Mit tehetünk az allergiát kiváltó, illetve a betegséget súlyosbító környezeti hatások csökkentéséért?
- Fontos az újszülöttek anyatejes táplálása, legalább féléves korukig.
- A szoptatni nem tudó allergiás kismamák a gyerekorvosnál kérjék a hipoallergén tápszerek felírását.
- Kerüljük a túlérzékenységet kiváltó anyagokkal való találkozást. Ha túl gyakran produkál felsőlégúti megbetegedéseket hároméves kor alatti gyermekünk, ne vigyük "virágzó" erdőbe kirándulni, tartsuk a hütőgép mélyhűtőjében a textiljátékait, ne délben sétáljunk vele, kerüljük a forgalmas útszakaszokat, ne használjunk tollpárnát stb.
- Az allergiás beteg – lehetőség szerint – magas hegyek között vagy tengerparton nyaraljon.
- Táplálkozásunk legyen kiegyensúlyozott, minél több friss nyersanyagból készült ételt fogyasszunk.
- Az allergiás beteg kerülje a fizikai és érzelmi megterheléseket.
A leggyakoribb allergének (allergiát okozó anyagok):
- virágpor: füvek, fák virágpora
- háziporatka (szőnyegben, szőnyegpadlóban, lakástextiliákban, textiljátékokban tanyázik ez az apró élősködő)
- állati szőrök, tollak
- penészgombák
- élelmiszerek: liszt, tehéntej, tyúktojás (utóbbi a gyerekeknél az emésztőszervekben és bőrön vált ki allergiás reakciót), csonthéjasok, egyes gyümölcsök
- gyógyszerek
- élelmiszeradalékok, fűszerek, tartósítószerek
- vegyszerek
- dohányfüst
- kipufogógázok
A szülők figyelmébe
Csecsemő- és kisgyermekkorban a bőrkiütések igen gyakoriak. 4-10 éves korban az allergiás eredetű asztmák következnek gyakoriság tekintetében, majd a serdülő- és fiatal felnőtt korban a szénanátha a leggyakoribb.
Az allergia öröklődése esetén az egymást követő generációkban egyre fiatalabb korban jelentkezik a betegség valamely fajtája.
Az allergia kezelésére adott gyógyszerek gyakran hátrányosan befolyásolják a gyerek figyelemösszpontosítási és tanulási teljesítőképességét. Az allergiás gyerek fáradékonyabb, érzékenyebb a különféle fertőzésekre, szövődmények kialakulására.
forrás: archívum
(Patika Tükör – 030701)