1986-ban robbant fel a csernobili atomerőmű négyes blokkja, melynek következtében hatalmas mennyiségű radioaktív szennyezőanyag jutott a Föld légkörébe.
Az időjárástól, főként az uralkodó széliránytól, valamint a domborzati viszonyoktól függően szinte egész Európa érintetté vált. Észak-Európa különösen, míg hazánkat a Kárpátok vonulata – amire más vonatkozásokban is láttunk már példát – megvédte a sugárzó anyagot hordozó légtömegek jelentékeny részétől.
A robbanás közelében ezrek szenvedtek súlyos sugárbalesetet, de a kései áldozatok száma a több százezres nagyságrendet is elérheti a már elhunytak, és a jövőben – a történtekkel megalapozottan összefüggésbe hozhatóan – elhalálozók számát is figyelembe véve.
Sugárbaleset esetén az érintett személy a megszabott határérték feletti sugárterhelést szenved. Ez teljes test esetében 50 mSv (ún. dózisegyenérték). A sievertet (Sv) a sugárdózisból származtatják, mely a test szöveteiben elnyelt energia mennyisége. Mértékegysége a gray (Gy), 1 Gy 1 joule energia elnyelését jelenti 1 kg tömegben.
A sugárdózis (Gy) nem különbözteti meg a sugárzás fajtáját (a radioaktív anyag mibenlétét), a dózisegyenérték (Sv) viszont igen. Ezzel a különböző minőségű ionizáló sugárzások jobban összefüggésbe hozhatóak az általuk kiváltott káros hatással. Értékében tükröződik például a jóval veszélyesebb neutronsugárzásnak vagy éppen az alfa részecskék sugárzásának nagyságrendekkel erősebb roncsoló tulajdonsága.
A sugárbaleset bekövetkezhet külső expozíció okán, továbbá radioaktív anyagok inkorporációjával, azaz szervezetbe jutásával, ahol továbbra is aktívak maradnak.
Szennyeződhet a bőr, mely – amellett, hogy külső sugárterhelést jelent –, magában hordozza a kockázatát annak, hogy a radioaktív izotópok a kültakaró mélyebb rétegeibe, illetve azon keresztül a véráramba, nyirokáramba is bejuthatnak.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
(060502)
