"Ne csak fohászkodjunk egészségért és hosszú életért, hanem vessük latba szellemi erőnket, hogy felleljük és használjuk azokat a kincseket, melyeket a természet a lábunk elé helyezett az élet sokféle gondja-baja ellen." (Sebastian Kneipp)
Százötven évvel ezelőtt kortársai a gyógyfüvek papjának nevezték. Pap volt, a szó egyházi és világi értelmében is: Sebastian Kneipp (1821-1897), akit napjainkban a wellness európai úttörőjének tekintünk.
A wellness a teljes körű regenerálĂłdásra valĂł aktĂv törekvĂ©st jelenti, az egĂ©szsĂ©g termĂ©szetes Ăşton valĂł megĹ‘rzĂ©sĂ©t. A wellness aktĂv Ă©letmĂłdváltást, lelki Ă©rĂ©si Ă©s tudati fejlĹ‘dĂ©si folyamatot jelent, amely nemcsak az egyĂ©n közĂ©rzetĂ©t, Ă©letĂ©rzĂ©sĂ©t javĂtja jelentĹ‘sen, hanem az Ă©letforma magasabb szintre valĂł emelĂ©sĂ©t is elĹ‘segĂti. Olyan aktĂv folyamat, mely a gyakorlatban annyit jelent: egĂ©szsĂ©gesen Ă©lni Ăşgy, hogy eközben jĂłl Ă©rezze magát az ember.
Sebastian Kneipp 1821-ben, a németországi Stephansriedben született, egy szegény takácscsalád négy gyermekének egyikeként. A nehéz családi körülmények ellenére saját kitartó munkája tette lehetővé, hogy elérje leghőbb vágyát, pappá szentelését.
A cĂ©l felĂ© tartĂł meglehetĹ‘sen rögös Ăşton nemcsak a pĂ©nztelensĂ©ggel, hanem saját, akkoriban gyĂłgyĂthatatlannak számĂtĂł tuberkulĂłzisával is meg kellett kĂĽzdenie. BetegsĂ©gĂ©nek felfedezĂ©se után saját magát kezdte gyĂłgyĂtani. Rövid, jĂ©ghideg fĂĽrdĹ‘kkel Ă©s gyĂłgynövĂ©nykĂ©szĂtmĂ©nyekkel – melyek használatát Ă©desanyjátĂłl tanulta – kezelte magát. Az öngyĂłgyĂtás során, amely az elĹ‘dök Ă©vszázadok alatt felhalmozott gyakorlati tapasztalatain nyugodott, alakĂtotta ki azt a gondolkodásmĂłdot, mely öt pillĂ©ren nyugvĂł filozĂłfiájának alapját szolgáltatta. KitartĂł munkájának gyĂĽmölcse az a világszerte ismert, legnagyobb, egĂ©szsĂ©ggel kapcsolatos mozgalom, amelynek munkájában alapĂtványok, iskolák, kiadĂłk Ă©s más egĂ©szsĂ©gĂĽgyi szervezetek ezrei vesznek rĂ©szt.
A gyĂłgyfĂĽvek papja rendkĂvĂĽl sokoldalĂş ember volt, mert papi munkája Ă©s az Ă©vek során egyre szĂ©lesedĹ‘ gyĂłgyĂtĂł tevĂ©kenysĂ©ge mellett, a vezetĂ©se alatt állĂł kolostor mezĹ‘gazdasági Ă©s egyĂ©b tevĂ©kenysĂ©geit is irányĂtotta. 1855-ben neveztĂ©k ki a wörishofeni kolostor Ă©lĂ©re, ez az Ă©v hozta meg a kis falu Ă©letĂ©nek legdöntĹ‘bb fordulatát. KörnyezetĂ©nek kezdeti ellenĂ©rzĂ©sĂ©vel dacolva, idejĂ©nek jelentĂ©keny rĂ©szĂ©t a hozzá mind nagyobb számban fordulĂł betegek gyĂłgykezelĂ©sĂ©nek szentelte. Sebastian Kneipp ĂşjjáépĂttette a kolostort Ă©s a hozzá tartozĂł földeken megkezdte a gyĂłgyĂtĂł munkájához szĂĽksĂ©ges gyĂłgynövĂ©nyek termesztĂ©sĂ©t.
A kolostor erre alkalmas helyisĂ©geit a vĂzkezelĂ©sekhez használta, rendelőórái az igĂ©nyeknek megfelelĹ‘en egyre hosszabbodtak. A gyĂłgynövĂ©nyekkel gyĂłgyĂtĂł pap hĂre terjedni kezdett, egyre nagyobb számban Ă©s egyre messzebbrĹ‘l Ă©rkeztek a rászorulĂłk. A látogatĂłk számának robbanásszerű emelkedĂ©se magával hozta Wörishofen fejlĹ‘dĂ©sĂ©t is, a hely idĹ‘vel eurĂłpai hĂrű gyĂłgyhellyĂ© vált. Egy 1920-ban elnyert okirat szerint a városka jogosult volt magát Bad Wörishofennek nevezni, világhĂrt is ezen a nĂ©ven szerzett magának. Mindez azonban Sebastian Kneipp nĂ©lkĂĽl nem törtĂ©nt volna meg. Érdemes megemlĂteni, hogy JĂłzsef fĹ‘herceg, akit Magyarországon JĂłzsef nádorkĂ©nt ismernek, szemĂ©lyes jĂł barátságban volt Sebastian Kneipp-pel, több Ăzben vett rĂ©szt a kĂşrákon.
Kneipp tiszteletes a megnövekedett Ă©rdeklĹ‘dĂ©s Ă©s igĂ©ny miatt orvosokat Ă©s gyĂłgyszerĂ©szeket is bevont munkájába, ezzel is azt a cĂ©lt szolgálva, hogy a fejlĹ‘dĹ‘ tudomány eredmĂ©nyeit felhasználhassa Ă©s az általa alkalmazott mĂłdszerek gyĂłgyászati szempontbĂłl is megalapozottak legyenek. Sebastian Kneipp eredmĂ©nyeinek nagyszerűsĂ©gĂ©t az is bizonyĂtja, hogy gyĂłgyĂtási mĂłdszerĂ©nek hatĂ©konyságát a modern orvostudomány is igazolta, filozĂłfiája tökĂ©letesen beleillik a felelĹ‘ssĂ©gtudaton nyugvĂł, aktĂv egĂ©szsĂ©gmegĹ‘rzĂ©st szolgálĂł cĂ©lkitűzĂ©sek sorába. Az ember Ă©s a termĂ©szet szimbiĂłzisárĂłl meggyĹ‘zĹ‘dve, az embert testi Ă©s lelki Ă©rtelemben elválaszthatatlan egysĂ©gkĂ©nt tekintve alkotta meg öt pillĂ©ren nyugvĂł holisztikus egĂ©szsĂ©gfilozĂłfiáját.
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 031004)