Az élelmiszerpazarlás megelőzésével, tudatos vásárlással mindenki sokat tehet a bolygóért - mondta Nagy István az élelmezési világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten a Városligetben.
Az Agrárminisztérium, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös rendezvényén a miniszter kiemelte: a világnap jelentőségét jól mutatja, hogy míg az előrejelzések szerint a föld népessége 25 százalékkal növekedhet, a világ lakosságának élelmiszerigénye 60 százalékkal emelkedhet az évszázad közepére.
Világszerte egyre nagyobb figyelmet kap az éhezés elleni küzdelem, a fenntartható mezőgazdaság és a társadalmi igazságosság. A kihívás az, hogy miként lehet biztosítani – a termelésben fenntartható módon, az elosztásban pedig igazságosan – az élelmet minden ember számára.
Nagy István kitért arra, hogy a magyar EU-elnökség keretében Magyarország is kiemelkedő szerepet vállal az élelmiszerpazarlás csökkentésére vonatkozó uniós szabályok formálásában. Emlékeztetett arra, hogy az élelmiszerpazarlás 30 százalékos csökkentését tűzték ki célul a kiskereskedelemben, az éttermekben, a háztartásokban együttesen, és 10 százalékos csökkentési célt a feldolgozási és gyártási szektorban.
Az eddigi eredményekről szólva elmondta, hogy Magyarország több mint negyedével tudta csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016-ban elindított "Maradék nélkül" programjának a segítségével.
Évente hozzávetőleg 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a teljes hazai élelmiszerláncban. A felmérések szerint 2016-2022 között a teljes háztartási élelmiszer-hulladék mennyisége 12,1 százalékkal csökkent, míg a valós pazarlást jelentő kategórián belül 27,6 százalékkal.
A sikerre számos európai ország felfigyelt, és az Európai Bizottság jó gyakorlatként ajánlja a magyar programot. A csökkenés ellenére azonban még mindig mintegy 230 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el évente. Ennyi étellel 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven át, és a pazarlás egy főre vetítve 40 ezer forintos veszteséget jelent évente.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentésében jelentős szerepe van a fogyasztói edukációnak. Fel kell hívni az emberek figyelmét az élelmiszerek helyes tárolására, a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő közötti különbségre, a maradékok felhasználásának lehetőségeire. A Maradék nélkül program ebben is segít; a honlapjukon tárolási kisokos, fagyasztási segédlet és "maradékmentő receptek" is szerepelnek.
Viorel Gutu, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató helyettese és regionális képviselője arról beszélt, hogy a világnapot Magyarország kezdeményezésére hozták létre 1979-ben, megemlékezve a FAO 1945-ös alapításáról, hogy ráirányítsa a figyelmet az éhezésre. Hozzátette: 1981 óta évente több mint 150 országban emlékeznek meg a világnapról.
Az idei év fontos célja, hogy felhívja a figyelmet a kiegyensúlyozott táplálkozásra, az egészségesebb étrendre, és a fenntartható élelmiszertermelésre. Jelenleg több mint 2,8 milliárd ember nem tud hozzájutni az egészséges, tápláló élelmiszerhez, bár nem éhezik. Az éhezést súlyosbítják az időjárási katasztrófák és háborús konfliktusok. Az élelmiszerbiztonság az alapja az élelemhez való jognak. A fenntarthatóbb élelmezési rendszerek kialakításában az innovációnak, digitalizációnak is fontos szerepe van.
Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke közölte: mintegy évi 15 milliárd forint értékű, 10 millió kilogramm élelmiszert tudnak megmenteni a megsemmisítéstől, hogy eljuttassák a rászorulóknak.
Ismertette, hogy a FAO és az Élelmiszerbank idén már 19. alkalommal indította útjára az élelmezési világnapi adománykonvojt a belvárosban. Az idei, szerdai programra 200 méter hosszú járműkonvoj érkezett, a 19 kamionból álló kocsisor 30 ezer kilogramm tartós élelmiszert szállít.
A 45 millió forint értékű szállítmányból a következő napokban 9 ezer élelmiszercsomag készül rászorulók számára. A konvoj szállítmányai a Magyar Élelmiszerbank Egyesület partnercégeitől érkeztek.
(MTI nyomán)