A krónikus allergiás gyulladás eleinte enyhe, bizonyos helyzetekben könnyen felejthető tünetekkel jár, súlyos, tartós panaszokat esetleg csak viszonylag késői szakaszában vált ki.
Mi okozhatja a betegséget?
• Az okok között a genetikai hajlamon túl - ami, ha az egyik szülő allergiás, 15-20 százalék körüli, a két asztmás szülő utódainál kialakuló asztma valószínűsége már több mint 50 százalék! - az első helyen az allergének szerepelnek, amelyekkel szemben túlérzékenység, majd betegség léphet fel. Az atkáktól, a hobbiállatok szőrétől, a virágporszemcséken át az egyes foglalkozásokhoz köthető, változatos molekulasúlyú technológiai anyagokon keresztül, a különböző eredetű fehérje-, fehérje-szénhidrát szerkezetekig mind-mind allergének lehetnek. A betegségben, a környezetben lévő szennyező, idegen, ártalmas anyagok, az életkörülmény és az életvitel is szerepet játszik. Az utóbbi a társadalom egészséggel, betegséggel kapcsolatos ismereteit, egészségtudatosságát, az egészségügyi ellátás színvonalát és hozzáférhetőségét is magában foglalja.
Úgy tudom, a terhesség alatt felderíthető allergiás hajlamnak óriási jelentősége van.
• Így van. Annál is inkább, mivel az ilyen újszülöttnél néhány elkerülő rendszabályt feltétlenül meg kell tenni. A felderítő munka nem vizsgálatokat jelent, hanem a család allergiás kórtörténetének megismerését. Az első hónapokban az immunrendszer szabályozása, működése a felnőttéhez, de még a néhány éves gyermekéhez képest is sokkal labilisabb, tehát a környezetből származó túlzott allergia-elősegítő antigéningerektől meg kell védeni. A csecsemő nem fejleszt ki allergiás reakciókat. A steril emésztőrendszerű újszülöttnek szüksége van arra is, hogy a külvilággal érintkező legnagyobb felületén, a bélrendszerben órák-napok alatt nem károsító, az emésztést és felszívódást, a bélfal hatékony működését, szerkezeti integritását elősegítő mikrobás flóra alakuljon ki. Megfelelő táplálásnál az immunrendszer néhány hónap alatt "megtanulja", hogy az emésztőrendszerben a tápanyagfehérjékkel szembeni tolerancia a kívánatos immunválasz. Más felszíneken - a bőr, légutak - azonban az élet szempontjából optimális a specifikus elhárító-semlegesítő "védekező" válasz. E tanulási időszakban az immunológiai működés könnyen befolyásolható. Ha a baba szervezete bármilyen okból kezelhetetlenül, nagy mennyiségű idegen fehérjével találkozik - lásd tehéntejes hozzátáplálás stb. ", a kívánatos tolerancia helyett allergiás válasz alakulhat ki. De rizikófaktor az anyai dohányzás is, ami az első életévekben az allergiák valószínűségét háromszorosára növeli. A 8"15 százalék közötti kisgyermekkori táplálékallergiák mintegy 90 százaléka 3-4 éves korra megszűnik.
Ám hosszú távú probléma, hogy az allergiás bőrbetegségek a serdülőkor végéig a légúti allergiák gyakorisága is megnő.
• Allergiák szempontjából - társadalmi méretekben - a következő generáció kilátásai a hajlam fel nem ismerésével, a szülő felvilágosításának hiányával vagy hatástalanságával már az első hónapokban ronthatók. Az első az "allergiás menet" beindulása, amit az allergiaszegény társadalom érdekében kerülni kellene, hogy a következő generáció egészségét jó eséllyel, költséghatékonyan megőrizhessük.
A későbbi életkorokban a legagresszívabb allergének és triggerek lehetséges elkerülésével várható az allergiák számának csökkenése. Az allergének súlyát egy betegség kialakulásában 25 százalék körülire, a környezet és a vele szorosan összefonódó életvitel jelentőségét 50 százalékra, az egészségügyi ellátás színvonalát és a hozzáférés lehetőségét 10-15 százalékra becsüli a szakirodalom - mondja Nékám professzor.
K. É.
forrás: archívum
(Patika Tükör – 050405)
