Izomgörcsök

[gac]


Okok és következmények

 

Szervezetünkben háromféle izomszövet található. A simaizomzat akaratunktól függetlenül működik, megtalálható - többek között - a gyomor és a belek falában, a hörgőkben, a méhfalban és a prosztatában, de részben az érfali simaizomzat összehúzódása szabályozza például a vérnyomást is. A szívizomzat szintén akaratunktól függetlenül működik, tartós, erőteljes munkára specializálódott szövet. A harántcsíkolt izomzat építi fel a vázizomzatot.

Minden izommozgás alapja az izomrostok és az azokat alkotó izomfonalak finom szerkezetében rejlik. Ez utóbbiakat szabályosan, egymással párhuzamosan elhelyezkedő fehérjeszálak, az úgynevezett aktin- és miozinmolekulák alkotják. Ingerület hatására az izomrost környezetében kalciumionok szabadulnak fel. Kalciumionok hatására - egy troponinnak nevezett fehérjemolekula segítségével - egymás mellett képesek elcsúszni, és kicsit ahhoz hasonlóan, mint ahogy két fogkefét sörtéivel egymás felé fordítva összedughatunk, az egymás mellett elcsúszó fehérjeszálak végül is az izomfonalat, illetve az izomrostot rövidítik meg, így az izom összehúzódik.
Az ingerület elmúltával a kalciumionok kiáramlanak az izomsejtből, és az izom ellazul. Ha ez a folyamat zavart szenved, az izom tartósan összehúzódik, begörcsöl. Számos görcsállapotot ismerünk, az izomgörcs több betegség tünete is lehet. Alapvetően külön kell válasszuk a simaizomgörccsel járó állapotokat, mint például a hörgőgörccsel járó asztmás rohamot, a vese- vagy epeköves kólikát, a menstruációs görcsöket és a bélgörcsöket a harántcsíkolt izomzat görcseitől. Míg az előbbiekre jól hatnak a "görcsoldó" gyógyszerek, a vázizomzat görcseit ezek nem oldják.

A vázizmok görcsei közül talán leggyakoribb a lábikragörcs. Pontos okát nem ismerjük, de előidézheti érszűkület, vagyis artériás keringészavar éppúgy, mint a visszérbetegség. Az előbbire jellemző, hogy járáskor jelentkezik, és annyira kellemetlen, hogy megállásra készteti a beteget. Néhány perc pihenés után a görcs - ami az izmok oxigénhiányának következménye - oldódik, és a beteg ismét tud menni. Jellegzetes módon azonban a következő izomgörcs kialakulásáig megint csak akkora távolságot, mint megelőzően. Ez lehet 2-300 méter, de több vagy akár kevesebb is, attól függően, milyen súlyos az érszűkület.

Vénás betegségben - visszértágulatban, krónikus vénás keringési elégtelenségben - a beteg lába napközben elfárad, elnehezül, este jólesik kicsit felpolcolni, és gyakori, hogy éjszaka a beteg heves lábikragörcsre ébred.

A vízhajtók egy csoportja káliumot hajt ki a szervezetből, ekkor ennek pótlása szükséges. Káliumhiányban is gyakorta alakul ki éjszakai lábikragörcs. Persze, káliumhiányt nemcsak a vízhajtók okozhatnak, hanem olyan mindennapos állapotok, mint a hányás, hasmenés, különösen akkor, ha ez egymással párosul, és a beteg képtelen étellel vagy itallal pótolni az elveszített sómennyiséget.

A harántcsíkolt izomzat görcsét okozhatja az epilepszia vagy rángógörcs. Mint neve is mutatja, a klasszikus epilepsziás rohamban a test és a végtagok izomzata begörcsöl, és az idegrendszer felfokozott izgalmi állapota következtében a végtagok rángatózni kezdenek. A betegség kezelése specifikus gyógyszerek adásából áll.

Különleges fajtája az izomgörcsöknek a szájzár. Ebben az esetben az igen erős rágóizomzat görcsöl be, és a beteg nem tudja kinyitni a száját. Leggyakoribb oka a hátsó fogak gyulladása, de előfordulhat, hogy tetanuszfertőzés korai tüneteként jelentkezik. A tetanuszt bakteriális fertőzés okozza. A kórokozó leggyakrabban a földdel, trágyával szennyezett sebekben szaporodik el. Az általa termelt méreganyag okozza a harántcsíkolt izmok fájdalmas görcseit, először az arcizmokban, majd egyre lejjebb haladva a nyakon, törzsön, végta-gokon. A görcsöket bármilyen erős inger, hangos zaj, erős fény is provokálhatja. A beteg intenzív ellátást igényel. A betegség ritka, hisz kötelező védőoltással rendelkezünk ellene.

Hasonlóan ritka az állatok, elsősorban kutyák, rókák által terjesztett vírusfertőzés, a veszettség is. A rabies-vírus lövedék formájú RNS-vírus, ami a perifériás idegeken keresztül jut el a központi idegrendszerbe. A veszettség lappangási ideje 20 és 90 nap között változik, majd ezt követően különböző, nem jellegzetes tünetek jelennek meg a betegeknél, például zavartság, láz és hasi fájdalom. Néhány nappal később sok esetben a vízivás következtében a garatizomzat önkéntelen görcse alakul ki (víziszony). Ez a veszettségre kórjelző. Az izomgörcsök érinthetik a rekeszizmot és a nyakizmokat is. A vízivás mellett a víz látványa, hangja, de még említése is kiválthatja a jellegzetes izomgörcsöket.

Ezek mellett számos egyéb állapot is kiválthat izomgörcsöket. Ha a görcsök ismétlődnek, kiterjednek több testtájékra, vagy egyéb súlyos kísérőjelenségek is fellépnek, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Egyszerű eszközös vizsgálatokkal, néhány laborvizsgálattal a panaszok oka is gyakran egyszerűen kideríthető és orvosolható.

Dr. Kökény Zoltán

forrás: Patika Tükör - 2004-05-07

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×