Néhány praktikus tanács nagy meleg esetére Próbáljuk meg úgy alakítani a napunkat, hogy legalább a legforróbb déli órákban ne kelljen az utcára menni. Ez főleg az idősekre, a gyerekekre és a krónikus betegségben szenvedőkre vonatkozik. Igyunk meg legalább napi 3-4 liter folyadékot, akkor is igyunk, ha éppen nem érzünk szomjúságot. A kisgyerekek és az idős emberek különösen hajlamosak a kiszáradásra.
dehidráltság
Télen a hideg levegő és a meleg, száraz hőmérséklet a jól fűtött szobában különösen nagy igénybevételt jelent az egészséges bőrűeknek is. Még nagyobb problémát okoz azonban a téli bőrápolás azoknak, akiknek bőre veleszületetten száraz, esetleg ekcémára is hajlamos.
A különböző allergiás bőrbetegségek az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb arányban fordulnak elő. Az allergiás bőrbetegség korai felismerése, kezelése javítja a gyógyulás esélyeit, javítja az életminőséget, sok lelki és anyagi tehertől szabadít meg.
Levek, nektárok, italok
Az alkoholmentes italok fogyasztása az emberi táplálkozás egyik legfontosabb része. Az emberiség ősidők óta fogyasztja a gyümölcsök kipréselt levét, ám a világ népességének jelentős növekedése illetve az igények kielégítése miatt, az élelmiszeriparnak elő kell állítani biztonságos italokat.
Az alkoholmentes italok "királya" a gyümölcslé, mely az adott gyümölcsből préseléssel, sajtolással nyert, a gyümölcs levére jellemző színű, illatú lé. Gyümölcslének tekintendő a sűrítményből előállított termék is, ha az a gyümölcsből közvetlenül nyert lével azonos érzékszervi és analitikai tulajdonságokkal rendelkezik. A gyümölcslé tehát 100 százalékban az adott gyümölcs leve, amely hozzáadott cukrot, színezéket és tartósítószert nem tartalmazhat!
Húsból, zöldségből, gyümölcsből
Szervezetünk 70 százaléka víz. A tüdőn át kilégzéskor, a bőrön át verejtékezéssel, a széklettel, vizelettel folyadékot veszítünk, melyet mindenképpen pótolni kell!
Az elfogyasztott folyadék egy része víz, mellyel szomjunkat csillapítjuk. A többit táplálékunk víztartalma szolgáltatja. Legnagyobb folyadéktartalmú ételünk a leves, melyet már a kalandozó magyarok is ismertek. Korabeli krónikák szerint őseink már a zacskós levest is kitalálták.
A jó idő beköszöntével a szülők nagy része retteg a gyerekekre leselkedő veszélyektől. A nyarat beárnyékoló események döntő többségét nem a klasszikus értelemben vett balesetek okozzák, hanem a kellő odafigyelés és józan belátás, a megelőzés hiánya.
Az izommunka, azaz a mozgás, szaladgálás, játék fokozott hőtermeléssel és folyadékvesztéssel járnak. A nagy melegben azonban jóval nehezebb a hőleadás, ezért könnyen bekövetkezhetnek a különböző hőártalmak. Ez a hőkimerüléssel kezdődhet, de ha nem vigyázunk, napszúráshoz és – nagyon ritkán – akár hőgutához vezethet, ami életveszélyes is lehet. A gyerekek könnyen belefeledkezhetnek a játékba a tűző napon is, ezért a szülőknek oda kell figyelniük a nap- és hővédelemre, a folyadékpótlásra és az ésszerű határok betartására.
A leggyakoribb bőrpanasz
A bőr szárazsága csecsemőkortól az öregkorig gyakran előfordul, éghajlatunkon az emberek kb. egyharmadának száraz a bőre. A hűvösebb időjárás a legpuhább bőrt is kiszáríthatja, a kinti hideg, szeles, száraz levegő és a meleg fűtött lakás száraz levegőjének együttes hatása még a zsíros bőrön is kiszáradást, hámlást, viszketést okozhat.
A nyári melegben hamar megszomjazunk, több folyadékot fogyasztunk. Ennek egyik magyarázata a szervezet hőszabályozása, melynek segítségével a legkülönbözőbb környezeti hőmérsékletekhez alkalmazkodunk.
Állandó testhőmérsékletünk fenntartása a bőrünk felső rétegében található kiterjedt hajszálérhálózatnak köszönhető, mely hideg környezetben összeszűkül, nagy melegben kitágul, ilyenkor a verejtékmirigyek működése fokozódik, izzadunk. A bőr felületéről elpárolgó verejték hőt von el, hűti a bőrfelületet. A bőr felületéről elpárolgó nedvességet általában nem is észleljük, de magas környezeti hőmérsékleten végzett munka, sport, teniszezés, tánc stb. igen nagy hőtermeléssel jár, ezekben az esetekben a szervezet hőleadását az izzadás biztosítja. Különleges körülmények között a verejték térfogata néhány óra alatt akár több liter is lehet. Az elveszített folyadékot pótolni kell.
Versbe szőtt egészség
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
- Gratulálok a bátorságához! Az operációt hősiesen tűrte. Csupán azt nem értem, hogy miért viselkedett előtte olyan nyugtalanul?! Dulakodott a nővérekkel, káromkodott, kiabált!
- Ne csodálkozzon rajta doktor úr, hiszen én csak az ablakot jöttem megtisztítani!
