Magyarországon a betegségi és halálozási statisztikák első helyén a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak, a halálesetek több mint fele ezek miatt következik be.
A szív és érrendszeri betegségek első számú rizikófaktorát képező magas koleszterinszint és az ennek következtében kialakuló érelmeszesedés előfordulásának aránya a hazai lakosság között elkeserítő. A népesség 2/3-ának a normál 5.2 mmol/l felett, ezen belül 1/4-ének 6.5 mmol/l felett van a koleszterinszintje.
Az érelmeszesedés legfontosabb kockázati tényezője az emelkedett plazma-koleszterin, ezen belül elsősorban az emelkedett LDL-koleszterin koncentráció. Ezzel szemben az emelkedett HDL-koleszterinszint csökkenti a kockázatot, ezért nagyon fontos a megfelelő LDL-HDL arány.
A magas koleszterin- és trigliceridszint kialakulásában genetikai és táplálkozási tényezők egyaránt szerepet játszanak. A nem genetikai eredetű magas vérzsírszint étrendi változtatásokkal csökkenthető. A legfontosabb az ún. telített és telítetlen zsírok arányának megváltoztatása, a telített zsíroknak egyszeresen ill. többszörösen telítetlenekkel való helyettesítése. Azonban ez még mindig nem elég. Fontos a telítetlen zsírsavakon belül az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya.
Az ún. egyszeresen telítetlen zsírsavak közé tartozik az olajsav, míg a linol- és linolénsav a többszörösen telítetlen csoportba tartoznak. A linolsav az omega-6, a linolénsav az omega-3 család tagja. A linol- és linolénsav a szervezet számára nélkülözhetetlen, nem képes előállítani, ezért ezeket a táplálékkal kell bevinni. Az ilyen anyagokat esszenciális zsírsavaknak vagy F-vitaminoknak nevezzük. Linolsavban gazdag a napraforgó-, tökmag-, kukorica- és szójaolaj, az állati eredetű élelmiszerek közül elsősorban a halak különösen a tengeri halak olaja (lazac, makréla).
Az omega-3 zsírsavak utáni tudományos érdeklődés elindítója az volt, hogy az eszkimóknál, ahol rendkívül magas a hal és halolajfogyasztás a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya jóval alacsonyabb volt azokhoz a népekhez képest, ahol kevés halat fogyasztanak. Az utóbbi évek kutatásai összefüggést mutattak ki számos kórkép kialakulása és az elégtelen omega-3 zsírsavbevitel között. Ezért e zsírsavbevitel fontos szerepet játszhat ezen kórképek megelőzésében és kezelésében.
A magyar lakosság táplálkozására jellemző, hogy az össz-zsírsavfogyasztás magas (40 energia % feletti), túlzott a telítettzsír- és alacsony a többszörösen telítetlen zsírfogyasztás. Omega-3 zsírsavat pedig alig fogyasztunk, hiszen a szója-, repce- és lenolaj ill. halak fogyasztása igen alacsony hazánkban (2.5-3 kg hal/fő/év).
Számos vizsgálati eredmény kimutatta, hogy az omega-3 és omega-6 zsírsavak a vér koleszterinszintjére gyakorolt jótékony hatásukon kívül csökkenti az érelmeszesedés ill. szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Bevitelük csökkenti a trigliceridszintet, napi 2 g-nál nagyobb bevitele a trigliceridszintet 20 %-kal csökkentette. Emellett emelik a védőfaktor HDL-koleszterinszintet, javítják a véráramlást, fokozzák az erek rugalmasságát, ezáltal csökkenti a vérrögképződés veszélyét és a szív terhelését.
Az érrendszeri kórképekhez hasonlóan a gyulladásos betegségek megelőzésében és kezelésében is fontos szerepük van gyulladásellenes hatásuk miatt. Számos betegségben igazolták jótékony hatásukat, például izületi gyulladásban, gyulladásos bélbetegségekben, asztmában, pikkelysömörben.
Mindezek alapján látszik, hogy nagyon fontos a zsírsavak megfelelő bevitele a szervezetbe. Hiányuk és ugyanakkor túlzott bevitelük, egymáshoz viszonyított arányuk eltolódása egyaránt káros változásokat idézhet elő. Ezért fontos, hogy az omega-6/omega-3 zsírsav aránya 7:1-5:1 között mozogjon. Az energiaszükséglet 10%-át linolsavval, 2%-át linolénsavval elégítsük ki. Az ilyen típusú táplálkozás mellett számos kutatás bizonyította a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkenését, valamint a szívizom infarktus és az agyi események előfordulását.