A Magyar TĂĽdĹ‘gyĂłgyász Társaság elĹ‘djekĂ©nt 1912-ben Korányi Frigyes bárĂł javaslatára alakult meg Budapesten a TuberkulĂłzissal foglalkozĂł Orvosok EgyesĂĽlete, mely nevĂ©t hamarosan Magyar Orvosok TuberkulĂłzis egyesĂĽletĂ©re változtatta. Akkor a nagyon magas tbc halálozás indokolta a betegsĂ©ggel foglalkozĂł orvosok szakmai tömörĂĽlĂ©sĂ©t, Ă©rdekvĂ©dĹ‘ szervezetĂ©nek a megalakĂtását.
A huszadik század elsĹ‘ Ă©veiben Ă©vente mintegy hatvanezren haltak meg a korabeli Magyarország terĂĽletĂ©n tuberkulĂłzisban. Ezt követĹ‘en a magyar tĂĽdĹ‘gyĂłgyászat kiemelkedĹ‘ helyet vĂvott ki magának a hazai orvostudomány ágai között. NevĂ©hez fűzĹ‘dik a magyar orvostörtĂ©net egyik legnagyobb sikere, a tuberkulĂłzisnak, mint nĂ©pbetegsĂ©gnek a felszámolása. Ebben termĂ©szetesen az idĹ‘vel rendelkezĂ©sre állĂł korszerű gyĂłgyszereknek Ă©s a mindenkori egĂ©szsĂ©gĂĽgyi kormányzatoknak is szerepe volt. Mindezek eredmĂ©nyekĂ©ppen mára már ritka betegsĂ©gnek számĂt hazánkban a tbc, eurĂłpai összevetĂ©sben is az alacsonyan átfertĹ‘zött országok közĂ© tartozunk.
2011-ben már csupán 1500-an betegedtek meg Ă©s 39 ember halt meg ebben a betegsĂ©gben. Feladatunk a meglĂ©vĹ‘ kockázati csoportok körĂ©ben, Ăgy a hajlĂ©ktalanok, szociálisan rossz körĂĽlmĂ©nyek között Ă©lĹ‘k, gyenge immunállapotĂş emberek, immigránsok körĂ©ben is a betegsĂ©g további csökkentĂ©se, koncentrált felkutatása Ă©s gyĂłgykezelĂ©se. KĂĽlönösen nagy gondot kell fordĂtani a rosszul egyĂĽttműködĹ‘, magukat kezelni nem hagyĂł emberek meggyĹ‘zĂ©sĂ©re Ă©s ellátására. Ezekhez a feladatokhoz az egyesĂĽlet – amely 1990 Ăłta viseli a Magyar TĂĽdĹ‘gyĂłgyász Társaság nevet –, mint civil szervezet, ahogy eddig, Ăşgy a jövĹ‘ben is megad minden segĂtsĂ©get a tĂĽdĹ‘gyĂłgyászati szakma kĂ©pviselĹ‘inek.
A huszadik század hatvanas-hetvenes Ă©veiben már látni lehetett, hogy a tbc rohamosan visszaszorul az országban. Már nem volt szĂĽksĂ©g akkora kapacitásra Ă©s akkora forrásokra a tbc gyĂłgyászatban, mint korábban. A Magyar TĂĽdĹ‘gyĂłgyász Társaság az Ă©lĂ©re állt annak a változásnak a szakma legjobb kĂ©pviselĹ‘it tömörĂtve, amit utĂłlag „pulmonolĂłgiai átállásnak” neveztĂĽnk el. A szakma felvállalta az akkor mĂ©g kisebb számban jelentkezĹ‘ idĂĽlt lĂ©gzĹ‘szervi betegsĂ©geket (COPD, asztma), illetve a mind nagyobb jelentĹ‘sĂ©gű tĂĽdĹ‘rákot.
A magas szakmai szĂnvonal, a korszerű gyĂłgyszerek Ă©s a gondozás következtĂ©ben ma már szinte ritkaságnak számĂt az, ha valakit asztmás roham miatt sĂĽrgĹ‘ssĂ©ggel kĂłrházba kell szállĂtani. Jelenleg a COPD számĂt igazi nĂ©pbetegsĂ©gnek a mintegy fĂ©lmilliĂł beteg miatt. Mintegy harmadukat ismerjĂĽk, s a betegek változĂł egyĂĽttműködĂ©se miatt gyakori az állapotuk rosszabbodása.
Komoly feladatunk a társszakmákkal, a háziorvosokkal ennek a betegcsoportnak a jelenleginĂ©l jobb gondozása, ami elsĹ‘sorban a betegek egyĂĽttműködĂ©sĂ©nek javĂtásával Ă©rhetĹ‘ el. A megfelelĹ‘ szakemberek, gyĂłgyszerek Ă©s eszközök rendelkezĂ©sre állnak ehhez.
A tĂĽdĹ‘rák ma mĂ©g az egyik legkevĂ©sbĂ© gyĂłgyĂthatĂł daganatos betegsĂ©g, de a tĂĽdĹ‘gyĂłgyászattal egyĂĽttműködĹ‘ mellkas sebĂ©szeti beavatkozások a valĂłdi gyĂłgyulás remĂ©nyĂ©t jelentik. Emellett a tĂĽdĹ‘gyĂłgyászok Ă©s onkolĂłgusok kezĂ©ben lĂ©vĹ‘ legĂşjabb cĂ©lzott kezelĂ©sek mind jobb eredmĂ©nyekkel kecsegtetnek.
Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben csökkent a tüdőgyógyászati kapacitások, ágyak, intézmények száma. A medicina, a szakma rohamos fejlődése ma már nem igényeli azokat a nagy kapacitásokat, amelyek évtizedekkel korábban még indokoltak lehettek. A tüdőgyógyászat az egész egészségüggyel együtt ismét változások előtt áll. Tudásunk szerint az átalakulásokat követően is megmarad a kellő intézményi szerkezet és ágyszám.
A magyar tĂĽdĹ‘gyĂłgyászat egyik legfontosabb Ă©s megĹ‘rizendĹ‘ Ă©rtĂ©kĂ©nek tartjuk azt, hogy a tĂĽdĹ‘gondozĂłi hálĂłzat kĂ©pes volt megĂşjulni Ă©s fennmaradni. Ez a hálĂłzat kĂ©szen az Ăşjabb szakmai kihĂvásokra a lakossághoz közel viszi a tĂĽdĹ‘gyĂłgyászati szakellátást. Mintegy 150 kistĂ©rsĂ©gi, városi Ă©s kerĂĽleti szakrendelĂ©s-gondozĂł áll a lakosság rendelkezĂ©sĂ©re. Ezeknek a kihelyezett szakmai bástyáinknak a hátterĂ©ben pedig korszerűen felszerelt tĂĽdĹ‘gyĂłgyászati osztályok várják minden megyĂ©ben a beutalt betegeket, s támogatják szakmailag a szakrendelĂ©seket.
A megĂşjulás Ă©lĂ©re kell állnunk, közĂ©ptávon el kell Ă©rnĂĽnk azt, hogy a nagyobb kĂłrházakban jelen legyen a szakmánk, a társszakmák, Ăgy a belgyĂłgyászok, kardiolĂłgusok bizalommal forduljanak a tĂĽdĹ‘gyĂłgyászhoz, de eközben meg kell Ĺ‘riznĂĽnk szakmai Ă©rtĂ©keinket, a hálĂłzatot, a lakosság bizalmát, amit az Ă©vtizedek Ăłta a tĂĽdĹ‘gondozĂłkba vetett.
A Magyar TĂĽdĹ‘gyĂłgyász Társaság is igyekszik haladni a korral, s az egyesĂĽlet a hagyományok Ĺ‘rzĂ©se mellett igyekszik megĂşjultan kiszolgálni a szakmát, de a törekszik egyĂşttal a társszakmákkal valĂł mind gyĂĽmölcsözĹ‘bb kapcsolatok kialakĂtására. Pályázatok kiĂrásával, ösztöndĂjak odaĂtĂ©lĂ©sĂ©vel igyekszĂĽnk segĂteni anyagilag is a fiatal tĂĽdĹ‘gyĂłgyászaink szakmai elĹ‘menetelĂ©t.
Nemzetközi Ă©s hazai konferenciákat szervezĂĽnk a jobb kapcsolatok kialakĂtása, a szakmai tapasztalatcsere Ă©rdekĂ©ben. IgyekszĂĽnk megfelelĹ‘, korszerű kommunikáciĂłs felĂĽleteket, Ăşjságot, honlapot működtetni annak Ă©rdekĂ©ben, hogy a betegek, a lakosság, de termĂ©szetesen a sajtĂł is jobban megismerjen bennĂĽnket, a tĂĽdĹ‘gyĂłgyászat eredmĂ©nyeit, szolgáltatásait.
Dr. Kovács Gábor
a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke