végtaggyengeség

A Roswitha Brunkow német gyógytornász által kidolgozott technika olyan neurológiai rendellenességek, ortopédiai betegségek, tartási- és járási nehezítettséggel járó kórképek (pl. stroke) esetén ajánlott gyógymód, amelyet a betegek gyógytornásztól, családtagtól függetlenül, önállóan, a saját napi gyakorlatban többször is intenzíven alkalmazhatnak.

Mindemellett – fájdalomcsillapító módszer lévén – gerincműtéten átesett betegeknek, jelentős fájdalommal járó elváltozások, vagy alacsony fájdalomküszöbbel párosuló krónikus mozgásszervi betegségek esetén is hasznos.

Agyi vérömleny (kép: Bobjgalindo; liszensz: CC-BY-SA)Egyre bátrabban nyúlnak a telefon után azok a betegek és hozzátartozók, akik a szélütés tüneteit észlelik. A mentőhívások és a trombolízisek számának növekedése önmagáért beszél. A vérrögoldások 24 százalékos növekedést mutattak az elmúlt évben. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.
A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km.
A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem az utóbbi években egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 42 ezren kapnak stroke-ot, 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. A betegek 25 százaléka fiatalabb mint 60 éves, ugyanakkor a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők, melynek súlyos szociális következményei vannak. Akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalék a második esztendőben életét veszít.

Gyógytorna és rehabilitáció

A stroke-on átesett betegeknek folyamatos, állandó mozgásra van szükségük ahhoz, hogy minél előbb talpra álljanak.

A gyógytornát már a kórházban el kellene kezdeni, ha a beteg túl van az életveszélyen, vérnyomása stabilizálódott, a gyógytornász irányításával ágyban fekve is végezhetők a tornagyakorlatok.

A kórházban a gyógytornász elsődleges feladata a helyes fektetés, ezzel ugyanis megelőzhető a kontraktúra, az ízületi mozgás beszűkülése.

A szélütéses beteg kezdetben csak az ágyban fekve tud tornázni.

Vannak olyan betegségek, amelyek előtt a biológusok, immunológusok, járványtani szakemberek, genetikusok, gyakorló orvosok egyaránt értetlenül állnak. Ennek nemcsak az az oka, hogy bizonyos betegségek igen változatos formákban jelennek meg, azaz ahogy mondani szokták, "ahány beteg, annyi tünet", hanem az is, hogy az ilyen rejtélyes eredetű kórok kiváltó okára, okaira, mind ez idáig nem sikerült a kutatóknak "rátalálniuk". Márpedig mindaddig, míg egy testi vagy akár lelki kór eredete ismeretlen, a megelőzéséhez, gyógyításához szükséges patikaszert, védőoltást sem sikerül kifejleszteni, majd iparszerűen előállítani.

Világszerte évente 15 millió ember esik a stroke áldozatául, ugyanakkor minden hatodik percben meghal egy ember szélütés következtében. A gutaütés nem válogat, a legváratlanabb pillanatban csap le. Ahhoz, hogy a betegek idejében megkapják az életmentő vérrögoldó kezelést, ismerni kell a betegség tüneteit, és azonnal mentőt kell hívni.

A stroke angol szó, ami ütést, csapást jelent, így a magyar köznyelv nem véletlenül hívja a betegséget szélütésnek, gutaütésnek. Kutatások bizonyították, hogy az agyvérzés érrendszeri megbetegedés. A  szélütés való igaz, hogy az agyban történik, azonban következményei az egész szervezetet érinthetik.

A myasthenia gravis kifejezés görög-latin szóösszetétel, amely magyarul súlyos izomgyengeséget jelent. Egy ritka, nehezen felismerhető, nem fertőző autoimmun betegségről van szó, amely több mint 300 éve ismert. Viszonylag kevés embert érint: 1 millió lakosra kb. 80 ilyen beteg jut. Minden fajú, nemű és korú emberen előfordulhat, társadalmi, etnikai, földrajzi és éghajlati tényezőktől függetlenül.

Évente 18 ezer haláleset, 50 ezer új betegEgyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. A Magyar Stroke Társaság /MST/ égisze alatt elindított, két hónapig tartó TCR kampány elérte célját. Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi Stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre.
A Magyar Stroke Társaság április elsejétől országos kampányt indított, ezzel is felhívva a társadalom figyelmét a stroke veszélyére, az időablak jelentőségére.
Az időfaktor fontosságát jelképezte a kampány jelmondata is „Stroke – Ne késlekedj" -" Minden perc számít”. Mint a felmérések mutatják, még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában a Stroke tüneteivel, szívesen várnak, gondolván, hogy másnapra kialusszák a rosszullétet, nem is számítva arra, hogy ezzel mekkora bajt okoznak nemcsak maguk, hanem a közvetlen környezetük és a társadalom számára is.

Magyarországon 40-50 ezer ember kap évente agyi infarktust, emiatt 10 percenként kerül egy beteg kórházba, s ami még ennél is sokkolóbb, hogy a szélütés következményeként itthon minden félórában meghal egy ember.
Ezen a szomorú statisztikán szeretne változtatni az útjára indított „Szívvel a stroke ellen” kampány, amely ráirányítja a figyelmet stroke és a pitvarfibrilláció tüneteinek felismerésére, az időablak jelentőségére. Az ismeretterjesztő programsorozat további célkitűzése, hogy a lakosság figyelmét felhívja a megelőzésre, hiszen nem csupán a belőle fakadó stroke, de maga a szívritmuszavar is megszüntethető.
A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában, éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztráltak. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében – ismertette az aggasztó számokat Prof. Dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság (MST) elnöke.
A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat öt évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket.

Feliratkozás végtaggyengeség csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×