Kirándulásra soha ne vigyünk gyorsan romlandó ételeket hűtés nélkül.
Táplálékaink jó táptalajt jelentenek a baktériumok számára. A bekerült baktériumok gyorsan szaporodnak, s hamar elérik a megbetegedés kiváltásához elegendő csíraszámot, az úgynevezett infektív dózist. Elsősorban az állati eredetű élelmiszerek közvetíthetnek fertőzést, de a nyersen – hőkezelés nélkül – fogyasztott zöldségek és gyümölcsök is gondot okozhatnak, ha nem mostuk meg kellő alapossággal.
A baktériumok számán kívül a kórokozó fajtájától és szervezetünk ellenállásától is függ, hogy létrejön-e a megbetegedés, kialakulnak-e a bélfertőzés tünetei, vagy tünetmentesek maradunk.
Különösen gyorsan romlanak a tojás felhasználásával készült ételek. Régebben, amíg a fagylaltok készítéséhez tojást használtak (ma már csak a fagylaltpor engedélyezett), minden nyáron megnőtt a fagylalt okozta ételfertőzések száma. A "fagylaltmérgezést" a tojásból a fagylaltba került, és ott elszaporodó szalmonella baktérium okozta. A fagylaltozást láz, hányás, hasmenés követte, s gyakran a kiszáradás (folyadék- és elektrolitvesztés) miatt kórházi kezelésre is sor került.
Tojást kizárólag csak főtt tojás formájában vigyünk magunkkal a kirándulásra. Tíz perc forralás elpusztítja a tojásban esetleg ott rejtőző szalmonellákat. Minden tojást fertőzöttnek kell tekinteni! Ne készítsünk olyan szendvicset, amelyikben rántottát teszünk a kenyérszeletek közé. A tojásrántotta biztonsággal csak frissen fogyasztható.
A húskészítmények (párizsi, kenőmájas, gépsonka stb.) csak hűtve tárolhatók, nem valók kirándulásra. A dobozos húskészítmények ilyenkor jó szolgálatot tehetnek, ha szívesebben fogyasztjuk ezeket, mint a füstöltárut, szalámit vagy kolbászt, melyeket szintén bátran vihetünk a túrára.
Az útravaló készítésénél ügyeljünk arra, hogy az ne érintkezzen más élelmiszerekkel, pl. nyers hússal, baromfival, vagy földes áruval, mert ezektől kórokozókkal szennyeződhet. Sült hús elkészítésénél ne használjuk ugyanazt a vágódeszkát, amelyiken a nyers húst daraboltuk, s külön vágódeszkánk legyen a sütemények szeleteléséhez is.
A sajt hűtés nélkül is kibír egy napot, nyugodtan vihetjük.
Nem hiányozhatnak az elemózsiás kosárból a zöldségek és a gyümölcsök sem. Könnyen kezelhető héjas gyümölcsöket válasszunk, a zöldségek közül a paprika, az uborka, az újhagyma vihető a legegyszerűbben. Alaposan mossuk meg, soha ne daraboljuk fel, mert így csökkentjük a vitaminveszteséget. Nagy folyadéktartalmuk jól oltja a szomjúságot.
Szendvicsek készítéséhez, nagy élelmirost-tartalma miatt, barna kenyeret válasszunk fehér helyett, ez táplálkozás-élettani szempontból is értékesebb.
Kirándulásnál több folyadékra van szükségünk, mint egyébként, ha megszomjazunk, jólesik meghúzni a hideg vízzel vagy citromos teával megtöltött kulacsot.
Kirándulásnál is mindig kulturált körülmények között fogyasszuk el azt, amit az útra készítettünk.
A szabadban elfogyasztott ételt is lehet ízlésesen tálalni. A folpackba vagy alufóliába csomagolt szendvics nem áztatja el a papírszalvétát, viszont ha színes szalvétát teszünk mellé, jobban mutat az étek.
Az étkezés előtti kézmosás a kirándulásnál sem maradhat el, hiszen a piszkos kéz fertőzést közvetíthet. Ha semmiképpen sem jutunk víz közelébe, használjunk frissítőkendőt; minden drogériában kapható.
Az étkezés maradékát, az elhasznált szalvétákat, konzervdobozokat stb. ne hagyjuk a helyszínen, vigyük a legközelebbi szeméttartóba, ne szennyezzük a környezetet.
Dr. Barna Mária
Magyar Táplálkozástudományi Társaság
forrás: archívum
(Patika Tükör – 030701)