A világjárványt okozĂł koronavĂrus rĂ©gĂłta köztĂĽnk Ă©l, Ă©s csak a pillanatra várt, hogy megtalálja Ă©s bevethesse azt a genetikai kĂłdot, amivel fertĹ‘zĹ‘kĂ©pessĂ©gĂ©t Ăşj szintre emelheti. Korábban a szezonális nátha egyik kĂłrokozĂłjának könyveltĂ©k el, legtöbbször láztalan, az alsĂł lĂ©gutakat ritkán Ă©rintĹ‘ betegsĂ©get okozva.
A vĂrusok azonban minden lehetĹ‘sĂ©get megragadnak ahhoz, hogy számukra kedvezĹ‘ örökĂtĹ‘anyagot találjanak. A világ számára a koronavĂrus ezirányĂş törekvĂ©sĂ©rĹ‘l az elsĹ‘ figyelmeztetĹ‘ jel 2003-ban Ă©rkezett: megszĂĽletett a SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome).
Ebben az Ă©vben tört ki a Távol-Keleten az elsĹ‘ koronavĂrus-járvány, mely többek között Hongkongban, SzingapĂşrban, Vietnamban, FĂĽlöp-szigeteken okozott megbetegedĂ©seket. A behurcolás KĂnábĂłl (Guangdog tartomány) törtĂ©nt, ahol a vĂrus már 2002 novemberĂ©ben felĂĽtötte a fejĂ©t, az EgĂ©szsĂ©gĂĽgyi Világszervezet (WHO) pedig nemhivatalos Ă©rtesĂtĂ©st kapott arrĂłl, hogy az országban sĂşlyos kimenetelű, influenza-szerű megbetegedĂ©seket Ă©szlelnek, melyek halálozási aránya magas, Ă©s az egĂ©szsĂ©gĂĽgyi dolgozĂłk körĂ©ben is szedi áldozatait. 2003 májusában jelent meg egy cikk, mely mai napig olvashatĂł nálunk, mementĂłjakĂ©nt az akkori járványnak.
Hamar kiderĂĽlt, hogy a vĂrus okozta gyulladás, az immunrendszer tĂşlzott fellĂ©pĂ©se (az a bizonyos citokinvihar) sĂşlyos, fatális lĂ©gzĂ©si elĂ©gtelensĂ©get okozhat. ÉszrevettĂ©k azt is, hogy a gyermekeket elkerĂĽlik a komoly szövĹ‘dmĂ©nyek, tĂşlnyomĂłrĂ©szt meg sem betegednek. Annak tulajdonĂtották, hogy az immunrendszer – a gyermekkori banális meghűlĂ©sĂ©rt felelĹ‘s más koronavĂrusokra reagálva – esetĂĽkben olyan vĂ©delmet biztosĂthat a SARS ellen, mely a felnĹ‘ttekben az eltelt hosszĂş idĹ‘ okán már nem Ă©rhetĹ‘ tetten.
A SARS-ra felfigyelt a világ, de nem elĂ©ggĂ©. SzintĂ©n 2003 májusában jelent meg nálunk is az a hĂr, mely már a koronavĂrus genetikai kĂłdjának meghatározásárĂłl, a vakcinafejlesztĂ©s irányába tett lĂ©pĂ©sekrĹ‘l szĂłlt. A WHO már ekkor Ăşgy fogalmazott, hogy a SARS-vĂrus "minden más, eddig ismert emberi Ă©s állati vĂrustĂłl kĂĽlönbözik." A statisztika szerint bizonyĂthatĂłan valamivel több mint nyolcezer ember betegedett meg a világ huszonnĂ©gy országában, ebbĹ‘l nyolcszázan vesztettĂ©k Ă©letĂĽket.
KĂnában a miniszterelnök sĂşlyos bĂĽntetĂ©st helyezett kilátásba azok számára, akik eltitkolják atĂpusos tĂĽdĹ‘gyulladásukat, "kĂĽlönös tekintettel arra, hogy a nĂ©p Ă©letĂ©t Ă©s biztonságát Ă©rintĹ‘ ĂĽgyrĹ‘l van szĂł". A járvány a gazdasági Ă©letben is nyomot hagyott, világszerte megĂ©reztĂ©k az árfolyamok, Hongkongban másfĂ©l milliárd dolláros mentĹ‘csomagot voltak kĂ©nytelenek összeállĂtani ahhoz, hogy a befektetĂ©sek elmaradása miatt átlendĂĽlhessenek a nehĂ©zsĂ©geken.
Mindezek ellenĂ©re hiába hallatták a hangjukat azok, akik a riasztĂł halálozási arányra, a koronavĂrusban rejlĹ‘ sĂşlyos kockázatra prĂłbálták felhĂvni a figyelmet. A döntĂ©shozĂłk eleresztettĂ©k a fĂĽlĂĽk mellett, a WHO is lassan napirendre tĂ©rt felette, a gyĂłgyszergyárak pedig nem voltak hajlandĂłak tovább a vakcinafejlesztĂ©sbe invesztálni. NehĂ©z leĂrni, de ehhez nem volt elegendĹ‘ beteg, sem áldozat.
2003-ban a koronavĂrus kopogott egyet a világ tĂşlfelĂ©n, de igazán mĂ©g nem akart, nem tudott bejönni. Már ezt a jĂłl hallhatĂł kopogást is meg kellett volna azonban hallani, annál is inkább, mivel 2012-ben ugyanez a vĂrus már dörömbölt egyet a Közel-Keleten.
Ezt MERS-nek nevezték el (Middle-East Respiratory Syndrome). Összesen huszonhét országban jelent meg, nem korlátozódva a Közel-Keletre, de döntően Szaud-Arábiában (2012, 2018), valamint Dél-Koreában (2015), elszórtan másutt is regisztrálva.
Kevesebb beteg mellett a SARS-hoz kĂ©pest összessĂ©gĂ©ben jĂłval magasabb, 30%-ot meghaladĂł halálozási arány jellemezte. EgyĂ©rtelművĂ© vált, hogy a koronavĂrus utat találhat állati gazdaszervezeteibĹ‘l is az emberhez, egyesĂtve erĹ‘it genetikai szinten, fertĹ‘zĹ‘kĂ©pessĂ©ge, terjedĂ©se, szaporodása Ă©rdekĂ©ben.
MindkĂ©t koronavĂrus-járvány esetĂ©ben elindultak a vakcina kifejlesztĂ©sĂ©t cĂ©lzĂł kutatások, szinte minden technolĂłgiai vonalon. Klinikai fázisban azonban már nem dolgoztak velĂĽk, tĂşlnyomĂł többsĂ©gĂĽk pedig az állatkĂsĂ©rletekig sem jutott el. Az ok egyszerű. Nem volt rá pĂ©nz. A gyĂłgyszergyárak profitorientált vállalkozások, nem szándĂ©koztak áldozni olyasvalamire, ami vĂ©lemĂ©nyĂĽk szerint már nem is lĂ©tezik (SARS), vagy ami bolygĂłnkon csupán elszĂłrtan fordul elĹ‘ (MERS).
Egyes tudĂłsok megprĂłbálták a figyelmet felhĂvni arra, hogy a koronavĂrus nem tűnt el, fenyegetĂ©st jelenthet a világra, akár idĹ‘zĂtett bombakĂ©nt. Ezek a kutatĂłk hiába Ă©rveltek, hiába kĂ©rtek. A kormányzati döntĂ©shozĂłk egykedvűen továbblapoztak, a kutatĂłintĂ©zeteknek nem sikerĂĽlt pĂ©nzt szerezniĂĽk, Ă©s a WHO is más terĂĽletek felĂ© fordult.
KĂ©tsĂ©gtelen tĂ©ny, hogy egy több tĂzezer embert felölelĹ‘ klinikai fázis megszervezĂ©sĂ©hez Ă©s lebonyolĂtásához rengeteg pĂ©nz szĂĽksĂ©ges, valamint a betegsĂ©g, illetve a betegek meglĂ©te sem elhanyagolhatĂł szempont, utalva pĂ©ldául a hatĂ©konyság felmĂ©rĂ©sĂ©re. Ez azonban nem menti fel az Ă©rintetteket a nemtörĹ‘dömsĂ©g, a tudományos rövidlátás vádja alĂłl.
MasszĂvan propagálni kellett volna az oltĂłanyag-fejlesztĂ©s szĂĽksĂ©gessĂ©gĂ©t, egy-egy Ăşn. koronavĂrus alapvakcina megalkotását, országokon, kontinenseken átĂvelĹ‘ egyĂĽttműködĂ©sben Ă©s finanszĂrozásban. MĂ©g klinikai fázis nĂ©lkĂĽl is jelentĹ‘sen megkönnyĂtette volna a továbblĂ©pĂ©st, az oltások jelenlegi járvány elleni sokkal korábbi bevezetĂ©sĂ©nek esĂ©lyĂ©vel, megelĹ‘zve akár milliĂłnyi ember halálát, számottevĹ‘en csökkentve a sĂşlyosan embert prĂłbálĂł, gazdasági, munkaerĹ‘piaci Ă©s egyĂ©b negatĂv hatásokat. Nem törtĂ©nt meg, Ă©s amitĹ‘l sokan tartottak, bekövetkezett: a koronavĂrus 2019 vĂ©gĂ©n rárĂşgta az ajtĂłt az emberisĂ©gre.
Globálisan tehát elbuktunk, de helyi szinteken sem sikerĂĽlt meggyĹ‘zni a döntĂ©shozĂłkat arrĂłl, hogy egy világjárvány veszĂ©lye reális, tudományosan megalapozott. A pĂ©nzforrások elapadtak, a mĂ©goly elkötelezett kutatĂłk Ă©s intĂ©zeteik is – rajtuk kĂvĂĽl állĂł okbĂłl – kudarcot vallottak.
A szűklátĂłkörűsĂ©g miatt nem csupán egy kiterjedt világjárvánnyal fizetĂĽnk, hanem azzal is, hogy a vĂrus jelenleg kedvĂ©re tombol az emberben, Ă©s termĂ©szetĂ©nek megfelelĹ‘en keresi azokat a genetikai változásokat, amelyek garantálhatják tĂşlĂ©lĂ©sĂ©t. Ne legyenek illĂşziĂłink, komoly esĂ©lye van annak, hogy olyan mutáciĂłk jelennek meg, melyek ellen nem, vagy nem elegendĹ‘ mĂ©rtĂ©kben fognak vĂ©deni a jelenlegi oltĂłanyagok.
A már köztĂĽnk lĂ©vĹ‘ mutáns vĂrusokrĂłl, a vakcinák velĂĽk szembeni hatásosságárĂłl jobbára feltĂ©telezĂ©seket olvashatunk. NĂ©hány mutáciĂł esetĂ©ben már sajnos nemcsak errĹ‘l van szĂł, hatásosságuk megkĂ©rdĹ‘jelezhetĹ‘. NehĂ©z azonban elkĂ©pzelni, hogy lesz olyan gyártĂł, melynek kĂ©pviselĹ‘je kerek perec ki fogja jelenteni, hogy aktuális termĂ©kĂĽk nem feltĂ©tlenĂĽl biztosĂt vĂ©delmet egy adott koronavĂrus-változattal szemben.
OltĂłanyagot senki nem szeretne kidobni, de kĂĽlönösen a gyĂłgyszergyárak nem. Az influenza ellenieket sem szerettĂ©k volna raktárjaikban romlani hagyni, Ăgy az egyĂ©bkĂ©nt Ă©sszerű felvetĂ©s, hogy a koronavĂrus Ă©s influenzavĂrus okozta egyĂĽttes megbetegedĂ©s – elsĹ‘sorban az idĹ‘seknĂ©l – hatványozottan sĂşlyos kimenetelű lehet, biztosan nem volt ellenĂĽkre.
FutĂłtűzkĂ©nt terjedt, Ă©s megsokszorozta az igĂ©nyt az influenza elleni oltások beadására, miközben egy logikus, szintĂ©n Ă©sszerű okfejtĂ©s mentĂ©n sok szakember vallotta, Ă©s vallja ma is, hogy a koronavĂrus-járvány kapcsán hozott intĂ©zkedĂ©sek, a távolságtartás, a soha nem látott higiĂ©niai tudatosság, valamint a maszkok szĂ©leskörű, kötelezĹ‘ használatának jĂłvoltábĂłl a influenza vĂrusa tĂ©rdre kĂ©nyszerĂĽl, Ă©s nem is valĂłszĂnű, hogy fel fog állni. Ezt mutatják a jelenlegi számok is.
TĂ©rjĂĽnk vissza a koronavĂrus elleni vakcinákhoz. Ha esetleg mĂ©gis ki kell dobni egyikĂĽket-másikukat, akkor – ahogy azt hallhattuk – a gyĂłgyszergyárak akár hetek alatt át tudnak állni olyan oltĂłanyag gyártására, mely megfelelĹ‘ immunválaszt biztosĂthat. Ennek fĂ©nyĂ©ben is mellbevágĂł, hogy egy a korábbi Ă©vekben megvalĂłsulĂł alapvakcina fejlesztĂ©sĂ©vel mennyivel elĹ‘rĂ©bb járnánk.
A járvány kitörĂ©se Ăłta persze már semmi nem drága, ömlik a pĂ©nz az oltĂłanyagok fejlesztĂ©sĂ©be Ă©s gyártásába. A mĂ©rleg másik serpenyĹ‘jĂ©ben ugyanis irdatlan gazdasági vesztesĂ©g terpeszkedik. Ha a politikusok visszafordĂthatnák az idĹ‘ kerekĂ©t, sorban állnának a kutatĂłknál azĂ©rt, hogy finanszĂrozhassák oltĂłanyaggal kapcsolatos elkĂ©pzelĂ©seiket.
Késő bánat, a jövőre nézve értékes tanulság. Még egyszer nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy globális kockázatot jelentő kórokozók ellen az emberiség válasza, a hatékony felkészülés és védekezés – kizárva a rövid távú financiális érdektelenséget – ne cégek feletti átfogó, felelős nemzetközi együttműködésben valósuljon meg. Késlekedés, elvesztegetett idő nélkül.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
(210209)
Forrásainkból:
- Coronavirus vaccine development: from SARS and MERS to COVID-19
- COVID-19 Data Dives: Why Don't We Have a Vaccine for SARS or MERS?
- Scientists were close to a coronavirus vaccine years ago. Then the money dried up.
- Current advances in the development of SARS-CoV-2 vaccines
- SARS, the First Pandemic of the 21st Century