dr. House

Foreman doktort ritka, de félelmetes betegség támadta meg. A gyógyulásra még gondos kezelés mellett is csekély az esély, így dr. House éleseszű munkatársának nincs oka kárhoztatnia szerencséjét.

A súlyos, legtöbbször halálos betegség kórokozója a Naegleria fowleri protozoon (véglény), szennyvízcsatornákban, termálvízben, házi vízgyűjtőkben, úszómedencékben fordulhat elő. Megesik, hogy – ha eleven formájában (trophozoitaként) nem, akkor ellenálló cisztaként – túléli a kiszáradást, így a fertőzés forrása akár por is lehet.

A brucellosis (febris undulans – hullámláz) ritkán előforduló fertőző betegség, Magyarországon évente egy-két esetet jelentenek.

Európában a spanyoloknál gyakoribb, a tengerentúlon Mexikóban, valamint a dél-amerikai országokban fordul elő.

Az emberi megbetegedésért főként a fertőzőtt, nem pasztőrözött tej, az ebből készült sajt fogyaszása felelős.

Kézenfekvő választás volt egy újabb anyagcsere-betegség sorozatba emelése, mivel felettébb ritka, tünetei szerteágazóak lehetnek, zavarba ejtő átfedésekkel szolgálva az olykor egészen más okkal, eredettel, lefolyással bíró kórképekhez.

Első leírója, a német Johannes Fabry neve hallatán francia vagy akár magyar felmenőkre is gondolhatnánk, ami nem kizárt, de nem is valószínűsíthető – erre utaló információkkal ugyanis nem bírunk. Ebből következően epizódbéli „fábri” ejtése sem szerencsés. Fabry bizonyosan Németországban született 1860-ban és ott is halt meg 1930-ban.

A népszerű sorozat hatodik évadjának 11-es epizódja felett hosszasan rágcsálhatták ceruzájuk végét a szakértők és a forgatókönyvírók. Egy olyan betegség köré kellett diagnosztikus csapdákkal tűnődésre késztető történetet fabrikálniuk, mellyel még a különleges kórképekkel foglalkozó intézmények orvosai sem bizonyosan találkoznak pályájuk során.

A Behçet-betegség ritka variánsának, mások szerint inkomplett megnyilvánulásának tartott tünetegyüttest John Hughes és Peter Stovin brit orvosok írták le elsőként a múlt század ötvenes éveinek a végén.

Sorozathősünk a minap újabb "véletlen lelet" útján tett szomorú pontot termetes páciensével vívott diagnosztikus küzdelmének végére. A dobverőujj észrevételezése mint zárómomentum – az evidencia alapú orvoslás lehetőségeinek szempontjából – a beteg sorsának megpecsételődését jelentette.

Paraneopláziás tünetek rosszindulatú, többnyire súlyos betegségek kísérői lehetnek (para – mellett, neoplasia – daganatképződés).

A kedvelt orvosi sorozat epizódjainak hátterét, a felmerülő kórképeket boncolgató írásaink között ezúttal nem dr. House, hanem kollégája és barátja, dr. Wilson egy esete szolgált apropóval.

Wilson Tucker nevű páciense évekkel korábban egy nem részletezett rosszindulatú betegség okán szorult kórházi kezelésre. Kemoterápiát kapott, és a teljes remissziót követően gyógyultnak nyilvánították

Tabuk nélkül élni, tartják a Fontana Nap szervezői. Magyarországon is jelentős azoknak a túlnyomórészt nőknek a száma, akik az életvitelt megkeserítő vizelet-visszatartási és -ürítési problémával küszködnek. E betegségcsoportnak az egyik válfaja a hiperaktív hólyag.
Ezt a betegséget az ebben szenvedők és környezetük komolyabb tabként kezelik, mint a férfiak a merevedési problémáikat. A program szervezői, többek között az Inkontinencia Betegegyesület arra hívták fel a figyelmet, hogy beszélni kell a problémáról, fel kell vállalni, és szakorvoshoz kell fordulni.
A hiperaktív hólyag, mely a húgyhólyag működésének a zavara, jelentős mértékben rontja az életminőséget. Magyarországon mintegy félmillió embernek vannak vizelet-visszatartási és -ürítési zavarai. A betegségben szenvedők kevesebb, mint 10%-a áll kezelés alatt. A kezelt betegek többsége gyógyászati segédeszköznek minősülő higiéniás betétet használ, amely korlátok közé szorítja használóját mindennapi tevékenységei során.