izomsorvadás

Brunkow-módszerA Roswitha Brunkow német gyógytornász által kidolgozott technika olyan neurológiai rendellenességek, ortopédiai betegségek, tartási- és járási nehezítettséggel járó kórképek (pl. stroke) esetén ajánlott gyógymód, amelyet a betegek gyógytornásztól, családtagtól függetlenül, önállóan, a saját napi gyakorlatban többször is intenzíven alkalmazhatnak. Mindemellett – fájdalomcsillapító módszer lévén – gerincműtéten átesett betegeknek, jelentős fájdalommal járó elváltozások, vagy alacsony fájdalomküszöbbel párosuló krónikus mozgásszervi betegségek esetén is hasznos. Csupán napi húsz percet, egy tornamatracot és némi kitartást igényel a betegtől. Az eredmények már négy héten belül megmutatkoznak.

A Brunkow asszony által kifejlesztett tornagyakorlatok megkönnyítik a test felépítésében résztvevő izmok használatát, stabilizálását, jól szolgálják a fiziológiás tartás- és mozgásminta kialakulását, automatizálását. Brunkow egy balesetből kifolyólag hosszabb időre kerekesszékbe kényszerült, és saját „bőrén” tapasztalhatta meg a kezek és lábak támaszkodási funkciójának, az egész test proprioceptív (érzékelési-beidegzési), és neuromuszkuláris (izom-ideg kapcsolati) működésének fontosságát és lényegét, állapotából következően pedig nyugtalanító hiányát, ill. zavarát. Roswitha Brunkow módszerének sarokköve a csukló és boka maximális hátrafeszítésének fejlesztése, amit az exteroceptív ingerek és a proprioceptív nyomási-zömítési impulzus segítségével kezdeményezünk.

Nyaki borda – nagyítása a Médiatárban!A mellkaskimeneti szindróma (TOS – Thoracic Outlet Syndrome) gyűjtőfogalom, mely több ideg-érrendszeri kompressziós kórképet foglal magába a nyak-vállöv területén. A karfonat a nyaki ötös, hatos, hetes, nyolcas, valamint az egyes háti gyökből összefonódva halad a gerinc mellett a felső végtag felé. A kulcscsont felett három kötegbe rendeződve folytatják útjukat a csontok és izmok által határolt szűk scalenus hasadékon, valamint nyaki „háromszögeken” keresztül létfontosságú erek társaságában.

A TOS kialakulását befolyásoló tényezők

A nyak-vállizmok tartós terhelése, a felkar huzamos távolított-felemelt igénybevétele egyaránt fokozza a nyakizmok tónusát, görcskészségét. A megvastagodott scalenus nyakizmok beszűkítik az általuk határolt hasadékot. Az elváltozás mértékétől függően nyomás alá kerülhet a karfonat (plexus brachialis), továbbá a kulcscsonti artéria és véna (a. et. v. subclavia). A következmény: fonákérzések, karfájdalom, izomsorvadás, bénulás, felső végtagi keringési zavarok.Rontja az állapotot a tónusfokozódással járó neurológiai betegségek jelenléte, az izmok meszesedésével járó myositis ossificans, a trigger pontok fokozott érzékenységével járó fibromyalgia, vagy lágyrészreumatizmus.

A csontos mellkas és a gerinc veleszületett fejlődési rendellenességei közül a nyaki borda, a hetes nyakcsigolya hosszabb harántnyúlványa és a scoliosis (gerincferdülés) okozza a legtöbb panaszt.
További costoclaviculáris (I. borda és kulcscsont közötti) rést szűkítő tényezők a süllyedt, „lógó” váll, tartási hibák ( m. subclavius hipertrófia), ülő életmód, aszténiás alkat, stressz, korábbi kulcscsonttörés, bordatörés.

Fogyatékkal élni

Böszörményi Gyula többkötetes író. Azon kevesek közé tartozik, akiknek írásait nemcsak a kritikusok, de az olvasók is számon tartják. 2003-ban az év sikerkönyve lett mesetriológiájának második, Gergő és a bűbájketrec című kötete. Író-olvasó találkozókra hívják, Gergő-történetei köré - akárcsak a roxforti varázslótanonc, Harry Potter alakja köré - gyerekklubok, játékos tanulmányi versenyek "szerveződnek".

Vannak olyan betegségek, amelyek előtt a biológusok, immunológusok, járványtani szakemberek, genetikusok, gyakorló orvosok egyaránt értetlenül állnak. Ennek nemcsak az az oka, hogy bizonyos betegségek igen változatos formákban jelennek meg, azaz ahogy mondani szokták, "ahány beteg, annyi tünet", hanem az is, hogy az ilyen rejtélyes eredetű kórok kiváltó okára, okaira, mind ez idáig nem sikerült a kutatóknak "rátalálniuk". Márpedig mindaddig, míg egy testi vagy akár lelki kór eredete ismeretlen, a megelőzéséhez, gyógyításához szükséges patikaszert, védőoltást sem sikerül kifejleszteni, majd iparszerűen előállítani.

Karizomzat boncolt részleteMinden, ami valaha történt velünk, nyomot hagyott a tudatunkban, a tudatalattinkban és a testünkben is. És nem csupán az esemény, de az arra adott érzelmi válasz (fájdalom, félelem, düh) is raktározódik bennünk: hasonló esetben ugyanúgy reagálunk majd. Ez a halmozódó stressz olyan blokkokat képez, amelyek végül testi tünetekhez is vezethetnek. Nem értjük, miért, holott valahol mélyen „tudjuk” az okokat. A kineziológus ezt a tudást hívja elő, de ha hatalmas beszélgetésekre számítunk, felejtsük el. Ő az izmainkkal kommunikál.

A kineziológia görög szóösszetétel: a kinesis mozgást, a logosz pedig tudományt jelent. A Magyarországon is elismert természetgyógyászati módszer arra irányul, hogy a szervezet energiaáramlásának útjában álló blokkokat feloldja, és beindítsa az öngyógyító folyamatokat.

A mozgásszervi betegségek igen nagy csoportját a csípőízület gyulladásos és porcelfajulásán alapuló elváltozásai teszik ki. Az ízületi porc fokozatos leépülése, degenerálódása az ízület anatómiai szerkezetét megváltoztatja, a beteg funkcionális képességeit károsítja, s olyan nagymértékű állapotromlást hoz létre, hogy a terápia konzervatív úton már nem valósítható meg, csakis a műtéti megoldás jöhet szóba.

Alattomosan, fájdalom és jelzés nélkül érkezik. Nem véletlenül nevezik a csontritkulást "néma járványnak". A betegség, mely hazánk lakosságának 7-10 százalékát érinti, egyre nagyobb népegészségügyi gonddá válik. Újabb adatok szerint az oszteoporózisra visszavezethető halálozás már összemérhető a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozással.

 

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ)* szervezésében rendezték meg idén a Ritka Betegségek Világnapját, melyet a WHO 2009-től nyilvánított hivatalosan is világméretű eseménnyé. Az egész napos szakmai és szórakoztató programok egyik kiemelt eseménye az a kerekasztal beszélgetés volt, amelyen a szövetség kezdeményezésére döntéshozók és szakemberek vettek részt.

A kerekasztal beszélgetés összehívásának legfőbb oka az volt, hogy jelenleg számos olyan ellátásbeli problémával kell megküzdeniük a ritka betegséggel élőknek és családjaiknak, amely azonnali megoldást igényel mind a döntéshozók, mind a szakemberek részéről. A kerekasztal résztvevői: Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár EÜM., Dr. Brunner Péter főigazgató, OSZMK, Dr. Sándor János tanszékvezető, PTE, Dr. Pogány Gábor, elnök RIROSZ voltak.

Hazánkban körülbelül 800.000 ember érintett ún. ritka betegségben (például Rett szindróma, sarlósejtes anémia, Williams-szindróma, spinális izomsorvadás, fenilketonuria, cisztás fibrózis, Pompe-kór, stb.), 75%-uk gyermek. A ritka betegségekre jellemző, hogy igen sok fajtáját tartják számon (6000-8000), és a betegek száma betegségenként viszonylag alacsony. Azonban összességében igen jelentős az érintettség még Európa szerte is, több mint 30 millió. Különösen nehéz egy ritka betegség diagnosztizálása, hiszen ehhez speciális szakemberekre és megfelelő intézményhálózatra van szükség. Ezért nem ritka, ha egy pontos diagnózis felállítására 5-20 évet is várni kell. Magyarországon különösen nagy problémát jelent még az is, hogy e betegségek zömének nincs az egészségügyi rendszerben BNO kódja. Ezért az érintett sokkal nehezebben kap megfelelő kezelést, családja pedig valamilyen szociális ellátást.

Feliratkozás izomsorvadás csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×