TĂșlerƑltetve – amit az Ă­nhĂŒvelygyulladĂĄsrĂłl tudni kell

A karĂĄcsonyi sĂŒtĂ©s-fƑzĂ©st, nagytakarĂ­tĂĄst követƑen szomszĂ©dasszonyom, Piroska, fĂĄjdalmas arckifejezĂ©ssel csöngetett be hozzĂĄnk.

– CsinĂĄlj mĂĄr velem valamint, mert Ășgy fĂĄj a jobb kezem, hogy majd megƑrĂŒlök, ha Ă©jszaka megmozdĂ­tom, rögtön felĂ©bredek a fĂĄjdalomtĂłl. SzabadsĂĄgot vettem ki az ĂŒnnepekre, Ă©s most hasznĂĄlhatatlan vagyok.

Mozgatom jobb kezĂ©nek nagyujjĂĄt, melyre jelentƑs fĂĄjdalmat jelzett az alkarjĂĄn. Ugyanitt enyhe duzzanat is Ă©szlelhetƑ volt.

– Ne fĂ©lj – mondtam – nem halĂĄlos. – TĂșlerƑltetted a kezedet, Ă­nhĂŒvelygyulladĂĄsod van.

– Ezt mondta a hĂĄzmester is – ragyogott fel az arca – meg azt, hogy kĂĄposztalevelet Ă©s paradicsomot tegyek rĂĄ. A lĂĄnyom is ezzel a kĂłrsĂĄggal bajlĂłdott egĂ©sz nyĂĄron, amikor az iskolai szĂŒnetben fagylaltot ĂĄrult. Ha mĂĄr reumatolĂłgus a szomszĂ©dom, mesĂ©ld el nekem, mi ez, valami csalĂĄdi ĂĄtok?

– Szó sincs róla – feleltem, s megkezdtem tudományos felvilágosító elƑadásomat...

ÖsszefoglalĂł nĂ©ven a lĂĄgyrĂ©sz reumatizmusnak nevezett kĂłrkĂ©pek csoportjĂĄba sorolhatĂł. Ide tartoznak az inak, Ă­nhĂŒvelyek, nyĂĄktömlƑk, szalagok, izmok, bƑnyĂ©k legtöbbször tĂșlerƑltetĂ©s következtĂ©ben kialakulĂł betegsĂ©gei. A tĂșlerƑltetĂ©s, mint leggyakoribb kivĂĄltĂł ok, kĂŒlönösen igaz az Ă­nhĂŒvelygyulladĂĄsokra. Leggyakrabban az alkaron, az ujjak feszĂ­tƑinek Ă­nhĂŒvelyĂ©n fordul elƑ.

VizsgĂĄlatkor, mely kivĂ©teles esetektƑl eltekintve egyszerƱ fizikĂĄlis vizsgĂĄlat, a pĂĄciens fĂĄjdalomrĂłl szĂĄmol be, helyileg nyomĂĄsĂ©rzĂ©kenysĂ©get Ă©szlelhet, esetleg duzzanatot tapinthatunk. Ha a gyulladĂĄsos savĂł elhanyagolhatĂł, mozgatĂĄskor a kĂ©pletek közti Ă©rintkezĂ©st hĂłropogĂĄs-szerƱ dörzsölĂ©s kĂ­sĂ©ri, melyet tapintĂĄskor jĂłl Ă©rzĂ©kelhetĂŒnk. A beteg Ă©rintett kezĂ©t ĂŒgyetlennek Ă©rzi, mozgĂĄskorlĂĄtozottsĂĄg alakul ki, jelentƑs fĂĄjdalom kĂ­sĂ©retĂ©ben.

Nem ritka az Ă­nhĂŒvelygyulladĂĄsnak az a speciĂĄlis formĂĄja sem, amit talĂĄlĂłan pattanĂł ujjnak hĂ­vunk. Ilyenkor az Ă©rintett ujj tenyĂ©ri felszĂ­nĂ©nĂ©l a beteg behajlĂ­tĂĄskor mĂ©g alig Ă©rez fĂĄjdalmat, de a pattanĂĄssal kĂ­sĂ©rt kiegyenesĂ­tĂ©st sokszor csak a mĂĄsik kĂ©z segĂ­tsĂ©gĂ©vel tudja megoldani. Az ok ilyenkor a gyulladĂĄs következtĂ©ben lĂ©trejövƑ csomĂłs megvastagodĂĄs az Ă­non. Az erƑs hajlĂ­tĂł izom ugyan mĂ©g ĂĄtsegĂ­ti a csomĂłt az Ă­nhĂŒvelyen, de a gyengĂ©bb feszĂ­tƑk erre mĂĄr nem kĂ©pesek.

Mit kell tenni Ă­nhĂŒvelygyulladĂĄs esetĂ©n?

Akut esetben (lĂĄsd szomszĂ©dasszony) legfontosabb a nyugalomba helyezĂ©s, melyet gipszsĂ­nnel, ma mĂĄr hƑre lĂĄgyulĂł mƱanyag sĂ­nnel, ezek hiĂĄnyĂĄban rugalmas pĂłlyĂĄval Ă©rhetĂŒnk el. Az esetek tĂșlnyomĂł többsĂ©gĂ©ben elĂ©g szokott lenni az 1-2 hetes gyĂłgyszerszedĂ©s (Ășn. nem-szteroid gyulladĂĄscsökkentƑ gyĂłgyszerek), Ă©s egyidejƱleg ugyanezen hatĂłanyagok kenƑcs- ill. zselĂ©formĂĄban valĂł alkalmazĂĄsa. RitkĂĄn helyileg szteroid injekciĂł is szĂŒksĂ©gessĂ© vĂĄlhat, melyet minden esetben csak szakorvos adjon be!

Hasznos tovĂĄbbĂĄ, valamint a beteg szĂĄmĂĄra szubjektĂ­ve is kedvezƑ hatĂĄsĂș a kenƑcsökön kĂ­vĂŒl a gyulladĂĄscsökkentƑ borogatĂĄs alkalmazĂĄsa. A rögzĂ­tƑ sĂ­n eltĂĄvolĂ­tĂĄsa utĂĄn cĂ©lszerƱ mĂ©g a nĂ©hĂĄny hetes kĂ­mĂ©let. Ha a betegsĂ©g krĂłnikussĂĄ vĂĄlik, legfontosabb a kivĂĄltĂł ok megszĂŒntetĂ©se, egyĂ©b betegsĂ©g kizĂĄrĂĄsa (TBC, pikkelysömör vagy sokĂ­zĂŒleti gyulladĂĄs).

Ha tĂșlerƑltetĂ©s a kivĂĄltĂł ok, azt cĂ©lszerƱ megszĂŒntetni, ha a felsorolt egyĂ©b betegsĂ©gek valamelyike, akkor az alapbetegsĂ©g hatĂĄrozza meg a tovĂĄbbi teendƑt. A tĂșlerƑltetĂ©s megszĂŒntetĂ©sĂ©n kĂ­vĂŒl – szokvĂĄnyos esetben – ilyenkor mĂĄr mĂ©rlegelni lehet terĂĄpiĂĄs röntgen besugĂĄrzĂĄs alkalmazĂĄsĂĄt, vagy Ă©ppen valamelyik fizikoterĂĄpiĂĄs kezelĂ©s alkalmazĂĄsĂĄt.

A fentiekben emlĂ­tett pattanĂł ujjnĂĄl kis sebĂ©szeti beavatkozĂĄs is szĂŒksĂ©gessĂ© vĂĄlhat, melyet ambulĂĄns kezelĂ©s keretĂ©ben is elvĂ©geznek.

Dr. Bors Katalin

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 000102)