égés

A télen szabadban végzett tevékenységek, illetve a meleg, fűtött lakás száraz levegője fokozott kihívást jelent bőrünk számára.
A szabadban sétálva, sportolva többféle hatást kell figyelembe vennünk. Védenünk kell bőrünket a túlzott hidegtől, különösen annak, akinek keringése nem tökéletes. Hamarabb bekövetkezhet a fagyási sérülés kisgyermekeken is, vagy azoknál, akiknek a vérnyomása nagyon alacsony. A fagyási sérülés enyhe esetben csak bőrpírt okoz, égő, viszkető érzéssel, súlyosabb esetben az égéshez hasonló hólyagok képződése figyelhető meg. Az enyhébb esetekben elegendő a fokozatos felmelegítés és melegen tartás, a súlyosabb, hólyagos tüneteket jobb, ha bőrgyógyász kezeli. A szabadban végzett erős izomtevékenység, síelés kapcsán a túlzott izzadás, és – megállás esetén – a hirtelen lehűlés okozhat gondokat.
A síelők a sportolás szüneteiben vagy ebéd után szívesen sütkéreznek a napon. Bármilyen kellemes érzés is a téli sötét napok után 1-1 napon eltöltött óra, gondolnunk kell arra, hogy a napfény télen is károsíthatja bőrünket. A napfény spektrumában lévő ultraviola (UV) fény, ennek is rövidebb hullámhosszú, UVB sugarai felelősek a bőrrák kialakulásáért, míg a hosszabb hullámhosszú UVA sugarak kissé mélyebbre hatolnak a bőrben, és öregítik, ráncosítják azt.

A fagyás a termikus traumák közé tartozó sérülés, és az égéshez hasonlóan súlyossága függ a hatást okozó hőmérséklettől, valamint a hidegben tartózkodás idejétől.

A hideg szervezetre gyakorolt hatását fokozza a nyirkos, párás levegő, a légmozgás, a nedves öltözék, és minden olyan tényező, amely rontja a vérkeringést. Ezek közé tartozik a szoros ruházat és az érszűkület is.

Mik a leggyakoribb gyerekbetegségek hazánkban, mi okozza ezeket és mire kellene a szülőknek jobban figyelniük?

Újszülöttkori megbetegedések, mentális problémák, viselkedési zavarok, táplálkozási hiánybetegségek, bőrbetegségek, balesetek és fertőző betegségek – ezek mind felkerültek a gyerekbetegségek hazai toplistájára a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös Egészségjelentésében.

Ma már nem csak a nők között hódítanak az esztétikai műtétek, egyre több férfi is kés alá fekszik. Fontos tehát, hogy a szakemberek ismerjék és alkalmazzák a legújabb módszereket. Ezt a célt szolgálta többek között a hatvan ország plasztikai sebészeit integráló nemzetközi társaság, az ISAPS (International Society for Aesthetic Plastic Surgery) háromnapos továbbképző kongresszusa, melynek a debreceni Kölcsey Központ adott otthont.
A plasztikai sebészet szolgáltatásait a fejlett országokban gyakran veszik igénybe, a legmagasabb arányban az Egyesült Államokban szánják rá magukat erre. A férfiak esetében az elmúlt években mintegy 16 százalékkal nőtt a beavatkozások száma, amelyek közül a legnépszerűbb a zsírleszívás volt, de a szemhéj-, valamint orrplasztikai műtétet is sokan vették igénybe. A plasztikai beavatkozásokon átesettek 46 százaléka a 35-50 év közötti korcsoportból került ki, míg a 18-35 éves korosztály több mint 20 százaléka élt a plasztikai sebészet adta lehetőségekkel. Európában a britek vezetik a sort, őket követik az olasz, francia és német páciensek.