A gyermekszemészetben előforduló leggyakoribb elváltozás a látásgyengeség. Az óvodás-, iskoláskorú népesség közel egynegyedének van, ill. lenne szüksége szemüvegre. Nem ennyire gyakori, de látványosabb, s ezért hamarabb kerülnek szakember elé a kancsal gyerekek.
Kevesebb, de nem kevésbé jelentős a koraszülésekkel járó érzékszervi károsodások betegségcsoportja. Viszonylag korán felismerhetők a különböző veleszületett fejlődési rendellenességek, jelentkezhetnek egyes daganatos megbetegedések. A gyerekek hajlamosabbak fertőzésekre, és náluk a banális hurutok is hevesebb lefolyást mutathatnak.
Érzékszervi károsodás szempontjából fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni azt a csecsemőt vagy gyermeket, aki:
- koraszülött, vagy igen nehéz, komplikált szüléssel jött világra
- olyan terhességből született, melynek folyamán anyja fertőző betegségen esett át
- az első napokban súlyos sárgaságon ment keresztül vagy életének első hónapjaiban súlyos beteg volt
- születése után légzési zavarok miatt mesterséges lélegeztetést kapott vagy egyéb ok miatt hosszabb ideig inkubátorban ápolták
- olyan családba született, ahol több öröklődő látási hiba fordul elő
A gyermekek viselkedése, fejlődése igen eltérő, mégis az első életév folyamán többé-kevésbé meghatározott időhöz köthetők egyes fejlődési állomások (arcok felismerése, kúszás, felülés, játékok kézbevétele stb.). A szokványostól való eltérés azonban kellő odafigyeléssel mindig felismerhető.
A szem alapvetĹ‘ funkciĂłja a fĂ©nyĂ©rzĂ©s. Ennek meglĂ©tĂ©t szĂĽletĂ©s után rögtön ellenĹ‘rizni lehet az Ăşn. fotomotoros reflexszel, mely a pupillák fĂ©nyre bekövetkezĹ‘ akaratlan szűkĂĽletĂ©t jelenti. Ez a jelensĂ©g már 5 hĂłnapra szĂĽletett koraszĂĽlötteken is megfigyelhetĹ‘. Laikus szĂĽlĹ‘ is meggyĹ‘zĹ‘dhet rĂłla, ha belevilágĂt gyermeke szemĂ©be. A reflexes pupillaszűkĂĽlet a szem látĂł voltának bizonyĂtĂ©ka.
FigyelmeztetĹ‘ jel azonban, ha a szembogár igen tág Ă©s fĂ©nyre nem szűkĂĽl össze, vagy ha szĂne nem fekete, hanem szĂĽrkĂ©s, esetleg zöldes-sárgás, mint a macskáé.
Látáskárosodásra utal a szemrezgés és az, ha a szemek a "semmibe merednek" vagy furcsán elcsúsznak anélkül, hogy valamire irányulnának.
A fej állandó vagy tartós ferde állása esetén feltételezhető, hogy az egyik szem nem vagy csak alig lát. A feltűnően nagy szemek és a túlzott fénykerülés is utalhat szembetegségre.
Ha a kisgyermek csetlik-botlik, még 6 hónapos kora után is a tárgyak mellé nyúl, ha félhomályban észrevehetően bizonytalanabb, mint társai vagy visszahúzódik a közös játéktól, a háttérben szemészeti okot is feltételezhetünk.
Iskoláskorban a fáradĂ©konyság, fejfájás, a lecke vagy televĂziĂł tĂşl közelrĹ‘l nĂ©zĂ©se gyanĂşs lehet. Egyes esetekben az olvasási nehĂ©zsĂ©gek hátterĂ©ben is kimutathatĂł szemĂ©szeti ok.
Mikor vigyük gyermekünket szemészetre?
Koraszülötteken vagy genetikai ártalmakra gyanús csecsemőknél még az intézetből történő hazabocsátás előtt megtörténik a szemészeti vizsgálat, eltérés esetén a további teendőkről is tájékoztatják a szülőket.
Gyulladás, sérülés azonnali szemészeti vizsgálatot indokol.
A megszokottól eltérő szemállás vagy egyéb frissen felfedezett eltérés esetén mielőbb fel kell keresni a gyermekszemészetet. A hibás szemállás (kancsalság) elsősorban funkcionális, s csak másodsorban kozmetikai kategória.
A látáshibákat kimutató szűréseket (ha gyanú van rá) fél-, egyéves korban el lehet végeztetni, de iskoláskor előtt (legkésőbb az iskolaérettségi vizsgálat keretén belül) feltétlenül szükséges.
A szemĂĽveggel korrigálhatĂł fĂ©nytörĂ©si hiba nem betegsĂ©g. A megfelelĹ‘ korrekciĂł hiánya viszont jelentĹ‘sen visszavetheti a gyermek Ă©rtelmi Ă©s pszichĂ©s fejlĹ‘dĂ©sĂ©t, iskolai teljesĂtmĂ©nyĂ©t.
Dr. Kabai Magdolna
szemész szakorvos
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 010108)