Vér. Élénkvörös, enyhén sós ízű, kissé nyúlós, nem átlátszó folyadék. A szervezetben levő teljes vérmennyiség 5-6 liter, így körülbelül a testsúly tizenharmad részét teszi ki.
Vért adni annyi, mint életet adni. Ha egészen pontosak akarunk lenni, három életet, mert egy egységnyi levett vérből három vérkészítmény készül.
Magyarországon 1939 óta a Magyar Vöröskereszt szervezi a térítésmentes véradást. Ahhoz, hogy biztonságos legyen az itthoni vérellátás, évente 500.000 egység vérre van szükség. 1 egység = 4,5 deciliter vér.
Mi történik véradáskor?
- A személyi adatok megadása után egy kérdőívet kell kitölteni az egészségi állapotról.
- El kell kortyolgatni 1-2 pohár teát, hogy a leadandó vért előre pótolni tudjuk.
- Laboratóriumi és orvosi vizsgálat következik, melynek során megmérik a vérnyomást és egy egyszerű vizsgálattal az is kiderül, nem vagyunk-e vérszegények.
- Megkezdődik a vérvétel. Egy kényelmes ágy, egy apró szúrás és néhány perc. Utána még pihenjünk öt percet.
- Következhet az uzsonna. Erre azért van szükség, hogy legyen elég kalória a szervezetben a vér újratermeléséhez.
- A steril zsákokba összegyűjtött vér az Országos Vérellátó Szolgálathoz kerül, itt dolgozzák fel, de előtte természetesen megtörténik a vér vizsgálata is (HIV-szűrés, hepatitiszszűrés stb.).
Minden egészséges 18 és 65 év közötti személy adhat vért, a nők évente háromszor, a férfiak ötször. Vannak azonban kizáró okok, melyek esetén nem lehet részt venni a véradáson.
- Testékszer vagy tetoválás, ha egy éven belül került a testünkre.
- Krónikus szervi betegség – szív-, tüdő-, máj- vesebetegségek, epilepszia, cukorbetegség, magas vérnyomás stb.
- Felső légúti hurutos betegségek, lázas állapot.
- Gyógyszerszedés (antibiotikum szedése 3-4 héten belül). Fogamzásgátló szedése nem kizáró ok.
- Tüneteket okozó allergiás állapot, allergia ellen szedett gyógyszer.
- Nagyobb műtét esetén 1 év, kisebb műtét után 3 hónap.
- Fiatal nőknél a menzesz első 3 napja.
- Intravénás kábítószerezés.
Gyakori partnerváltás, óvszer nélküli, alkalmi kapcsolatok.
A, B, AB, 0
Ha még nem tudtuk volna, véradáskor az is kiderül, milyen vércsoporthoz tartozunk. Magyarországon az A vércsoport a leggyakoribb – a lakosság 44 százaléka –, ezt követi a 0-s és a B vércsoport, a legkevesebb – 8 százalék – AB vércsoportból van. A vércsoportok megkülönböztetése azért fontos, mert nem mindenki adhat és nem mindenki kaphat mindenkitől vért. Pontosabban a 0-s csoportba tartózók általános véradóknak tekinthetők, mivel mindenkinek adhatnak vért, viszont csak a saját vércsoport-társaik segíthetnek nekik, ha baj van. A legszerencsésebbek az AB csoportba tartozók, hiszen ők mindenkitől kaphatnak, viszont csak AB csoportúaknak adhatnak vért. Az A és B csoportba tartozók a saját és az AB csoportúaknak adhatnak vért, kapniuk pedig csak a saját és a 0-s vércsoportúaktól szabad.
Ezenkívül megkülönböztetünk még – többek között – Rh negatív és Rh pozitív csoportot is, amit szintén figyelembe kell venni véradás esetén.
Félelemre semmi ok
Maga a véradás teljesen fájdalommentes, egy apró szúráson kívül semmit sem lehet érezni. A vérvételhez szükséges eszközök sterilek, a tű és a fecskendő egyszerhasználatos. Az esetlegesen fellépő, átmeneti gyengeség a rövid pihenő és az étkezés után elmúlik, így semmi sem akadályozza, hogy folytassuk napi teendőinket.
forrás: archívum
(Patika Tükör – 050105)