A végbél- és vastagbélrák (ún. kolorektális rák) kialakulására utaló leggyakoribb tünetek a váltakozó hasmenés és székrekedés, a véres széklet, az általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök, a tartós fáradtságérzés és az indokolatlan testsúlycsökkenés. A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, de a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások is előidézhetik.
Amennyiben a tünetek bármelyikét hosszasan – két hétnél tovább – észleli a beteg, azonnal orvoshoz kell fordulnia.
A rák diagnĂłzisának felállĂtása után a kezelĹ‘orvos megtervezi a legmegfelelĹ‘bb terápiát, melyben a legnagyobb szerepe a sebĂ©szeti beavatkozásoknak van. A műtĂ©t tĂpusa nagymĂ©rtĂ©kben fĂĽgg a daganat nagyságátĂłl Ă©s elhelyezkedĂ©sĂ©tĹ‘l. A szokványos sebĂ©szi megoldást a daganatot tartalmazĂł bĂ©lszakasz eltávolĂtása jelenti. Sok esetben a műtĂ©t elĹ‘tt radioterápiát Ă©s kemoterápiát alkalmaznak, hogy a beteget egy korábbi stádiumba vigyĂ©k vissza.
A fĹ‘ cĂ©l termĂ©szetesen az, hogy a kolorektális daganatot akkor operálják, amikor korai stádiumban van, hiszen a tĂşlĂ©lĂ©s stádiumfĂĽggĹ‘. Sorozatunk következĹ‘ rĂ©szĂ©ben bemutatjuk a lakossági szűrĹ‘vizsgálatot, mely ebben rengeteget segĂthet, mivel idĹ‘ben, korai, jĂłl műthetĹ‘ stádiumban „találhatja meg” a daganatos betegeket vagy a rákmegelĹ‘zĹ‘ állapotokat.
A sebĂ©szeti mĂłdszerek folyamatosan fejlĹ‘dnek, Ă©s a műtĂ©tek eredmĂ©nyei egyre javulnak: kisebb a halálozási arány, kevesebb a szövĹ‘dmĂ©ny, javul a tĂşlĂ©lĂ©s. A sebĂ©szek egyre inkább figyelembe veszik a kĂ©sĹ‘bbi Ă©letminĹ‘sĂ©gre kihatĂł, igen fontos szempontot, a vĂ©gbĂ©lnyĂlás meghagyását. Egyre általánosabb, hogy a műtĂ©teket több szakember egyĂĽtt vĂ©gzi, hogy a komplikáciĂłkat – pĂ©ldául a daganat más szervekkel valĂł összefonĂłdását – hatĂ©konyabban tudják megoldani. Egy ilyen csapat magába foglalja az elsĹ‘dleges daganatsebĂ©szt, az urolĂłgus sebĂ©szt, az Ă©rsebĂ©szt, adott esetben nĹ‘gyĂłgyász sebĂ©szt.
SzemlĂ©letváltás törtĂ©nt a már áttĂ©tet adott kolorektális daganatok sebĂ©szi kezelĂ©sĂ©t illetĹ‘en is: ha lehetsĂ©ges, a máj- Ă©s tĂĽdőáttĂ©tben szenvedĹ‘ betegeket is megműtik. MegkezdtĂ©k azt a szakmai gyakorlatot is, hogy azoknál a betegeknĂ©l, akiknĂ©l korábban májáttĂ©tet már távolĂtottak el, annak ismĂ©telt megjelenĂ©se esetĂ©n Ăşjabb beavatkozást vĂ©geznek.
A vĂ©gbĂ©l- Ă©s vastagbĂ©lrák kezelĂ©sĂ©ben a sebĂ©szeti beavatkozások mellett a sugár- Ă©s kemoterápiának is szerepe van. Sugárterápiát fĹ‘leg a vĂ©gbĂ©lrák kezelĂ©sĂ©ben alkalmaznak. SebĂ©szeti beavatkozás után a kezelĂ©s kemoterápiával is kiegĂ©szĂthetĹ‘, ez a betegsĂ©g stádiumátĂłl fĂĽgg. ElĹ‘tte azonban nemzetközi ajánlások szerint minden esetben el kellene vĂ©gezni egy egyszerű genetikai vizsgálatot, amely alapvetĹ‘en befolyásolhatja a kezelĂ©s mĂłdját.
A sebészeti beavatkozás után a II-IV-es stádiumú vastag- és végbélrákokat általában 5-fluoro-uracil alapú hatóanyagokkal kezelik (amennyiben ez szükséges), és valóban, mintegy 70%-uk ezekkel jól is kezelhető. A fennmaradó részük azonban nem, sőt többet árthat a kezelés, például a daganat szóródását idézve elő. Ezt a két csoportot mikroszatellita-vizsgálattal szét lehet és szét is kell választani: ez egy egyszerű genetikai vizsgálati teszt, ami szövetmintából vagy műtéti anyagból elvégezhető. A teszt elvégzését kérni lehet a kezelőorvostól, aki az Országos Onkológiai Intézethez fordulhat.
A betegség kezelése utáni ellenőrző vizsgálatokat a kezelőorvossal kell egyeztetni!
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 041105)