A csontok kĂ©pezik az emberi test vázát, támasztĂ©kát, szolgálják a mozgáshoz szĂĽksĂ©ges izomtapadási alapokat, ĂzĂĽleteket, Ă©s vĂ©delmet jelentenek a kĂĽlönlegesen Ă©rzĂ©keny szerveknek, mint az agy, a szem, a fĂĽl, a tĂĽdĹ‘k, a szĂv. A csontok kollagĂ©n alapbĂłl, Ă©s az abban lerakĂłdott ásványi anyagokbĂłl (kalcium, magnĂ©zium, nátrium, foszfát, karbonát) állnak. A csontokban állandĂł Ă©pĂtĂ©si Ă©s lebontási folyamatok játszĂłdnak le.
A mellĂ©kpajzsmirigy hormonja aktiválja a lebontást vĂ©gzĹ‘ sejteket, amelyek más hormon (pl. a nĹ‘i ösztrogĂ©n) hatására csontot Ă©pĂtĹ‘ sejttĂ© alakulnak. Ha az egyensĂşly a lebontás irányába tolĂłdik el, a csontok tömege csökken, csontritkulás jön lĂ©tre. A gyermek Ă©s fiatal felnĹ‘tt korban a nemi hormonok következtĂ©ben az Ă©pĂtĂ©si folyamatok dominálnak, a legnagyobb csonttömeg a harmincadik Ă©v tájĂ©kára alakul ki, majd negyvenedik Ă©v után csökkenni kezd.
A csontok legfontosabb ásványi anyaga: a kalcium
A felnĹ‘tt fĂ©rfiak szervezetĂ©nek több mint 1000 grammnyi, a nĹ‘kĂ©nek közel 800 grammnyi kalciumkĂ©szlete 99,5 százalĂ©kban a csontokban Ă©s a fogakban találhatĂł. A táplálĂ©k kalciuma a vĂ©konybĂ©l kezdeti Ă©s közĂ©psĹ‘ szakaszán szĂvĂłdik fel, aktĂv, szabályozhatĂł sejtfolyamatok Ăştján, azonban passzĂv, a sejtektĹ‘l fĂĽggetlen felszĂvĂłdás az egĂ©sz bĂ©lrendszerben megfigyelhetĹ‘. A felszĂvĂłdás hatĂ©konysága 20-60 százalĂ©k között mozog. A felszĂvĂłdást számos tĂ©nyezĹ‘ befolyásolja: hormonok, a táplálĂ©kban foglalt kalciumvegyĂĽletek oldhatĂłsága, elĹ‘mozdĂtják a szerves savak, egyes aminosavak, a tejcukor, valamint a D-vitamin.
A felszĂvĂłdott kalcium a vĂ©ráramba kerĂĽl, azonban a hormonális szabályozás rendkĂvĂĽl gyorsan a sejtekbe juttatja, ezĂ©rt a vĂ©rplazmában a kalcium szintje gyakorlatilag nem változik. A csontokban – az Ă©pĂtĂ©s Ă©s lebontás következtĂ©ben – naponta akár 1000 mg kalcium is cserĂ©lĹ‘d het, de ez a rendelkezĂ©sre állĂł foszfáttĂłl, a folyamatot irányĂtĂł alkalikus foszfatáz enzimtĹ‘l is fĂĽgg. A kalcium nĂ©lkĂĽlözhetetlen az ingerĂĽlet közvetĂtĂ©sĂ©ben, a vĂ©ralvadásnál, egyes enzimek működĂ©sĂ©nĂ©l, bizonyos hormonok termelĂ©sĂ©nĂ©l Ă©s más Ă©lettani funkciĂłknál is.
Honnan kapunk kalciumot?
A kalcium legfontosabb forrása a tej Ă©s a tejtermĂ©kek, fĹ‘kĂ©nt a kemĂ©nysajtok, de a lágysajtok is tetemes mennyisĂ©get tartalmaznak. Azoknál a savanyĂtott tejtermĂ©keknĂ©l, amelyeknĂ©l a savĂłt eltávolĂtják (pl. tĂşrĂł), a kalciumtartalom lĂ©nyegesen kisebb, mert a kicsapĂłdott kalcium a savĂłban van. Egy, a mindennapi gyakorlatban Ă©rvĂ©nyesĂthetĹ‘ egyszerű informáciĂł: minĂ©l zsĂrosabb a tejtermĂ©k, annál kevesebb benne a kalcium.
Egyes zöldségfélék is jó kalciumforrások: a brokkoli, édeskömény, kelkáposzta, hagyma. A petrezselyemben, metélőhagymában és más, fűszerként használt növényben is bőven van kalcium, de ezekből nagyon keveset fogyasztunk, ezért az ellátásban nem játszanak szerepet. A mogyoró, mandula, szezámmag kalciumtartalma jelentős, azonban általában ezekből sem eszünk nagy mennyiséget.
A csontképzés vitaminja, a D-vitamin
A D-vitamin rendkĂvĂĽl Ă©rdekes biolĂłgiai anyag. EgyrĂ©szt azĂ©rt, mert az egyetlen olyan vitamin, amely a szervezeten belĂĽl is kĂ©pzĹ‘dik Ă©spedig a napfĂ©ny ibolyántĂşli sugarainak hatására a bĹ‘rben levĹ‘ koleszterinszármazĂ©kokbĂłl. A D-vitamin kĂĽlsĹ‘ forrásai a máj, tengeri halak, a tej, pontosabban a zsĂros tejtermĂ©kek: ugyanis itt egy zsĂrban oldĂłdĂł vitaminrĂłl van szĂł. A belsĹ‘ Ă©s kĂĽlsĹ‘ eredetű vitamin a májba kerĂĽl, ott meghatározott mĂłdon átalakul, majd továbbjut a vesĂ©kbe, ahol hatĂ©kony formája, a kalcitrol keletkezik, amely már hormonkĂ©nt fejti ki a hatását.
Elegendő napozással megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődik a bőrben, azonban a jelenlegi, a szabadban kevés tartózkodással járó modern életmód, valamint az öltözködési szokások mellett feltétlenül szükség van a táplálék D-vitaminjára is. (Pl. felmérések szerint a napos, mediterrán országok lakóinak jelentős része D-vitamin hiányos.) Különös hangsúlyt kap ez a keveset mozgó, állandóan zárt térben tartózkodó időseknél.
A D-vitamin klasszikus hatása az állandó kalcium- és foszfátszint fenntartása a vérszérumban.
A csontkĂ©pzĹ‘dĂ©s folyamatában több támadáspontja is van: elĹ‘segĂti a kalcium felszĂvĂłdását a bĂ©lbĹ‘l, növeli a kalciumkötĹ‘ anyag termelĂ©sĂ©t a csontkĂ©pzĹ‘ sejteknĂ©l, a kollagĂ©n szintĂ©zisĂ©t, az olyan sejtek elkĂĽlönĂĽlĂ©sĂ©t, amelyek a csontok hossznövekedĂ©sĂ©t határozzák meg, indukálja a kalciumkötĹ‘/szállĂtĂł fehĂ©rjĂ©t, amely a felszĂvĂłdásban játszik szerepet, fokozza a csontok anyagcserĂ©jĂ©t, a csontĂ©pĂtĂ©st. A D-vitamin elĹ‘mozdĂtja a vĂ©konybĂ©l alsĂł szakaszán a foszfát felvĂ©telĂ©t.
A csontok egyéb ásványi anyagai
- Magnézium
Az emberi testben foglalt magnĂ©zium lĂ©nyegesen kevesebb, mint a kalcium, mindössze kb. 24 gramm, melynek kĂ©tharmada van a csontokban. A táplálĂ©k magnĂ©ziuma a vĂ©konybĂ©l teljes hosszában felszĂvĂłdik. A magnĂ©zium - csontĂ©pĂtĹ‘ feladata mellett - kiemelten fontos szerepet tölt be az anyagcserĂ©ben, mintegy 300 enzim alkotĂłeleme.
Honnan kapjuk a magnĂ©ziumot? A magnĂ©zium az Ă©lelmiszerek szĂ©les körĂ©ben megtalálhatĂł, de viszonylag kevĂ©s Ă©lelmiszer tartalmazza bĹ‘sĂ©gesen. Ilyenek a gabonacsĂrák, a korpa, a napraforgĂłmag. A gyakorlatban a teljes kiĹ‘rlĂ©sű gabonábĂłl kĂ©szĂĽlt termĂ©kek a legfontosabbak, de nem jelentĂ©ktelen mennyisĂ©gű magnĂ©ziumot nyerĂĽnk zöldsĂ©gfĂ©lĂ©kbĹ‘l Ă©s a hĂşsokbĂłl is.
- Foszfor
A foszfor a testĂĽnkben csaknem kizárĂłlag foszfát formájában van jelen. Honnan kapjuk a foszfort? A foszfor a táplálĂ©kban is foszfátkĂ©nt találhatĂł, fĹ‘kĂ©nt a fehĂ©rjĂ©kben gazdag Ă©lelmiszerekben van bĹ‘sĂ©gesen, Ăgy hĂşsban, halban, tejtermĂ©kben.
Mit is tegyĂĽnk?
A csontok minden látszat ellenĂ©re távolrĂłl sem állandĂłak, mindig változnak, Ă©lnek, anyaguk cserĂ©lĹ‘dik. Éppen ezĂ©rt az Ă©let egĂ©sz folyamán igĂ©nylik a gondozást: a gyarapodásukhoz szĂĽksĂ©ges tápanyagokat a szĂĽletĂ©stĹ‘l a fiatal felnĹ‘tt korig, majd ugyanezeket az állapotuk megĹ‘rzĂ©sĂ©hez, a lebontási-Ă©pĂtĂ©si folyamatok egyensĂşlyának fenntartásához az Ă©let vĂ©gĂ©ig. A csontozat egĂ©szsĂ©gĂ©nek megtartása számos betegsĂ©g megelĹ‘zĂ©sĂ©nek egyik nĂ©lkĂĽlözhetetlen, aktĂv tĂ©nyezĹ‘je.
Dr. BĂrĂł György
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 021106)