A XX. század első évtizedei sorra hozták magukkal azokat a döntő jelentőségű felfedezéseket, melyek nélkül ma aligha tudnánk elképzelni a modern orvosi diagnosztikát és terápiát.
Tán a legnagyobbak mind között Karl Landsteiner felfedezése a vércsoportokat, valamint Sir Alexander Fleming szintén Nobel-díjjal elismert felfedezése a penicillint illetően. A harmincas évek elején már a szulfonamid terápiás hatását is felismerik.
A vércsoportok bűvöletében
Divatok jönnek, divatok mennek, nincs ez másképp a garantált sikert ígérő fogyókúráknál sem. Túl vagyunk a pont-diétán, a Max Plank módszeren, a káposztaleves kúrán, a testkontrollon. Jelenleg az ABO-terv vezeti a népszerűségi listát, mely - a testkontrollhoz hasonlóan - nem csak egy néhány hetes testsúlycsökkentő program, hanem egy egész életre szóló táplálkozási modell.
Dr. Peter J. D’Adamo természetgyógyász orvos szerint a vércsoportunk nem csak a vérátömlesztésnél, szervátültetésnél fontos, hanem azt is meghatározza, hogy étrendünket milyen alapanyagokból állítsuk össze.
Vér. Élénkvörös, enyhén sós ízű, kissé nyúlós, nem átlátszó folyadék. A szervezetben levő teljes vérmennyiség 5-6 liter, így körülbelül a testsúly tizenharmad részét teszi ki.
Vért adni tehát annyi, mint életet adni. Ha egészen pontosak akarunk lenni, három életet, mert egy egységnyi levett vérből három vérkészítmény készül.
Magyarországon 1939 óta a Magyar Vöröskereszt szervezi a térítésmentes véradást. Ahhoz, hogy biztonságos legyen az itthoni vérellátás, évente 500 000 egység vérre van szükség. 1 egység = 4,5 deciliter vér.
A klasszikus négyes
A vérképző szervek betegségeinél, vérzéssel járó kórképeknél, daganatos betegségek szövődményeként, szívműtétkor vagy balesetben elszenvedett nagyarányú vérvesztéskor szükség van az elvesztett vér pótlására. Erre eredményesen csak azután volt lehetőség, hogy Landsteiner felismerte, nem mindegy, ki kinek a vérét kapja.
A vérképző szervek betegségeinél, vérzéssel járó kórképeknél, daganatos betegségek szövődményeként, szívműtétkor vagy balesetben elszenvedett nagyarányú vérvesztéskor szükség van az elvesztett vér pótlására. Erre eredményesen csak azután volt lehetőség, hogy Landsteiner felismerte, nem mindegy, ki kinek a vérét kapja.Az egyik ember vére nem cserélhető szabadon a másikéval. Ha válogatás nélkül adnánk vért egyik személytől a másiknak, súlyos, életveszélyes túlérzékenységi reakciót váltanánk ki.
Vesetranszplantáció = rehabilitáció?
A transzplantáció (magyarul átültetés) kifejezés a veseelégtelen betegek esetében mindig a veseátültetésre vonatkozik. A veseátültetés módszerei és az átültetés után alkalmazott gyógykezelés az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. Jelenleg a sikeres átültetés a végállapotú veseelégtelenség kezelésének legjobb módszere. A sikeres veseátültetéssel csaknem teljes rehabilitáció érhető el, erre azonban nem minden művesekezelésben részesülő betegnek van esélye.
A transzplantációs alkalmasságot befolyásoló tényezők közé az életkor, szív- vagy érbetegség és daganatos betegségek sorolhatók.
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Anyuka a pszichiáternek:
- Doktor úr, lehetséges az, hogy egy tízéves kisfiú feleségül vegyen egy olyan szép színésznőt, mint mondjuk Angelina Jolie?
- Dehogyis, ez lehetetlen - mondja az orvos.
Az anyuka odafordul a gyerekéhez:
- Látod, ugye megmondtam! Most azonnal megyünk, és beadjuk a válópert!
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.