A vastagbélrák

[gac]
8562

A vastagbél vizsgálatára alkalmas endoszkóp.A végbél- és vastagbélrák (ún. kolorektális rák) kialakulására utaló leggyakoribb tünetek a váltakozó hasmenés és székrekedés, a véres széklet, az általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök, a tartós fáradtságérzés és az indokolatlan testsúlycsökkenés. A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, de a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások is előidézhetik.

Amennyiben a tünetek bármelyikét hosszasan – két hétnél tovább – észleli a beteg, azonnal orvoshoz kell fordulnia.

A rák diagnózisának felállítása után a kezelőorvos megtervezi a legmegfelelőbb terápiát, melyben a legnagyobb szerepe a sebészeti beavatkozásoknak van. A műtét típusa nagymértékben függ a daganat nagyságától és elhelyezkedésétől. A szokványos sebészi megoldást a daganatot tartalmazó bélszakasz eltávolítása jelenti. Sok esetben a műtét előtt radioterápiát és kemoterápiát alkalmaznak, hogy a beteget egy korábbi stádiumba vigyék vissza. A fő cél természetesen az, hogy a kolorektális daganatot akkor operálják, amikor korai stádiumban van, hiszen a túlélés stádiumfüggő. Sorozatunk következő részében bemutatjuk a lakossági szűrővizsgálatot, mely ebben rengeteget segíthet, mivel időben, korai, jól műthető stádiumban „találhatja meg” a daganatos betegeket vagy a rákmegelőző állapotokat.

A sebészeti módszerek folyamatosan fejlődnek, és a műtétek eredményei egyre javulnak: kisebb a halálozási arány, kevesebb a szövődmény, javul a túlélés. A sebészek egyre inkább figyelembe veszik a későbbi életminőségre kiható, igen fontos szempontot, a végbélnyílás meghagyását. Egyre általánosabb, hogy a műtéteket több szakember együtt végzi, hogy a komplikációkat – például a daganat más szervekkel való összefonódását – hatékonyabban tudják megoldani. Egy ilyen csapat magába foglalja az elsődleges daganatsebészt, az urológus sebészt, az érsebészt, adott esetben nőgyógyász sebészt.

Szemléletváltás történt a már áttétet adott kolorektális daganatok sebészi kezelését illetően is: ha lehetséges, a máj- és tüdőáttétben szenvedő betegeket is megműtik. Megkezdték azt a szakmai gyakorlatot is, hogy azoknál a betegeknél, akiknél korábban májáttétet már távolítottak el, annak ismételt megjelenése esetén újabb beavatkozást végeznek.

A végbél- és vastagbélrák kezelésében a sebészeti beavatkozások mellett a sugár- és kemoterápiának is szerepe van. Sugárterápiát főleg a végbélrák kezelésében alkalmaznak. Sebészeti beavatkozás után a kezelés kemoterápiával is kiegészíthető, ez a betegség stádiumától függ. Előtte azonban nemzetközi ajánlások szerint minden esetben el kellene végezni egy egyszerű genetikai vizsgálatot, amely alapvetően befolyásolhatja a kezelés módját. A sebészeti beavatkozás után a II-IV-es stádiumú vastag- és végbélrákokat általában 5-fluoro-uracil alapú hatóanyagokkal kezelik (amennyiben ez szükséges), és valóban, mintegy 70%-uk ezekkel jól is kezelhető. A fennmaradó részük azonban nem, sőt többet árthat a kezelés, például a daganat szóródását idézve elő. Ezt a két csoportot mikroszatellita-vizsgálattal szét lehet és szét is kell választani: ez egy egyszerű genetikai vizsgálati teszt, ami szövetmintából vagy műtéti anyagból elvégezhető. A teszt elvégzését kérni lehet a kezelőorvostól, aki az Országos Onkológiai Intézethez fordulhat.

A betegség kezelése utáni ellenőrző vizsgálatokat a kezelőorvossal kell egyeztetni!

 

forrás: Patika Tükör
2004-11-05

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×