méregtelenítés

Jellegzetes pók alakú bőrelváltozások alkoholista betegenAz alkoholra is igaz a közhely: kismértékben gyógyszer, nagymértékben méreg. Az alkohol kismértékű fogyasztása több kimutatás szerint képes a „jó” koleszterin (HDL) mennyiségét a vérben megemelni, ami kedvező az erek számára.

Az ínhártya sárga elszíneződése.A túlzott alkoholfogyasztás amellett, hogy a szervezet legtöbb szervének működését hátrányosan befolyásolja leginkább a májon fejti ki kedvezőtlen hatását. Ennek magyarázata az, hogy a máj felelős a szervezet méregtelenítéséért, tehát az alkohol lebontásában központi szerepet játszik. A közép-kelet Európai országokban, így Magyarországon is az alkoholos eredetű májbetegség a halálozás egyik fő oka.

Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek. A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban.

A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magasvérnyomást, magas koleszterinszintet, elhízást és cukorbetegséget, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek. Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás.

Miért, meddig, hogyan?

A böjt bizonyos ideig tartó önkéntes nem evés, mely évezredek óta egyrészt szellemi gyakorlat, másrészt számos betegség kezelésének kelléke.

Az ókorban Hippokratész - a nyugati medicina atyja - hitt abban, hogy a test képes önmagát megújítani. Fontos gyógyító eszköznek tekintette a böjtöt. Ugyanígy Paracelsus is a legjobb gyógymódként hirdette. Az Ajurvéda medicina szintén a gyógyítás fontos építőelemének tekintette.

A szépségről, az ideális alkatról minden kornak meg van a maga elképzelése. A képzőművészeti alkotások jól példázzák, hogy ezek az eszményképek időről időre milyen változáson mentek keresztül. Hasonlítsuk csak össze Rubens telt (mai szemmel nézve kifejezetten kövér) nőalakjait Modigliani légies hölgyeivel vagy Degas balerináival. De elég a közelmúltra tekinteni. Az ötvenes években még Marilyn Monroe nőies idomai jelentették az etalont, ma pedig a csontsovány Kate Moss a kifutók sztárja.A média a reklámok, a magazinok, és egyéb tömegkommunikációs csatornák segítségével elénk állít egy „tökéletes", tehát utánozni való idolt. Ezért főleg a fiatalabb korosztály tagjaira jellemző, hogy nem azért kezdenek el fogyókúrázni, mert aggódnak az egészségük miatt, hanem mert meg akarnak felelni a divat által sulykolt elvárásoknak. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha mindenki reálisan ítélné meg saját testét, és túlzásoktól mentesen próbálná önmagából a legjobbat kihozni.

Középkori kúrák - köpölyözés, purgálás, érvágás

A betegségekről és azok kialakulásáról számos, ma már olykor inkább mulatságosnak tűnő magyarázatot alkotott a középkor hiszékeny, gyakran tudatlan, istenfélő embere. Rontásnak, rossz szellemeknek, Isten büntetésének tudták be a nyavalyákat. Nem csoda hát, hogy ennek megfelelően ördögűzéssel, ráolvasással, javasasszonyok és kuruzslók hókuszpókuszaival vagy éppen imával próbálták elősegíteni a gyógyulást.

Mértékletesen, változatosan

A máj a test jobb oldalán, a rekeszizom alatt helyezkedik el, széle éppen kitapintható a jobb bordaív alatt. Májbetegségekben általában megduzzad, s jócskán meghaladhatja a bordaívet.

A máj az anyagcsere központi szerve, a szervezet vegykonyhája

Szakértő: dr. Telegdy László főorvos (Szent László Kórház III. sz. hepatológiai-gasztroenterológiai osztály)

A máj az ember létfontosságú szerve, amelynek egyik legfőbb feladata a bélből felszívódott, a szervezetben keletkezett ártalmas anyagok lebontása, illetve a szervezet számára hasznos anyagok termelése, kiválasztása.

Napjainkban kevés olyan népszerű táplálkozási önterápia él a mindennapi gyakorlatban, mint a méregtelenítés, a böjt. Sokan - főleg a tavasz közeledtével - úgy döntenek, hogy nem evésbe kezdenek. Azonban az effajta próbálkozás sokszor ájuláshoz, akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Eredményessége csak szigorú orvosi felügyelet mellett valósítható meg.

Mit nevezünk böjtnek?

Tavaszi regenerálódás szelíd módszerrel

Február"március körül nemcsak a természetben köszönt be a tavasz, hanem szervezetünk is a megújulást kívánja, ám ebben a folyamatban sokszor külső segítséget igényel. Ha hosszú volt a tél és kevés a napfény, ha sokat dolgoztunk, ha túlhajtottuk magunkat, szervezetünk tartalékai bizony kimerültek. Az év végi ünnepek környékén zajló vendégjárások, nagy evészetek és ivászatok sem éppen az egészség irányába terelték éltető energiáinkat.

A keresztény világ húsvétkor ünnepli Krisztus feltámadását. A karácsony mellett ez a másik legnagyobb egyházi, és egyúttal családi ünnep. Az előkészületi időszak – akárcsak a karácsonyt megelőző hetek – magába foglalta a test és a lélek felkészülését, megtisztulását, vagyis a negyven napos böjtöt, a nagyhetet, a virágvasárnapot (a húsvétvasárnap előtti hatodik vasárnap), a nagypénteket és a nagyszombatot.

Egyes vidékeken hamvazószerdán elmosták a húsos ételek készítéséhez használt, úgynevezett „zsíros” edényeket”, amelyeket csak húsvétkor – a böjti időszak végén – vettek újra elő. Elterjedt böjti étel volt a korpából készült savanyú leves. Sokhelyütt „negyvenöltek”, vagyis negyven napig napjában csak egyszer ettek. Egyes családokban tilos volt az éneklés, sőt a fütyülés, a táncolás is.

A vese működési egysége, a nephron.A kor előrehaladtával a vesék folyadék kiválasztó és méreganyag eltávolító képessége természetes módon, fokozatosan csökken. Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy ez különféle tényezők hatására kóros mértékűvé váljon és orvosi kezelést igényeljen.
A vese számos funkciót biztosító szerv – egészségünk védelmében, a homeosztázis, azaz a szervezet belső egyensúlyának fenntartásában alapvető fontosságú. Legfőbb feladata, hogy kiszűrje a vérből a méreganyagokat, de többek között a szervezet só- és vízháztartásáért, valamint a vérnyomást és a kalcium-anyagcserét szabályozó hormonok előállításáért is felel.

DEFINÍCIÓ

A vese méregtelenítő-kiválasztó funkcióját úgy látja el, hogy a vesén átáramló vért átszűri, amelyből első lépésben úgynevezett szűrlet, majd vizelet képződik. A két vese súlya emberben 300 grammot tesz ki, a vesén átáramló vér mennyisége percenként kb. 1,2 liter. A vese a szervezet víztartalmához nagymértékez képes alkalmazkodni, nagy mennyiségű folyadék fogyasztása után a kiválasztás fokozódik és több vizelet képződik. A vizelet mennyisége változó, függ a bevitt, illetve az egyéb úton (légzés, verítékezés) távozott víz mennyiségétől , egészséges ember esetén átlagos mennyisége naponta kb. 1-1,5 liter.

A dialízis központban végzett hemodialízissel szemben a hasi (peritoneális) dialízist otthon, akár alvás közben is el lehet végezni.
Ha a vesék már nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, az kihatással van az egész szervezetre. Ennek következtében nem tudja kiválasztani az elfogyasztott folyadékot és az anyagcsere folyamatok során keletkezett mérgező anyagokat. (Ugyanakkor az értékes fehérjéket nem tudja visszaszívni, a vizeletben fehérje jelenik meg.) Kialakul a szervezet „vizesedése” (ödéma), a magas vérnyomás és a szervezet mérgezettségi állapota. A visszatartott mérgező anyagok a többi szervet is károsítják. A legjobb és legtökéletesebb vesepótló kezelés egy új vese beültetése, erre sajnos nem minden veseelégtelenséggel élő beteg alkalmas, és az új szervre várakozóknak legtöbbször – átmenetileg – művese kezelésre van szükségük.

Feliratkozás méregtelenítés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×