Az 50 év feletti férfiak igen gyakori betegsége, és egyben az urológusokat a legrégebb óta foglalkoztató panasz, mely nem rosszindulatú betegség, hanem a prosztata mirigyállományának szövetszaporulata.
A betegség szorosan összefügg a szervezet időskori hormonális változásaival. Az 50 év feletti férfiak kb. 50 százalékánál alakul ki, és az életkor előrehaladtával gyakorisága rohamosan nő (pl. 90 éves korban előfordulása 80 százalékos gyakoriságú).
Annak ellenĂ©re, hogy ilyen sok fĂ©rfit Ă©rint, mĂ©gis csupán a megnagyobbodások 30-40 százalĂ©ka jár panasszal. Hogy a panaszokat megĂ©rtsĂĽk, tudnunk kell, hogy a prosztata a hĂşgyhĂłlyag alapján helyezkedik el, Ă©s a hĂşgycsĹ‘ azt átfĂşrva halad a kĂĽlvilág felĂ©.Tehát, ha a prosztata növekszik, Ăşgy a rajta áthaladĂł hĂşgycsövet szűkĂti, illetve össze is nyomhatja.
A vizelési zavarokat tekintve három stádiumra osztható a megbetegedés. Első stádium: jellemzője a nehezebben induló vizelés, a vékonyodó vizeletsugár, a gyengült vizelési energia, a meghosszabbodott vizelési idő. A húgyhólyag még többé-kevésbé kiürül, de marad vissza vizelet.
Második stádium: a beteg nehezen, erĹ‘lködve tudja kiprĂ©selni vizeletĂ©t. Olyan Ă©rzĂ©se van - s ez igaz is -, hogy vizelet marad a hĂşgyhĂłlyagban. Mivel valĂłban akár 100-200 cm3 is maradhat a hĂłlyagban, nem sok kell, hogy ismĂ©t telĂtĹ‘djön.
Ezek a betegek rendkĂvĂĽl sokat járnak vizelni, Ă©jjel-nappal akár fĂ©lĂłránkĂ©nt is.
Ahogy az állĂłvĂz megzavarosodik, Ăşgy ez a hĂłlyagban állandĂłan ott lĂ©vĹ‘, nagyobb mennyisĂ©gű vizeletre is jellemzĹ‘. Kialakulhat hĂłlyaghurut, prosztatagyulladás, here-, mellĂ©khere-gyulladás, sĹ‘t mĂ©g vesemedence-gyulladás is. Lehet fájdalmas a magömlĂ©s Ă©s a sperma is lehet vĂ©res.
Harmadik stádium: teljes vizelĂ©si kĂ©ptelensĂ©g jellemzi. Az erĹ‘lködĂ©sektĹ‘l a hĂşgyhĂłlyag izomzata elvĂ©konyodik. A vizeletnyomás rátevĹ‘dik a vesĂ©kre is, Ă©s veseműködĂ©si zavarokat is okozhat. DiagnosztizálhatĂł vĂ©gbĂ©len át törtĂ©nĹ‘ vizsgálattal, ultrahanggal, vizelĂ©si energiamĂ©rĂ©ssel. A prosztataráktĂłl el kell elkĂĽlönĂteni, ezt nĂ©ha csak szövetmintavĂ©tellel lehet megoldani.
Kezelése
Kezdeti stádiumban kezelhetĹ‘ gyĂłgyszeresen, amikor is a prosztata-mirigyállomány kisebbĂtĂ©se, sorvasztása a cĂ©l. ElĹ‘rehaladottabb esetben - pl. vizeletelakadáskor - katĂ©ter felvezetĂ©se az azonnali megoldás, ezt kĂ©sĹ‘bb műtĂ©t követi.
EbbĹ‘l többfĂ©le lĂ©tezik. A legrĂ©gebbi Ă©s nagymĂ©retű prosztatáknál mĂ©g ma is a feltárásos, hasfalon át törtĂ©nĹ‘ prosztatamirigy-eltávolĂtást alkalmazzák.
Többnyire azonban a megnagyobbodott prosztata a húgycsövön át égethető, szeletelhető, fagyasztható, meleggel roncsolható, valamint lézerezhető, esetleg elgőzölögtethető nagyfrekvenciás árammal.
Fontos, hogy a betegsĂ©get korán felismerjĂ©k, ezĂ©rt javaslom, hogy 50 Ă©v feletti fĂ©rfiak idĹ‘nkĂ©nt keressĂ©k fel urolĂłgusukat, mert a korai felismerĂ©s sok szenvedĂ©stĹ‘l mentesĂti a betegeket.
Dr. Török Alexander
urolĂłgus szakorvos
uro-szexolĂłgus
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 040106)