SzemhĂ©jbetegsĂ©gek – gyulladĂĄsok, rendellenessĂ©gek

A szem vĂ©dƑszervei a szemhĂ©jak Ă©s a pillaszƑrök, bĂĄr tĂĄgabb Ă©rtelemben ide tartozik a szemĂŒreg csontos fala, a könny, a könnyszervek Ă©s a kötƑhĂĄrtya is.

A szemhĂ©jak funkciĂłja a szem tisztĂĄn, nedvesen, kellƑ hƑmĂ©rsĂ©kleten tartĂĄsa. Ezt pislogĂĄssal Ă©s a szemrĂ©s zĂĄrĂĄsĂĄval biztosĂ­tja. A szemrĂ©s zĂĄrĂłdĂĄsĂĄt vĂĄltja ki (reflexes Ășton) a tĂșl erƑs fĂ©ny, a szaruhĂĄrtya kiszĂĄradĂĄsa vagy mechanikai irritĂĄciĂłja, a szempillĂĄk hajlĂ­tĂĄsa, a lĂĄtĂłtĂ©rbe hirtelen bekerĂŒlt, szemhez közelĂ­tƑ tĂĄrgy.

A szemhĂ©j legbelsƑ, szem felƑli rĂ©tegĂ©t a kötƑhĂĄrtya alkotja. ÖnĂĄllĂłan soha nem betegszik meg, egyidejƱleg a szemgolyĂłt fedƑ, Ășn. bulbaris kötƑhĂĄrtya is Ă©rintett.

BelĂŒlrƑl kifelĂ© haladva a szemhĂ©j következƑ rĂ©tege a pillavĂĄz (tarsus). A tarsus tömött rostos, kagylĂłszerƱ lemez, ez adja a szemhĂ©j stabilitĂĄsĂĄt, hatĂĄrozza meg az alakjĂĄt. ElĂŒlsƑ felszĂ­nĂ©n tapad a szemhĂ©jemelƑ izom, amely Ă©ber ĂĄllapotban felemelve tartja a felsƑ szemhĂ©jat.

A pillavĂĄzban rögzĂŒlnek a pillaszƑrök Ă©s a szemhĂ©jak valĂłdi ill. mĂłdosult faggyĂșmirigyei.

Leggyakrabban ezen mirigyek gyulladĂĄsĂĄval talĂĄlkozunk, ez a mindenki ĂĄltal ismert, köznapi nevĂ©n ĂĄrpĂĄnak nevezett elvĂĄltozĂĄs. A heveny gyulladĂĄst közönsĂ©ges ĂĄrpĂĄnak, a krĂłnikust jĂ©gĂĄrpĂĄnak nevezzĂŒk. Ilyenkor a szemhĂ©j szĂ©li rĂ©sze megduzzad, a szemhĂ©jbƑr körĂŒlĂ­rtan vörös, tapintĂĄskor kifejezetten nyomĂĄsĂ©rzĂ©keny. Kezeletlen esetben a gyulladĂĄs egyre körĂŒlĂ­rtabb lesz, beolvadĂĄs utĂĄn a genny a bƑr vagy a kötƑhĂĄrtya felĂ© tör. Meleg borogatĂĄssal vagy pĂĄrakötĂ©ssel a kiĂŒrĂŒlĂ©s meggyorsĂ­thatĂł. A jĂ©gĂĄrpa a felszĂ­nbƑl elƑemelkedƑ, kerekded fĂĄjdalmatlan csomĂł, amely fölött a bƑr eltolhatĂł, környezetĂ©vel egyezƑszĂ­nƱ. FelszĂ­vĂłdĂĄsra, spontĂĄn kiĂŒrĂŒlĂ©sre kevĂ©ssĂ© hajlamos, gyakran mƱtĂ©ttel kell eltĂĄvolĂ­tani.

A pillaszƑrök hibĂĄs ĂĄllĂĄsa is gyakran okoz panaszt. A szem felĂ© irĂĄnyulĂłk heves, kĂ­nzĂł szĂșrĂł Ă©rzĂ©st, horzsolĂĄst okoznak, elhanyagolt esetben gennyes szaruhĂĄrtya- gyulladĂĄs alakulhat ki. A hibĂĄsan nƑtt pilla eltĂĄvolĂ­tĂĄsa a megoldĂĄs, de a rendellenessĂ©g kiĂșjulĂĄsra hajlamos.

A pillĂĄk rendellenessĂ©ge a veleszĂŒletett vagy szerzett pigmenthiĂĄny, amikor a pillĂĄkbĂłl hiĂĄnyzik vagy eltƱnik a pigment. BƑrbetegsĂ©gek, vitaminhiĂĄny rĂ©szjelensĂ©ge lehet a pillĂĄk kihullĂĄsa, fejlƑdĂ©si rendellenessĂ©g kapcsĂĄn rendszerint mĂĄs szemhĂ©jeltĂ©rĂ©sekkel egyĂŒttesen kettƑs pillasort lĂĄthatunk.

A szemhĂ©j szĂ©lĂ©re lokalizĂĄlĂłdĂł gyulladĂĄsokat fertƑzĂ©s, mechanikai irritĂĄciĂł, nem megfelelƑ szemĂ©lyi higiĂ©nĂ© egyarĂĄnt kivĂĄlthatja.

Gyakorisåguk diabetesben növekszik. Makacs, nem gyógyuló esetben gondolkodni kell rejtett fénytörési hibåra is!

A következƑ rĂ©teget egy körkörös izomlemez alkotja. BelsƑ rostjai a szemhĂ©j könnyed zĂĄrĂĄsĂĄnĂĄl (pislogĂĄskor) hĂșzĂłdnak össze, kĂŒlsƑ, szĂ©lesebb, gyƱrƱ alakĂș rĂ©sze erƑs hunyorgĂĄskor lĂ©p csak mƱködĂ©sbe. Az izom görcse a szem fĂĄjdalmas ĂĄllapotaiban ĂĄllandĂłsulhat. BeidegzĂ©si zavar esetĂ©n (leggyakrabban fĂĄradĂĄsos tĂŒnetkĂ©nt) a szemhĂ©jak rĂĄngĂĄsa tapasztalhatĂł, mely teendƑt nem igĂ©nyel, pihenĂ©sre legtöbbször spontĂĄn szƱnik.

A pajzsmirigy betegsĂ©g kapcsĂĄn is Ă©szlelhetƑ, a szemgolyĂłk kidĂŒlledĂ©sĂ©vel jĂĄrĂł jellegzetes merev tekintet Ă©s tĂĄgabb szemrĂ©s.

KezelĂ©se a belgyĂłgyĂĄsz, endokrinolĂłgus feladata. A szemrĂ©s elĂ©gtelen zĂĄrĂłdĂĄsĂĄt (ezzel a szemgolyĂł egy rĂ©szĂ©nek fedetlenĂŒl maradĂĄsĂĄt, szaruhĂĄrtya-komplikĂĄciĂłk lehetƑsĂ©gĂ©t) okozhatja arcidegbĂ©nulĂĄs vagy a szemhĂ©j bƑrĂ©nek hegesedĂ©se is.

A felsƑ szemhĂ©j csĂŒngĂ©se a szemhĂ©jemelƑ izom tökĂ©letlen mƱködĂ©sĂ©nek következmĂ©nye. A lecsĂŒngƑ szemhĂ©j az arcnak bĂĄgyadt, ĂĄlmos tekintetet ad, sĂșlyosabb esetben a pupilla terĂŒletĂ©t fedve kisebb-nagyobb lĂĄtĂĄszavart okoz. Lehet veleszĂŒletett vagy szerzett, utĂłbbi esetben bĂ©nulĂĄs következtĂ©ben, melynek oka trauma, gyulladĂĄs, keringĂ©si zavar, mĂ©rgezĂ©s egyarĂĄnt lehet. A szemhĂ©jcsĂŒngĂ©s mƱtĂ©ttel gyĂłgyĂ­thatĂł.

A szemhĂ©j legkĂŒlsƑ rĂ©tegĂ©t vĂ©kony, laza, környezetĂ©nĂ©l kissĂ© erƑsebben pigmentĂĄlt bƑr alkotja. A szemhĂ©j bƑrĂ©nek gyulladĂĄsa a szemhĂ©jak leggyakoribb betegsĂ©ge. Oka lehet irritĂĄciĂł (napĂ©gĂ©s, erƑs hƑhatĂĄs, marĂł anyagok, kozmetikai szerek, egyes helyileg adott gyĂłgyszerek, rovarcsĂ­pĂ©s, stb.). A gyulladĂĄsok egy rĂ©sze allergiĂĄs jellegƱ. A kivĂĄltĂł szerek azonnali elhagyĂĄsa, esetleg közömbösĂ­tĂ©se, kimosĂĄsa alapvetƑ. Helyileg hƱtƑkenƑcs vagy gyulladĂĄsgĂĄtlĂł hatĂĄsĂș szerek jönnek szĂłba. Allergia esetĂ©n antiallergikumok, kalciumkĂ©szĂ­tmĂ©nyek szedĂ©se szĂŒksĂ©ges lehet.

GennykeltƑ baktĂ©riumok okozzĂĄk a szemhĂ©ji tĂĄlyogot, Ă©s az erysipelast (orbĂĄncot). A fertƑzĂ©s kapuja mindkĂ©t esetben aprĂł, alig Ă©szrevehetƑ szemhĂ©ji sĂ©rĂŒlĂ©s, horzsolĂĄs, rovarcsĂ­pĂ©s, de keletkezhet a környezet (elsƑsorban a szemgödör, arcĂŒregek, arcbƑr) gennyes folyamatainak rĂĄterjedĂ©se rĂ©vĂ©n is. ElƑbbi esetben a szemhĂ©j hatalmasan megduzzad, kemĂ©nyen beszƱrƑdik, nyomĂĄsĂ©rzĂ©keny, utĂłbbinĂĄl Ă©lesen hatĂĄrolt, vörös, kemĂ©ny beszƱrƑdĂ©st lĂĄtunk, mely fĂĄjdalmas, hatĂĄra lĂĄngnyelvszerƱ. MindkĂ©t betegsĂ©g elesettsĂ©ggel, rossz közĂ©rzettel, lĂĄzzal jĂĄr. KezelĂ©se szemorvosi feladat, sĂșlyos esetben kĂłrhĂĄzi kezelĂ©st igĂ©nyelhet.

KevĂ©sbĂ© sĂșlyos, felĂŒletes, gennykeltƑk ĂĄltal okozott elvĂĄltozĂĄs az impetigo (Ăłtvar), amely elhanyagolt esetben a fenti kĂłrkĂ©ppĂ© fajulhat. Gyermekeken kĂŒlönösen gyakori, de felnƑtt korban is gyakran csatlakozik viszketĂ©ssel jĂĄrĂł betegsĂ©gekhez. Könnyen felismerhetƑ a jellegzetes, mĂ©zsĂĄrga pörkkel fedett felĂŒletes hĂĄmhiĂĄnyokrĂłl. A pörköket nĂ©ha keskeny vĂ©rzƑ udvar övezi. Legfontosabb a pörkök eltĂĄvolĂ­tĂĄsa, a visszamaradt nedvezƑ terĂŒlet fertƑtlenĂ­tĂ©se, antiszeptikus kenƑccsel valĂł kezelĂ©se.

RendkĂ­vĂŒl fĂĄjdalmas, nehezen gyĂłgyulĂł, nem egy esetben a szemgolyĂł Ă©rintettsĂ©gĂ©vel, lĂĄtĂĄskĂĄrosodĂĄssal jĂĄrĂł betegsĂ©g az övsömör szemre-szemkörnyĂ©kre lokalizĂĄlĂłdĂł formĂĄja, a herpes zoster ophthalmicus. KĂłrokozĂłja a Varicella zoster vĂ­rus. Az orrgyök, az alsĂł Ă©s felsƑ szemhĂ©j, a homlok Ă©s a hajas fejbƑr is Ă©rintett. A bƑrelvĂĄltozĂĄs sohasem haladja meg az arc közĂ©pvonalĂĄt. A bƑrön gombostƱfejnyi, de egymĂĄssal összefolyĂł, vĂ­ztiszta bennĂ©kƱ hĂłlyagocskĂĄk vannak, Ă©getƑ fĂĄjdalom, feszĂŒlĂ©sĂ©rzĂ©s, könnyezĂ©s, fĂ©nykerĂŒlĂ©s kĂ­sĂ©retĂ©ben. KörnyezetĂ©ben a bƑr vörös, duzzadt. LefolyĂĄsa utĂĄn Ă©vekig is elhĂșzĂłdĂł neuralgiĂĄs fĂĄjdalom maradhat vissza. KezelĂ©se szakorvosi feladat, gyanĂș esetĂ©n a szem Ă©rintettsĂ©gĂ©t feltĂ©tlenĂŒl vizsgĂĄlni kell!

Az ĂĄllati Ă©lƑsködƑk okozta bƑrbetegsĂ©gek közĂŒl megemlĂ­tendƑ a pediculosis (tetvessĂ©g). A lapostetƱ, ritkĂĄbban fejtetƱ okozza. A rovar petĂ©i (a serkĂ©k) a szempillĂĄkon tapadnak. ErƑs viszketĂ©ssel, vĂ©rbƑsĂ©ggel, Ă©gƑ fĂĄjdalommal, mĂĄsodlagosan kialakulĂł kötƑhĂĄrtya-gyulladĂĄssal jĂĄr. Gyermekeken gyakrabban fordul elƑ, kĂŒlönösen rossz higiĂ©nĂ©s körĂŒlmĂ©nyek között.

A szemhĂ©jakban a vĂ©kony bƑr Ă©s a bƑr alatti kötƑszövet laza szerkezete miatt könnyen keletkezik ödĂ©ma (vizenyƑ). Leggyakrabban a szemhĂ©j gyulladĂĄsĂĄhoz kapcsolĂłdik, de okozhatja allergia vagy ĂĄltalĂĄnos betegsĂ©g (vesebetegsĂ©g, vĂ©rszegĂ©nysĂ©g, mĂ©rgezĂ©sek, hormonĂĄlis zavarok) is.

A szemhĂ©jak jĂł vĂ©rellĂĄtĂĄsĂĄval magyarĂĄzhatĂł, hogy könnyen keletkeznek ezen a terĂŒleten vĂ©rzĂ©sek. SĂ©rĂŒlĂ©s, tompa ĂŒtĂ©s, erƑteljesebb dörzsölĂ©s utĂĄn vĂ©ralĂĄfutĂĄs jön lĂ©tre. A kivĂĄltĂł ĂĄgens nĂ©lkĂŒl, spontĂĄn kialakulĂł vĂ©ralĂĄfutĂĄsok vitaminhiĂĄny vagy vĂ©ralvadĂĄst gĂĄtlĂł gyĂłgyszerek tĂșladagolĂĄsa következtĂ©ben jönnek lĂ©tre. ErƑs ĂŒtĂ©s utĂĄn, ha a rostacsont törĂ©se ĂĄll fenn, a csont ĂŒregeibƑl levegƑ jut a szemhĂ©jbƑr alĂĄ pĂĄrnaszerƱen felemelve azt. A bƑr ilyenkor nyomĂĄsra serceg. Ilyen esetben tilos orrot fĂșjni!

A szemhĂ©jak hibĂĄs ĂĄllĂĄsĂĄn a szemhĂ©j befelĂ© vagy kifelĂ© fordulĂĄsĂĄt Ă©rtjĂŒk. MegoldĂĄsa mindkĂ©t esetnek mƱtĂ©ti. MĂĄig hasznĂĄlt mƱtĂ©ti megoldĂĄsok fƱzƑdnek magyar szemĂ©szek (Imre, Blaskovics) nevĂ©hez.

A szemhĂ©j daganatai jĂł- Ă©s rosszindulatĂșak lehetnek.

A leggyakrabban elƑfordulĂł jĂłindulatĂș elvĂĄltozĂĄs a fƑleg idƑsebb korban lĂĄthatĂł sĂĄrga, laposan kiemelkedƑ, egyenetlen felszĂ­nƱ, koleszterinkristĂĄlyokat felhalmozĂł sejtekbƑl ĂĄllĂł plakk (folt). Teljesen ĂĄrtalmatlan. HĂĄtterĂ©ben koleszterin- anyagcserezavar ĂĄllhat. Ugyancsak jĂłindulatĂș elvĂĄltozĂĄsok a kĂŒlönbözƑ szemölcsök is. A szemhĂ©jbĂłl rosszindulatĂș daganatok is kiindulhatnak, melyek megĂ­tĂ©lĂ©se Ă©s kezelĂ©se szemĂ©sz Ă©s onkolĂłgus közös feladata.

A daganatok gyĂłgyĂ­tĂĄsa mƱtĂ©ti. A daganat eltĂĄvolĂ­tĂĄsa sorĂĄn keletkezƑ hiĂĄnyt plasztikĂĄval kell pĂłtolni.

Dr. Kabai Magdolna
szemész szakorvos

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 010103)