Artritisz. Az ĂzĂĽletek gyulladását nevezzĂĽk Ăgy. Ilyenkor az ĂzĂĽleti folyadĂ©k felgyĂĽlemlik az ĂzĂĽletekben, melyek fájdalmasan megduzzadnak. Bármely Ă©letkorban elĹ‘fordulhat. A betegsĂ©gnek kĂĽlönbözĹ‘ tĂpusai vannak a gyulladt ĂzĂĽletek száma, a betegsĂ©g lefolyása Ă©s idĹ‘tartama szerint.
Az ĂzĂĽleti gyulladások egy rĂ©szĂ©nek oka ismeretlen, ilyen a reumatoid artritisz. NĂ©hány esetben azonban a kĂłrokozĂł (baktĂ©rium vagy vĂrus) az ĂzĂĽleti folyadĂ©kbĂłl vagy a vĂ©rbĹ‘l kimutathatĂł. A betegsĂ©g nĂ©hány tĂpusa csak rövid ideig tart, de vannak olyan fajtái is, melyek Ă©vekig elhĂşzĂłdhatnak, sĹ‘t akár egy egĂ©sz Ă©leten át elkĂsĂ©rhetik a beteget.
Az ĂzĂĽletek ilyen gyulladásos megbetegedĂ©se általában fokozatosan kezdĹ‘dik: a kĂ©z- Ă©s lábujj, a csuklĂł, a boka ĂzĂĽletei fájdalmasan megduzzadnak, ami kĂ©sĹ‘bb akár az ĂzĂĽletek deformitásához is vezethet. A kĂłr nemcsak az adott ĂzĂĽleteket károsĂtja, hanem az egĂ©sz szervezet - szĂv, tĂĽdĹ‘, izmok stb. - Ă©rintett lehet. A betegsĂ©g leggyakrabban 35-55 Ă©v között fordul elĹ‘, a lakosság kb. kĂ©t százalĂ©kát Ă©rinti. A nĹ‘k háromszor veszĂ©lyeztetettebbek, mint a fĂ©rfiak.
Az, hogy valaki miért betegszik meg reumatoid artritiszben, még nem tisztázott. Biztos, hogy az immunrendszer érintett, ezt az ún. reumafaktor (a szervezet saját fehérjéje ellen termelődő anyag) kimutathatósága és más immunológiai vizsgálat is jelez. A betegség lefolyása hullámzó: átmenetileg fokozódhat, majd megnyugszik.
A kezelĂ©s összetett, hangsĂşlyos az Ă©letmĂłd átalakĂtása a megbetegedett ĂzĂĽletek kĂmĂ©lĂ©se Ă©rdekĂ©ben. KerĂĽlni kell a felesleges erĹ‘kifejtĂ©st, a nehĂ©z munkát, a sĂşlygyarapodást. GyĂłgytornát, fizioterápiát, gyĂłgyszereket Ă©s vĂ©gsĹ‘ esetben műtĂ©tet alkalmaznak a szakemberek a betegsĂ©g kezelĂ©sĂ©re.
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 040106)