Az egészségügyi ellátó intézményekben világszerte mindennapossá vált a számítógépek használata. A betegfelvevő és -irányító rendszerektől elkezdve, a laboratóriumi alkalmazásokon át, a szakmaspecifikus szakértői (diagnosztikai és terápiás) szoftverekig számos területen váltak nélkülözhetetlenné. Térhódításuk nem áll meg, olyan helyekre is beszivárognak, ahol eddig csupán a közvetlen emberi kontaktust tudtuk elképzelni.
Nemrégiben Baltimore (USA) egyik kórházának sebészeti osztályán a betegeknek leesett az álluk. A reggeli viziten ugyanis nem egészen az jelent meg, akit vártak. Mintha jól ismert doktoruk lett volna, de mégsem... Tudniillik kerekeken gurult, s bár orvosuk hangján kívánt jó reggelt, feje helyén egy tizenöt hüvelykes monitor imbolygott.
Nem egy sci-fi, esetleg egy horrorfilm forgatókönyvéből idéztünk, hanem a mai amerikai valóságból, melyben az időhiánnyal küszködő szakorvosok ellenőrző és adminisztratív jellegű munkáját már tucatnyi intézményben robotok segítik. A vizitelő "gépdoktorok" távolból, akár egy másik kontinensről is irányíthatóak, de folyamatosan fejlesztett, intelligens programjuk segítségével hamarosan önállóan is képesek lesznek tájékoztatni és tájékozódni.
Az ágy mellett vezeték nélküli kapcsolatba lépnek a betegek életjelenségeit figyelő műszerekkel, eltárolják és elemzik az eredményeket. Azonnal reagálnak a vészhívásokra (infravörös érzékelőkkel vannak felszerelve, így csaknem 4 km/órás csúcssebességük mellett sem mennek neki senkinek), non-stop képesek ügyelni, soha nem kell hazamenniük, bármikor készek referálni hús-vér felettesüknek...
A fenti, kissé bizarrnak tűnő megoldás után könnyebben emészthető a kórházak és rendelőintézetek digitális betegkartonjainak emberi közreműködést szintén nem igényelő, szakmai feldolgozása. Számítógép fog segíteni a gyakoribb betegségek megjelenésének, terápiájának, családi halmozódásának, öröklődési összefüggéseinek felderítésében.
A Harvard Egyetem kutatói olyan komoly elemzőképességgel bíró rendszert terveztek, melynek mesterséges intelligenciája hamarosan 2.5 milló kartonon fogja átrágni magát azért, hogy – első feladatként – megtalálja az asztma és más betegségek feltételezett genetikai gyökereit.
(–VBE–)
2005-09-20