Van az életnek olyan területe, ahol semmilyen mértékű higiénia nem lehet fölösleges.
Sajnálatos módon sok fertőzés eredete éppen a kórházi tartózkodás, de a lakáson kívül elköltött étkezés sem jelent minden esetben életbiztosítást. Természetesen a kórházban nem a poratkáktól kell félni, hanem például a staphylococcusfertőzéstől, az éttermekben pedig jó, ha óvatosan rendelünk, egy szalmonellafertőzés ugyanis meglehetősen veszélyes lehet.
A Profil című osztrák hírmagazin egyik régebbi száma egyenesen Veszélyes kórházak címmel gyűjtötte csokorba, milyen fertőzések leselkedhetnek ránk a kórházakban. A kórházban szerzett betegségek halálos áldozatainak száma ötször nagyobb, mint a közúti balesetekben elhunytak száma nyilatkozta a lapnak egy kórház- higiéniai szakértő. Ausztriában ugyanis évente 2500-4000 beteg halálát okozzák közvetlenül vagy közvetve olyan betegségek, amelyeket a kórházakban kaptak meg. A kórházban mindenütt vannak kórokozók és baktériumok. Ezek különböző módokon képesek terjedni a kórházon belül, kezdve a nem megfelelően tisztított kezektől az elégtelenül sterilizált készülékeken keresztül egészen a nem kielégítően fertőtlenített textíliákig. A nem szakszerűen végzett tisztítás és hiányos fertőtlenítés esetén éppen a kórházi textíliák körforgása jelent különösen komoly veszélyforrást a betegek és a személyzet részére, egyben a kórokozók terjesztésének és a fertőzések átadásának rendkívül nagy kockázatát is. Éppen ezért kell különös gondot fordítaniuk a kórházi higiénikusoknak a kórházi textíliákra, pontosabban a mosodákra. Tekintettel a higiéniai követelmények okozta beruházási és üzemeltetési költségekre, Ausztriában és a szomszédos országokban észrevehető a mind nagyobb mosodai egységekre való törekvés tendenciája. Így a tartományi fővárosokban, Bécsben, Grazban, Linzben és Klagenfurtban lévő központi mosodák mindegyike átlagban napi 10-15 tonna kórházi textíliát dolgoz fel.
Magyarországon az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a kórházak higiéniai viszonyai megfeleljenek a nemzetközi normáknak.. Néhány nagyobb és közepes mosoda felújításra is került, ennek során a nemzetközi higiéniai irányelveknek megkülönböztetett figyelmet szenteltek. Kívánatos lenne, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való közeledése idején a kórházi textíliák feldolgozására vonatkozó, ott érvényes higiéniai előírásokat is mind nagyobb mértékben átvegyék – írja a Kórház és Orvostechnika című folyóirat.
Ami pedig a másik veszélyt, a szalmonellás fertőzést illeti: Kövesi Ervin Konyhahigiénia című tanulmányában a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Jó, ha tudjuk: Magyarországon 1997-ben több mint 20 000 bejelentett szalmonellafertőzés fordult elő, azóta is évente több 10 000-en betegednek meg tömeges ételmérgezésben. Mindennek az az oka, hogy a szakácsok szívesen alkalmaznak nyers tojást. Ezek finommá teszik a desszerteket, és sok ételnek állandó alkotórészei. Sajnos különösen a tojás és bizonyos egyéb élelmiszerek gyakran melegágyai a nagyon kellemetlen kórokozónak, a szalmonellának. Eddig az orvosok a kórokozókat egy célzott antibiotikum kezeléssel gyorsan el tudták pusztítani. Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) egy vizsgálatából azonban az tűnik ki, hogy bizonyos szalmonellatörzsek időközben speciális rezisztenciát (ellenálló képességet) fejlesztettek ki a legtöbb ilyen gyógyszer ellen. Az új, ellenállóképes törzsek ezzel jóval komolyabb egészségügyi kockázatot jelentenek, mint a többi szalmonella. Ennek az új jelenségnek fő oka az antibiotikumok mezőgazdasági alkalmazása: a tyúkok és a haszonállatok már megszokták a hatóanyagot. Testükben a kórokozók idővel úgy megváltoznak, hogy túlélik az antibiotikumokat. Ha ezek a táplálkozással a szervezetbe kerülnek, a szalmonellák a legenyhébb esetben hasmenést és hányást okoznak. Az egészségileg nem stabil személyeknél, valamint gyermekeknél és idős embereknél ehhez láz, gyomorgörcsök és bélgyulladások járulnak. Szélsőséges esetekben a fertőzés életveszélyes lehet. Elsősorban a nyers tojás, nyers tej, nyers hús, szárnyas, a tenger gyümölcsei és a vadhús hajlamosak a szalmonella terjesztésére. A gondos higiénia az ezekkel az élelmiszerekkel való bánással a minimumra csökkenti a fertőzés kockázatát.
Mit kell tenni tehát a megelőzés érdekében? Az úgynevezett rizikó-élelmiszereket – mint a nyers tojás, a nyers hús, a szárnyas, a tenger gyümölcsei és a vadhús – az egyéb ételektől – mint a saláta vagy a gyümölcs – elkülönítve kell tartani. A nyers tojást nem szabad két hétnél tovább tárolni, és azt is csak hat fok alatt. A mélyhűtött élelmiszereket a hűtőszekrényben kell felengedni! A szalmonellahajlamos élelmiszereket csak jól lemosható alátéten – például műanyag konyhadeszkán – szabad feldolgozni. Továbbá: a rizikó-élelmiszereket mindig át kell sütni! A darált húst az elkészítés napján fel kell használni vagy meg kell sütni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a konyhagépeket és a kezünket a rizikó-élelmiszerek feldolgozása után alaposan megtisztítsuk. S végül, de nem utolsósorban: az étteremben le kell mondani a majonézről, a vagdaltról, a véres steakről, a tejes fagylaltról, a tiramisuról és az egyéb nyerstojás-tartalmú desszertekről, ha kétség merül fel a szakszerű tárolás és feldolgozás iránt.
forrás: archívum
(Népszava – 020826)
A kórházi (nosocomialis) fertőzések teljes kiküszöbölése lehetetlen. A patogén törzsek itt válnak a leginkább rezisztensé, a sokszor leromlott állapotú betegek pedig az egészséges szervezet számára veszélyt nem jelentő mikoroorganizmusoknak is áldozatul eshetnek. Erre egy későbbi írásunkban még visszatérünk.
