Az epehólyag leggyakoribb megbetegedése az epekövesség. A nők 20, míg a férfiak 8%-ánál fordul elő. Nem minden esetben okoz panaszokat, gyakran csak mellékleletként derül ki megléte más céllal indított kivizsgálások során.
bilirubin
Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő szerv, melynek feladata a májban képződő epe tárolása és szükség esetén (étkezéskor) a patkóbélbe való ürítése.
A patkóbél és az epehólyag az epevezetékkel kapcsolódik egymáshoz. Az epe egy sárgászöld színű folyadék, amelynek a zsírok emésztésében és lebontásában kiemelkedő szerepe van. Fő alkotóelemei az epesók, a különböző epefestékek /bilirubin/ és a koleszterin. A széteső vörösvérsejtekből származó haemoglobin /vérfesték/ a májba kerül, ahol epefestékké alakul, majd egy része az epével a bélbe kerül. A széklet barna színét ez a festék okozza.
DEFINÍCIÓ
A hasnyálmirigy (pancreas) a has felső részén, a gyomor mögött az első ágyéki csigolya magasságában elhelyezkedő mirigyes szerv. Belső elválasztású mirigy funkciójánál fogva inzulint, valamint glukagont termel (ld. Cukorbetegség cím alatt). Külső elválasztású mirigy jellege abból adódik, hogy emésztőnedvet (amilázt, tripszint, elasztázt, nukleázt, valamint lipázt) termel. Az emésztőnedv a vékonybélbe jut, ahol kiemelkedő szerepet játszik a szénhidrátok, a fehérjék, valamint a zsírok lebontásában.
A sárgaság okairól
Mindenekelőtt azt szeretném tisztázni, hogy a sárgaság többféle okból alakulhat ki. Oka lehet a mellékvesekéreg hormontermelő működésének csökkenése, az ún. Addison-kór, mellyel korábban már foglalkoztunk.
Ettől eltérő színű sárgaságot okoz, ha valaki túlzott mennyiségben fogyaszt karotintartalmú ételeket, pl. sárgarépát. (Napi több kiló elfogyasztása esetén alakulhat ki sárgaság.) Sárgaságot idézhetnek elő a máj, az epe, a vérképző szervek és a hasnyálmirigy bizonyos működési zavarai is, melyekről most részletesebben szólunk.
