Testünk egyik legnagyobb erőhatásoknak kitett része a térdízület. Ennek oka az, hogy nagy erőkarok mentén nagy erők hatnak, ezért a térd sérülésveszélye a többi ízülethez képest fokozott. Különösen érvényes ez sportolók esetében, amikor a térdízület megterhelése az átlagosnál nagyobb. A sérülékenység nemcsak versenyszerű sportolóknál áll fenn, hanem az alkalomszerűen sportolók százezreinél is fenyeget. Síeléskor az úgynevezett sportbalesetek többnyire a térdízület sérülésével járnak, ezért különösen fontos ennek a testrésznek a védelme, a sérülés megelőzése.
A térdízület feszességét, valamint a nagy terjedelmű szabad mozgását bonyolult szalagrendszer biztosítja. Emellett a combizomzat és az ízületen belüli rugalmas porcgyűrűk is részt vesznek a térd stabilitásában. A térdsérülés egyik leggyakoribb oka a bemelegítés elmulasztása vagy csak formális elvégzése. Ha az izomzat és az ízületek átmozgatását nem végezzük el kellő alapossággal, a hirtelen fellépő nagy erőbehatások következtében súlyos sérülések alakulhatnak ki, hiszen az izomzat nincsenek megfelelően felkészítve a szokatlanul nagy igénybevételre.
A különböző térdrögzítők jól használhatók mind a térdsérülések megelőzésére, mind a korábban károsodott ízület kezelésére, rögzítésére. Abban az esetben, ha korábban már valamilyen térdsérülést szenvedtünk, a síelés újrakezdése vagy elkezdése előtt mindenképpen konzultáljunk kezelőorvosunkkal annak eldöntésére, hogy az ilyen jellegű mozgást – akár térdrögzítőben is – a térdízület elviseli-e, nem áll-e fenn az újrasérülés veszélye.
A térdsérülések megelőzésére többnyire az oldaltámasz nélküli térdrögzítők ajánlottak. Ezek rugalmas szövésű anyagból készülnek, általában tépőzárral tapadó, meghúzható szíjakkal, oldalspirállal megerősítettek. Biztosítják az ízület rugalmas megtámasztását, ugyanakkor a szabad mozgását csak minimálisan akadályozzák. Természetesen a megfelelő méret kiválasztása igen fontos, hiszen a nagyobb térdrögzítő nem biztosítja a szükséges stabilitást, a szűk pedig igen hamar kellemetlen, szorító érzést fog okozni.
Abban az esetben, ha a térd korábban sérült volt, az előbbi térdrögzítők többnyire már nem elegendőek. Az ízület megtámasztására oldalsínekkel megerősített térdrögzítő viselése javallt. Ilyenkor a stabilitást nemcsak a térdrögzítő rugalmas anyaga és a feszesen meghúzható szorító pántok biztosítják, hanem az oldalsínek is, melyek alsó és felső szára a térdízület középpontjának magasságában csuklóval erősítettek egymáshoz. Használat előtt a fémből (acélból vagy alumíniumból) készült oldalsíneket a lábszár és a comb oldalához kell igazítani, ún. adaptálni kell, melyet első alkalommal tanácsos szakemberrel elvégeztetni. Ha a sín anyaga megfelelően erős és vastag anyagból készült, szalagsérülések után is kellő stabilitást tud biztosítani. Ezeknek a térdrögzítőknek a kicsit vastagabb elasztikus anyaga, valamint a fém sínezet a szabad térdmozgásokat kisebb nagyobb mértékben beszűkítik, akadályozzák, ezért a viselésük elején gyakran okoznak diszkomfort érzést, a térd szorítottságát, a térdhajlítás akadályozottságát. Néhány napos használat után azonban könnyen meg lehet szokni ezeket az apró, kellemetlen érzéseket, amelyek sajnos a szükséges funkció ellátásához, a térd stabilitásához, megtámasztásához nélkülözhetetlenek.
Sokkal kevesebb kellemetlen és szokatlan érzésben lehet részünk akkor, ha a térdrögzítőt a síelés előtt legalább egy héttel, még otthon, a hétköznapi életben kezdjük el viselni és megszokni. Így még időben el tudjuk végezni az oldalsínek meghajlításának esetleges korrekcióját, kitapasztalhatjuk a szorítópántok optimális megfeszítését és rögzítését.
Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor a combizomzat térdízületet stabilizáló funkciójáról sem, éppen ezért a jól kiválasztott térdrögzítő mellett figyelnünk kell a combizomzat megerősítésére is, melyet akár egész évben végezhetünk, a síelés során ennek számtalan előnyét fogjuk látni.
Dr. Farkas Péter
ortopéd szakorvos
