végtaggyengeség

Egyre bátrabban nyúlnak a telefon után azok a betegek és hozzátartozók, akik a szélütés tüneteit észlelik. A mentőhívások és a trombolízisek számának növekedése önmagáért beszél. A vérrögoldások 24 százalékos növekedést mutattak az elmúlt évben. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.
A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km.
A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem az utóbbi években egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 42 ezren kapnak stroke-ot, 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. A betegek 25 százaléka fiatalabb mint 60 éves, ugyanakkor a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők, melynek súlyos szociális következményei vannak. Akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalék a második esztendőben életét veszít.

Vannak olyan betegségek, amelyek előtt a biológusok, immunológusok, járványtani szakemberek, genetikusok, gyakorló orvosok egyaránt értetlenül állnak. Ennek nemcsak az az oka, hogy bizonyos betegségek igen változatos formákban jelennek meg, azaz ahogy mondani szokták, "ahány beteg, annyi tünet", hanem az is, hogy az ilyen rejtélyes eredetű kórok kiváltó okára, okaira, mind ez idáig nem sikerült a kutatóknak "rátalálniuk". Márpedig mindaddig, míg egy testi vagy akár lelki kór eredete ismeretlen, a megelőzéséhez, gyógyításához szükséges patikaszert, védőoltást sem sikerül kifejleszteni, majd iparszerűen előállítani.

A myasthenia gravis kifejezés görög-latin szóösszetétel, amely magyarul súlyos izomgyengeséget jelent. Egy ritka, nehezen felismerhető, nem fertőző autoimmun betegségről van szó, amely több mint 300 éve ismert. Viszonylag kevés embert érint: 1 millió lakosra kb. 80 ilyen beteg jut. Minden fajú, nemű és korú emberen előfordulhat, társadalmi, etnikai, földrajzi és éghajlati tényezőktől függetlenül.