Vannak olyan betegsĂ©gek, amelyek elĹ‘tt a biolĂłgusok, immunolĂłgusok, járványtani szakemberek, genetikusok, gyakorlĂł orvosok egyaránt Ă©rtetlenĂĽl állnak. Ennek nemcsak az az oka, hogy bizonyos betegsĂ©gek igen változatos formákban jelennek meg, azaz ahogy mondani szokták, "ahány beteg, annyi tĂĽnet", hanem az is, hogy az ilyen rejtĂ©lyes eredetű kĂłrok kiváltĂł okára, okaira, mind ez idáig nem sikerĂĽlt a kutatĂłknak rátalálniuk. Márpedig mindaddig, mĂg egy testi vagy akár lelki kĂłr eredete ismeretlen, a megelĹ‘zĂ©sĂ©hez, gyĂłgyĂtásához szĂĽksĂ©ges patikaszert, vĂ©dĹ‘oltást sem sikerĂĽl kifejleszteni, majd iparszerűen előállĂtani.
A világon mintegy kĂ©tmilliĂł, Magyarországon mintegy 10-12 ezer szklerĂłzis multiplexes (SM) beteg - többsĂ©gĂĽk fiatal Ă©s közĂ©pkorĂş nĹ‘ - remĂ©nykedik abban, hogy beláthatĂł idĹ‘n belĂĽl a kutatĂłk kiderĂtik e megbetegedĂ©s okát Ă©s ennek fĂĽggvĂ©nyĂ©ben "megalkotják" a leghatĂ©konyabb gyĂłgyszert, a gyĂłgyĂtásához alkalmazhatĂł terápiát.
A szklerĂłzis multiplexet a szakemberek a "titokzatos", az "ezerarcĂş" jelzĹ‘vel illetik annak ellenĂ©re, hogy a kĂłrfolyamat lezajlásával ugyan ma már többĂ©-kevĂ©sbĂ© tisztában vannak a szakemberek, viszont magát a betegsĂ©get kiváltĂł tĂ©nyezĹ‘k ma mĂ©g ismeretlenek a kutatĂłk elĹ‘tt is. Ez az oka annak, hogy a szklerĂłzis multiplexet ma mĂ©g gyĂłgyĂtani nem, csupán kezelni tudják a doktorok.
Ami jelenleg ismert a tudĂłsok Ă©s a gyakorlĂł orvosok elĹ‘tt: a központi idegrendszert Ă©rintĹ‘, Ăşn. autoimmun gyulladásos megbetegedĂ©srĹ‘l van szĂł, vagyis egy olyan folyamatrĂłl, amelynek során valamilyen okbĂłl az addig a feladatát jĂłl ellátĂł immunrendszer saját testanyaga ellen fordul, s ahelyett, hogy a szervezetet megtámadĂł vĂrusokat, baktĂ©riumokat cĂ©lozná meg, a központi idegrendszer (agyvelĹ‘, gerincvelĹ‘) idegsejtjeinek nyĂşlványait vĂ©dĹ‘ velĹ‘shĂĽvelyt (myelinhĂĽvelyt) veszi ostrom alá.
A velĹ‘shĂĽvely a támadás következtĂ©ben Ăşjra Ă©s Ăşjra megsĂ©rĂĽl, majd lebomlik, Ăgy az idegsejt egy csupasz, működĂ©sĂ©ben bizonytalan villanyhuzalhoz válik hasonlĂłvá, amely esetlegesen továbbĂtja az áramot, azaz - idegsejtrĹ‘l lĂ©vĂ©n szĂł - az ingerĂĽleteket. Mivel az idegsejt támasztĂłszövettel igyekszik beburkolni a vĂ©dtelen idegszálat, kemĂ©ny, heges vĂ©dĹ‘burkot kĂ©pez a károsodott velĹ‘shĂĽvely körĂĽl. E szklerotikus gĂłckĂ©pzĹ‘dĂ©snek tudhatĂł be, hogy az idegrendszerben - akár egyszerre több helyen is (erre utal a szóösszetĂ©telben a multiplex szĂł) - káros, heges gĂłcok alakulnak ki, amely kemĂ©ny dĂşcok lassĂtják vagy egyenesen blokkolják az ingerĂĽletátvitelt.
A betegsĂ©g lefolyása Ă©s megnyilvánulása változatos, mert a tĂĽnetek is egyĂ©nrĹ‘l egyĂ©nre kĂĽlönbözĹ‘ek aszerint, hogy az adott páciens idegrendszerĂ©nek mely pontja, pontjai sĂ©rĂĽltek Ă©s milyen mĂ©rtĂ©kben. ElĹ‘fordulhat, hogy a gĂłc jelenlĂ©te semmilyen problĂ©mát nem okoz (pl. a nagyagy egyes terĂĽletein csak MR-vizsgálat segĂtsĂ©gĂ©vel lehet felderĂteni a heges elváltozást), más esetben viszont a tĂĽnetek hirtelen Ă©s sĂşlyos elváltozásokat (látási, egyensĂşlyproblĂ©mákat, vĂ©gtaggyengesĂ©get, zsibbadást, vizelet-visszatartási problĂ©mákat, esetleg rĂ©szleges bĂ©nulást is okozhatnak (ez utĂłbbi tĂĽnet a gerincvelĹ‘ben keletkezett sĂ©rĂĽlĂ©sre utalhat).
A beteg állapotát és a betegség kimenetelét nagymértékben befolyásolja továbbá, hogy a szervezet milyen gyakran fordul "önmaga ellen", milyen gyakran következik be az idegrendszerben további károsodás (amely mindig állapotromlással, ún. shubbal jár együtt).
A szklerĂłzis multiplex tĂĽnetei tehát változatosak Ă©s atipikusak. MĂg egyes betegek, akik akár Ă©vtizedekig is kĂ©pesek egyĂĽtt Ă©lni e kĂłrral drasztikus állapotromlás nĂ©lkĂĽl, addig olyan SM-es is akad, aki nĂ©hány Ă©v alatt botra támaszkodĂł vagy tolĂłkocsis mozgássĂ©rĂĽlttĂ© válik a shubok gyakori megjelenĂ©se miatt.
Az SM – a tapasztalatok szerint – általában két formában zajlik le. Igen gyakori az ún. szakaszosság, azaz, hogy a romló és javuló stádiumok váltják egymást. Egy-egy zuhanásszerű állapotromlást - a legtöbb szklerózis multiplexesnél - egy tünetmentes periódus követ. Amikor azonban újra jelentkeznek a tünetek, azok részben már megmaradnak, a beteg állapota az évek, évtizedek során lassan és egyenletesen romlik. Az SM-ben szenvedők másik, kisebb hányadánál az állapotromlás a kezdetektől érzékelhető és jelen lévő, azaz nincsenek ún. remissziók, nyugalmi vagy javulásra utaló időszakok.
EgyĂ©bkĂ©nt ennek az autoimmun gyulladásos betegsĂ©gnek az eddig fel nem tárt titkai közĂ© tartozik az is, hogy mi "indĂtja be" a kĂłros folyamatot, miĂ©rt csak a fiatal Ă©s Ă©rett felnĹ‘tt korban jelentkeznek az elsĹ‘ tĂĽnetek, miĂ©rt veszĂ©lyeztetettebbek a nĹ‘k a fĂ©rfiaknál, milyen genetikai háttĂ©r hajlamosĂt a betegsĂ©g kialakulására, s milyen környezeti tĂ©nyezĹ‘k felelĹ‘sek lĂ©trejöttéért.
Az is rejtĂ©ly egyelĹ‘re a kutatĂłk számára, hogy miĂ©rt gyakoribb a mĂ©rsĂ©kelt Ă©s hideg Ă©gövön Ă©lĹ‘k körĂ©ben, mint a dĂ©lszaki tájakon Ă©lĹ‘knĂ©l. Ugyanakkor az már bizonyĂtottnak látszik, hogy egy valamikori vĂrusfertĹ‘zĂ©s elleni vĂ©dekezĂ©sben "állĂtĂłdott el" a szervezet termĂ©szetes önvĂ©delmi kĂ©pessĂ©ge, amikor is a kĂłrokozĂł ellen termelt pusztĂtĂł anyagok a gyĂłgyulást követĹ‘en is aktĂvak maradtak Ă©s a hajdani betolakodĂłra hasonlĂtĂł, ám a szervezet egĂ©szsĂ©ges működĂ©se szempontjábĂłl fontos fehĂ©rjĂ©k ellen fordultak. Ugyancsak kutatási adatok támasztják alá azt is, hogy a negatĂv stressz, a szĂ©lsĹ‘sĂ©ges idĹ‘járási hatások (erĹ‘s meleg Ă©s hideg, láz, napozás), a vĂrus- Ă©s egyĂ©b kĂłrokozĂłk okozta fertĹ‘zĂ©sek, a műtĂ©ti beavatkozások – tehát az olyan behatások, amelyek megzavarhatják a szervezet saját vĂ©dekezĂ©si mechanizmusának egyensĂşlyát – kedveznek az SM-ben szenvedĹ‘knĂ©l a shubok kialakulásának, az állapotromlásnak.
Bár a betegsĂ©get ma mĂ©g meggyĂłgyĂtani nem lehet, a kĂĽlönfĂ©le tĂĽnetek gyĂłgyszeres kezelĂ©ssel, egyĂ©nre szabott gyĂłgytornával, aktĂv Ă©letvitellel mĂ©rsĂ©kelhetĹ‘k, illetve az állapotromlás kĂ©sleltethetĹ‘. EzĂ©rt is van jelentĹ‘sĂ©ge az SM korai felismerĂ©sĂ©nek, amely azonban – Ă©ppen a tĂĽnetek egyĂ©nileg változĂł megjelenĂ©si formáinak Ă©s a más betegsĂ©gekhez hasonlĂtĂł tĂĽneteinek következtĂ©ben – nem egyszerű.
SzerteágazĂł vizsgálatok, korszerű diagnosztikai eszközök szĂĽksĂ©geltetnek ugyanis ahhoz, hogy a szklerĂłzis multiplex tĂĽneteit elkĂĽlönĂtsĂ©k más krĂłnikus bajok tĂĽneteitĹ‘l, s minden kĂ©tsĂ©get kizárĂłan kiderĂĽljön: valĂłban errĹ‘l az autoimmun megbetegedĂ©srĹ‘l van-e szĂł, milyen pályarendszereket Ă©rint a kĂłr az idegrendszeren belĂĽl, s mi a betegsĂ©g prognĂłzisa. Csak ezen vizsgálatsorozat után (amely laboratĂłriumi, Ă©rzĂ©kszervi, mágneses rezonancia rĂ©tegvizsgálatokbĂłl áll), tudja eldönteni a szakorvos, milyen gyĂłgyszeres kezelĂ©sre van szĂĽksĂ©g.
SĂşlyos esetekben a rövid ideig tartĂł szteroid adagolása lehet a megoldás, hiszen e hatĂłanyag segĂtsĂ©gĂ©vel a szerepet tĂ©vesztett immunrendszer működĂ©se visszaállĂthatĂł, a myelinhĂĽvely leĂ©pĂĽlĂ©se fĂ©kezhetĹ‘, a velĹ‘shĂĽvely regenerálĂłdása befolyásolhatĂł. Az állapotrosszabbodás megfĂ©kezĂ©sĂ©ben, a shubok lĂ©trejöttĂ©nek kĂ©sleltetĂ©sĂ©ben egyaránt szerepĂĽk lehet a korszerű gyĂłgyszereknek (pl. az Ăşj generáciĂłs bĂ©ta-interferon kĂ©szĂtmĂ©nynek, amelyet a beteg injekciĂł formájában önmagának tud beadni, akárcsak a cukorbeteg az inzulint), egyes vitaminok Ă©s nyomelemek pĂłtlásának, a kĂmĂ©lĹ‘ Ă©letmĂłdnak.
A szklerĂłzis multiplexes betegeknĂ©l kĂĽlönösen nagy befolyással van a páciens állapotára, a betegsĂ©g kimenetelĂ©re a pozitĂv Ă©letszemlĂ©let, a terápiában valĂł aktĂv rĂ©szvĂ©tel. Ennek elsajátĂtásában segĂtenek az ország minden nagyobb telepĂĽlĂ©sĂ©n megtalálhatĂł civil szervezetek, az SM-klubok. A szklerĂłzis multiplexes betegek lelki támogatásának azĂ©rt is van nagy jelentĹ‘sĂ©ge, mert az e kĂłrral egyĂĽtt Ă©lni kĂ©nyszerĂĽlĹ‘k szellemileg általában teljesen frissek, szellemi kĂ©pessĂ©geik Ă©pek, betegsĂ©gĂĽk kimenetele, Ă©letminĹ‘sĂ©gĂĽk megĹ‘rzĂ©se szempontjábĂłl sem mindegy tehát, hogyan tudják munkakĂ©pessĂ©gĂĽket, aktivitásukat megĹ‘rizni.
T. Puskás Ildikó
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030901)
A leggyakrabban felmerülő kérdések a szklerózis multiplexszel kapcsolatban:
• Kaphatnak-e az SM-ben szenvedők védőoltást az influenzás időszakban?
Nem, kivéve, ha életmentő fontossága van a szervezet védelmének. Minden olyan beavatkozást kerülni kell, amely az immunrendszert aktiválja, és a szervezetet saját védelmi rendszere megtámadására készteti.
• Fájdalmas-e ez a betegség?
Maga az SM nem fájdalmas, ritkán elĹ‘fordul, hogy a gĂłcok olyan terĂĽleten helyezkednek el, ahol a fájdalomĂ©rzĂ©sek "átkapcsolása" törtĂ©nik, ezĂ©rt ha megbomlik az ingerĂĽlet továbbĂtásában az egyensĂşly, jelentkezik a fájdalom.
A fájdalmakat - amelyek vĂ©ny nĂ©lkĂĽl vásárolhatĂł fájdalomcsillapĂtĂłkkal tompĂthatĂłk - okozhatja az egyre erĹ‘tlenebb, egyre korlátozottabb mozgás miatti fizikai terhelĂ©s, megerĹ‘ltetĂ©s is. A rossz, "kĂmĂ©lĹ‘" testtartás miatt görcsök is keletkezhetnek az izmokban, amelyek az izomlázhoz hasonlĂł fájdalomĂ©rzettel járhatnak.
• SegĂthet-e a speciális diĂ©ta a betegsĂ©gben?
A kĂmĂ©lĹ‘, esetleg növĂ©nyi alapĂş táplálkozás az SM-esek állapotának javulása közötti összefĂĽggĂ©st mind ez idáig nem sikerĂĽlt bizonyĂtani. A kiegyensĂşlyozott táplálkozás e betegsĂ©gben szenvedĹ‘k esetĂ©ben is fontos. A telĂtetlen zsĂrsavak (hidegen prĂ©selt növĂ©nyi olajok az állati eredetűek helyett) rendszeres fogyasztása azonban jĂłtĂ©kony hatásĂş lehet.
• SegĂthetnek-e az otthoni mozgásgyakorlatok, a gyĂłgytorna a mozgás minĹ‘sĂ©gĂ©nek megĹ‘rzĂ©sĂ©ben, a mozgáskorlátozottság megelĹ‘zĂ©sĂ©ben?
A szakorvossal törtĂ©nt megbeszĂ©lĂ©s alapján a könnyű testmozgás, az egyszerű, naponta többször, rövid ideig vĂ©gzett gyakorlatok segĂthetnek. Az izomerĹ‘ hanyatlása a rendszeresen vĂ©gzett Ă©s cĂ©lzott tornagyakorlatokkal fĂ©kezhetĹ‘. Ha a mozgás nehezen megy, helyezzĂĽk magunkat kĂ©nyelembe, Ă©s naponta többször "fejben" vĂ©gezzĂĽk el a gyakorlatsort, majd nagyon lassan prĂłbáljuk a korlátozott mozgásĂş vĂ©gtagunkat "megemelni", megmozdĂtani.
• Öröklődik-e a betegség?
Bizonyos genetikai "adottságok" jelenlĂ©te hajlamosĂthat a megbetegedĂ©sre, ám ezek csak bizonyos kĂĽlsĹ‘ környezeti hatásokra (pl. vĂrusfertĹ‘zĂ©s) aktiválĂłdnak.
• A meleg kádfürdő, a nyári hőség, a láz állapotrosszabbodást idéz-e elő az SM-es betegnél?
A magasabb külső hőmérséklet (vagy a láz) befolyásolja az idegszálak vezetési képességét, ezért a meleg hatására elerőtlenednek, elgyengülnek. A szervezet alaphőmérsékletének visszaállása után a beteg közérzete, erőnléte javul, tehát az állapotromlás csak átmeneti.
• Az immunrendszer állapotára, Ăgy az SM-ben szenvedĹ‘ beteg állapotára befolyással van-e a beteg lelki állapota, pozitĂv vagy negatĂv Ă©letszemlĂ©lete?
A pszicho-neuro-immunolĂłgiai kutatások egyĂ©rtelműen bizonyĂtják, hogy a betegeknek a szakorvosi segĂtsĂ©g mellett pszichoterápiás kezelĂ©sre is szĂĽksĂ©gĂĽk lehet ahhoz, hogy fel tudják dolgozni betegsĂ©gĂĽket, s maguk is akarjanak tenni azĂ©rt, hogy állapotukban, Ă©letminĹ‘sĂ©gĂĽkben ne következzenek be további romlások.
ArchĂvum
Archivált Ărás. A benne foglaltak aktualitása nem garantált, vagy nem feltĂ©tlenĂĽl tĂĽkrözik a vonatkozĂł tudományterĂĽletek jelenlegi ismeretanyagát, szempontjait Ă©s hangsĂşlyait.