A testĂĽnk szilárd vázát alkotĂł csontok mozgatását az ĂzĂĽletek teszik lehetĹ‘vĂ©. Ezek a mĂ©rnöki pontossággal megkonstruált biomechanikus szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igĂ©nybevĂ©telnek, mĂ©gis igen könnyen sĂ©rĂĽlnek kĂĽlsĹ‘ erĹ‘hatásokra.
Az ĂzĂĽleteket a 2-3, porccal borĂtott, ĂzesĂĽlĹ‘ csontfelszĂn, az ĂzĂĽleti tok Ă©s a tokot kĂvĂĽlrĹ‘l erĹ‘sĂtĹ‘, stabilizálĂł szalagok alkotják. Az ĂzesĂĽlĹ‘ csontok vĂ©gei közĂĽl a domborĂş a fej, a homorĂş a vápa. A porcfelszĂnek kisebb sĂşrlĂłdását az ĂzĂĽleti tokon belĂĽl találhatĂł ĂzĂĽleti folyadĂ©k biztosĂtja. A hengerfelszĂnű ĂzĂĽletekben - pĂ©ldául az ujjpercek között - egy tengely körĂĽl törtĂ©nik a mozgás. A tenyerĂĽnkkel szembefordĂthatĂł hĂĽvelykujjunkat már kĂ©ttengelyű, Ăşgynevezett nyeregĂzĂĽletben tudjuk mozgatni. GömbfelszĂn körĂĽl vĂ©gez szabad mozgást pĂ©ldául a váll- Ă©s a csĂpĹ‘ĂzĂĽlet.
Az ĂzĂĽletek sĂ©rĂĽlĂ©sei a rándulások Ă©s a ficamok. RándulásrĂłl akkor beszĂ©lĂĽnk, ha az ĂzĂĽleti fej eltávolodik az ĂzĂĽleti vápátĂłl, a szalagok Ă©s az ĂzĂĽleti tok megnyĂşlnak vagy rĂ©szben elszakadnak, de az ĂzĂĽletet alkotĂł csontok az erĹ‘hatást követĹ‘en visszaugranak a helyĂĽkre. Ficam esetĂ©n a fejecs kiugrik a vápábĂłl, Ă©s nem is tĂ©r oda vissza. Rendszerint a szalagok Ă©s az ĂzĂĽleti tok szakadásával jár. Ezek a sĂ©rĂĽlĂ©sek általában jelentĹ‘s hĂşzĂł, csavarĂł vagy oldalirányĂş erĹ‘k hatása esetĂ©n alakulnak ki.
Rándulást követĹ‘en az ĂzĂĽlet fájdalmas, duzzadt, esetleg a bĹ‘r alatt lilás elszĂnezĹ‘dĂ©s, vĂ©römleny láthatĂł. A sĂ©rĂĽlt testrĂ©sz ugyan mozog, de az ĂzĂĽlet mozgásterjedelme beszűkĂĽlt - pĂ©ldául nem nyĂşjthatĂł vagy hajlĂthatĂł teljesen az adott vĂ©gtag -, Ă©s a mozgatás fájdalmas, kĂĽlönösen az ĂzĂĽlet szĂ©lsĹ‘ helyzeteiben. Ficam esetĂ©n a sĂ©rĂĽlt ĂzĂĽlet deformált, egyáltalán nem vagy csak minimálisan mozgathatĂł, helyzete rugalmasan rögzĂtett. A fájdalom igen erĹ‘s.
A megrándult ĂzĂĽletet nyugalomba kell helyezni, a kart fel kell kötni, a lábat fel kell polcolni. JĂł hatásĂş az ĂzĂĽlet hideg vizes borogatása, jegelĂ©se. A leggyakoribb a bokarándulás, ilyenkor jĂł hasznát vehetjĂĽk a rugalmas pĂłlyának, a fáslinak. A pihentetĂ©sen kĂvĂĽl a duzzanatot Ă©s a fájdalmat a helyileg alkalmazhatĂł kenĹ‘csök enyhĂtik.
A kisebb sérülések esetén a panaszok is enyhébbek, azonban nagyobb esést követően erős fájdalom, nagyfokú duzzanat, jelentős mozgáskorlátozottság esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Nem kizárt ugyanis, hogy a baleset kapcsán olyan szalagsérülés is történt, amely miatt a végtagot gipszelni vagy operálni kell. Az is könnyen előfordulhat, hogy a szalagszakadás következtében kicsiny csontdarab is letörik. Ezt csak röntgenvizsgálattal lehet kimutatni.
BárkinĂ©l könnyen kialakulhat a leggyakoribb ficam, az emberi szervezet legszabadabban mozgathatĂł ĂzĂĽletĂ©t Ă©rintĹ‘ vállficam. Buszon, villamoson, fej felett kapaszkodva, hirtelen fĂ©kezĂ©skor, illetve nyĂşjtott karra esĂ©skor a felkarcsont nagy ĂzĂĽleti fejecse kiugrik a lapocka sekĂ©ly ĂzĂĽleti vápájábĂłl.
A ficamok tĂĽnetei tĂpusosak. MindenkĂ©ppen orvosi ellátást igĂ©nyelnek. KezelĂ©sĂĽk alapja a helyretĂ©telt követĹ‘en változĂł ideig tartĂł vĂ©gtagrögzĂtĂ©s. Olykor műtĂ©ti megoldásra is szĂĽksĂ©g lehet, kĂĽlönösen a csĂpĹ‘ esetĂ©n, vagy ha a ficam törĂ©ssel is szövĹ‘dött.
A sĂ©rĂĽlĂ©ses eredetű ficamoktĂłl el kell kĂĽlönĂteni az Ăşgynevezett szokványos ficamot, amely leggyakrabban szintĂ©n a vállĂzĂĽletnĂ©l fordul elĹ‘. Szinte mindennapos sportolĂłknál, elsĹ‘sorban tornászoknál, ĂşszĂłknál. ErĹ‘teljes karmozdulatra vagy viszonylag kis erĹ‘behatásra a felkar kiugrik a helyĂ©rĹ‘l. AkinĂ©l gyakran elĹ‘fordul, olykor kĂ©pes saját magának is helyretenni a kificamodott felkart. VĂ©glegesen csak műtĂ©ttel kezelhetĹ‘.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 010105)