Meddig egészséges a tisztaságmánia?

Lassan vége a nyárnak, s otthonainkban megkezdődik az őszi nagytakarítás időszaka. Megszállott háziasszonyok ilyenkor patikává szeretnék változtatni a lakást, s nemcsak a szemmel látható piszok ellen veszik fel a harcot, hanem a láthatatlan szennyeződésekkel is szembe akarnak szállni. Sokakra gyakorolhatnak hatást azok a reklámok, amelyek még a matracokban megbúvó atkák felszámolására is ígéretet tesznek. Vajon milyen fokig egészséges a tisztaságmánia, s hol az a pont, ahol már az ellentétébe csaphat át?

Dr. Bényi Mária szerint ilyenkor sem kell túlzásba vinni lakásunk vegyszerekkel történő fertőtlenítését.

- Egy higiéniaelmélet szerint minél kevesebbet érintkezünk környezetünkkel, annál inkább megfosztjuk immunrendszerünket attól a lehetőségől, hogy megtanulja megkülönböztetni a szervezet saját baktériumait az idegenektől.

- Ez valóban így van, s mivel természeti lények vagyunk, szervezetünknek szüksége van a természetes mikroflórákra. A környezetünkben megtalálható baktériumoknak pedig amúgy is csak elenyésző része káros az ember szempontjából.

- A legtöbb időt otthonunkban töltjük. Hogyan s milyen szerekkel tisztítsuk lakásunkat, hogy csak a kórokozókat pusztítsuk el?

- Antibakteriális tisztítószereket inkább csak a konyhában, mosdóban és a fürdőszobában használjuk. Tehát az úgynevezett hidegpadlós helyiségekben. Ezeket akár naponta is felmoshatjuk, hiszen itt gyűlik össze a legtöbb kórokozó.

- A lakás többi részében milyen higiéniás megoldásokat tanácsol?

- Sokan a mostanában újra felbukkanó allergiás tünetekért a parlagfüvet okolják, pedig egyre gyakoribb jelenség a poratka-érzékenység is. Kevesen tudják, hogy a poratka leginkább a szőnyegekben, kárpitokban található, és ezekből szinte lehetetlen teljesen eltávolítani. Ezért az allergiától szenvedőknek a hidegburkolat és a parkettázott padló ajánlható.

- Egyre többen beszélnek arról, hogy a nyugati életstílus velejárója, a túlzott higiéniára való törekvés is elősegíti az allergiás és asztmás megbetegedések robbanásszerű elszaporodását. Hiszen a szülők egy része megpróbál teljes védettséget biztosítani gyerekének a fertőzésekkel és kórokozókkal szemben. Miközben a csecsemő szervezetének találkoznia kell baktériumokkal és antigénekkel, hogy ki tudja fejleszteni védekező rendszerét. A reklámokból ugyanakkor azt halljuk, hogy használjunk antibakteriális tusfürdőt, s akkor egészségesek leszünk.

- Egy normális emberi szervezet működéséhez nincsen szükség arra, hogy a természetes és ép bőrt bármilyen baktériumpusztító szerrel ápoljuk. A homokozás vagy a toalett utáni és az evés előtti kézmosás éppen elegendő. A gyermekek tisztálkodására pedig teljesen megfelelnek a normál szappanok is. A horzsolásokat és kisebb sérüléseket pedig a hagyományos fertőtlenítő szerekkel kell kezelni.

Olyannyira, hogy az allergiás és az asztmás megbetegedések elszaporodásához hozzájárulhat a túlzott antibakterializálás is, de én elsősorban inkább a gombák és a gombás betegségek elterjedését emelném ki. Ugyanis a modern háztartások legtöbbjében nem a baktériumok, hanem a gombák az okozói a fertőzéseknek. Aki pedig fokozottan érzékeny, jó, ha óvatosan bánik az aeroszolokkal, vagyis az illatosító anyagokkal, mert ezekkel idegen részecskéket jutattunk a levegőbe és így a tüdőnkbe is.

forrás: archívum
(Népszava – 020826)