sugárzás

Kérdésfeltevésünk a mobilkommunikációs hálózatok aktív generációinak, az ezek által használt elektromágneses sugárzás vizsgált hatásain alapul.

Megközelítésünkben a frekvenciát, illetve a hullámhosszot tekintjük lényeges különbségnek. Minél magasabb a frekvencia és rövidebb a hullámhossz, annál több bázisállomás szükséges a kívánt lefedettséghez.

A sugárfertőzés

Az ionizáló sugárzás emberekre kifejtett hatásairól igen sokat tudunk. Ennek tanulmányozására többek között a radioaktív anyagokkal dolgozók, a röntgenorvosok, az atomerőmű-balesetek sérültjeinek vizsgálatakor nyílt lehetőség. Az ionizáló sugárzás következtében heveny és idült sugárbetegség is kialakulhat.

Száraz bőr közelről...A télen szabadban végzett tevékenységek, illetve a meleg, fűtött lakás száraz levegője fokozott kihívást jelent bőrünk számára.
A szabadban sétálva, sportolva többféle hatást kell figyelembe vennünk. Védenünk kell bőrünket a túlzott hidegtől, különösen annak, akinek keringése nem tökéletes. Hamarabb bekövetkezhet a fagyási sérülés kisgyermekeken is, vagy azoknál, akiknek a vérnyomása nagyon alacsony. A fagyási sérülés enyhe esetben csak bőrpírt okoz, égő, viszkető érzéssel, súlyosabb esetben az égéshez hasonló hólyagok képződése figyelhető meg. Az enyhébb esetekben elegendő a fokozatos felmelegítés és melegen tartás, a súlyosabb, hólyagos tüneteket jobb, ha bőrgyógyász kezeli. A szabadban végzett erős izomtevékenység, síelés kapcsán a túlzott izzadás, és – megállás esetén – a hirtelen lehűlés okozhat gondokat.
A síelők a sportolás szüneteiben vagy ebéd után szívesen sütkéreznek a napon. Bármilyen kellemes érzés is a téli sötét napok után 1-1 napon eltöltött óra, gondolnunk kell arra, hogy a napfény télen is károsíthatja bőrünket. A napfény spektrumában lévő ultraviola (UV) fény, ennek is rövidebb hullámhosszú, UVB sugarai felelősek a bőrrák kialakulásáért, míg a hosszabb hullámhosszú UVA sugarak kissé mélyebbre hatolnak a bőrben, és öregítik, ráncosítják azt.

Húsz évvel ezelőtt robbant fel a csernobili atomerőmű négyes blokkja, melynek következtében hatalmas mennyiségű radioaktív szennyezőanyag jutott a Föld légkörébe.

Az időjárástól, főként az uralkodó széliránytól, valamint a domborzati viszonyoktól függően szinte egész Európa érintetté vált. Észak-Európa különösen, míg hazánkat a Kárpátok vonulata – amire más vonatkozásokban is láttunk már példát – megvédte a sugárzó anyagot hordozó légtömegek jelentékeny részétől.

Egyre több orvos véli úgy világszerte, hogy a komputertomográfia (CT) alkalmazása messze gondosabb mérlegelést igényelne, mint ahogy az a jelenlegi gyakorlat alapján megvalósul.

A rutineljárású képalkotó módszer nélkülözhetetlen segítője az orvosi diagnózis felállításának, de szűrő-megelőző jellegű, illetve különösen a rejtett betegségek felderítését szolgáló teljes test CT nehezen indokolható, sőt veszélyes.

A mobiltelefonok ma már közönséges használati tárgyai mindennapi életünknek. Ritkán tudatosul, hogy hányszor is emeljük ezeket fülünkhöz, hány perces diskurzusokat folytatunk, még kevésbé foglalkozunk elektromágneses tulajdonságaikkal.

A készülékek kiválasztása nem a rájuk jellemző SAR-értéken áll vagy bukik, hiszen kereskedelmi forgalomba kizárólag a hatályos rendelkezéseknek megfelelő, az előírt sugárzási határértékeken belül teljesítő telefonok kerülhetnek. Ennek ellenére érdemes a specifikus abszorpciós rátát figyelembe venni, és két hasonló tulajdonságokkal rendelkező készülék közötti választás esetén voksunkat az alacsonyabb értékkel bíró mellett letenni.

Sugárbaleset során az ionizáló sugárzásnak kitett személy határértéket meghaladó sugárterhelést szenved el. A test szöveteiben elnyelt energia a sugárdózissal jellemezhető. Ha 1 kg tömegben 1 joule energia nyelődik el, a sugárdózis 1 J/kg, azaz 1 Gy (gray).

Informatívabb az ún. dózisegyenérték, mely a sugárzás körülményeit, illetve a sugárzás minőségét is figyelembe veszi. A sugárzás fajtája döntő jelentőségű, példának okáért a neutron- és alfa-részecskék hússzoros veszélyt jelentenek a röntgensugárzáshoz képest. Nem véletlen, hogy a viszonylag csekély fizikai pusztítást okozó neutronbomba fejlesztésénél a cél éppen a nagy energiájú részecskék minél magasabb arányú emissziója volt.

Bejárták a hírek a világot, hogy Nagy-Britanniában és Hollandiában 5G-t ellenző aktivisták telekommunikációs adótornyok rongálásával, felgyújtásával próbálják azok beüzemelését, a hálózatépítést akadályozni.

Ennek apropója, az események katalizátora pedig nem más, mint a koronavírus és az általa okozott világjárvány.

Csak óvatosan

Valószínűleg mindenki tapasztalta már azt a napozás utáni kellemetlen érzést, amikor fájdalmasan ég és húzódik a bőrünk.

Súlyosabb esetben hólyagok is képződnek, kísérő tünetként pedig láz, fejfájás, hidegrázás, hányinger is jelentkezhet. A felégett bőrfelület néhány nap múlva lehámlik. Ha óvatosak voltunk és nem égtünk le a napon, akkor is jó, ha napozás után bőrnyugtató készítményeket használunk. Az a leghatásosabb, ha strandolás után langyos vízzel lemosakszunk, s ezután kényeztetjük hidratáló krémmel a megviselt, szomjas bőrt.

A véralvadásban szerepet játszó sejtek, a trombociták (vérlemezkék) hiánya esetén a vér csökkent alvadékonysága miatt vérzékenység alakul ki. Számuk milliliterenként normálisan 150.000 és 400.000 között mozog. Képzésük a vörös csontvelőben megy végbe, az onnan történő kiszabadulásuk után megközelítőleg 10 napig életképesek. Az összes vérlemezke kb. 1/3-a a lépben raktározódik, szükség esetén innen jutnak ki az erekbe.

Tény, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy a nemdohányzókat nem érinti. Az elvárosiasodott környezet következtében ugyanis olyan hatások érik az emberi szervezetet, amik növelik a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Leggyakoribb típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, aminek az egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányzáson kívül azonban még számos egyéb rizikófaktor van jelen a mindennapokban, az alábbiakban kiemelünk néhányat.

A színtelen és szagtalan, egészségre ártalmas radon gáz

A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon gáz a cigaretta után a második helyen áll. A radon a környezetünkben megtalálható radioaktív nemesgáz, aminek egy része kiszabadul a térbe. Ez a gáz kiszivároghat építőanyagokból, a talajból, illetve a talajban levő radon gázt elnyeli az ivóvíz, így az a vezetékes hálózaton keresztül eljuthat a lakásokba is. Ha a radont poros vagy dohányfüstös levegővel lélegezzük be, akkor ezek a radioaktív részecskék közvetlenül letapadnak a tüdő falán, így a hörgők és a tüdő belső felületét borító hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Szerencsére, ugyanúgy, mint a dohányzás, ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető. Szakemberek segítségével fel lehet mérni az otthonokban a sugárzás erősségét és meg lehet szüntetni a veszélyforrást.

Miért leszünk influenzásak minden évben?

Szerveztünk védekezőrendszere, az immunrendszer, minden olyan kórokozóról képes megőrizni "emlékezetében egy képet", mellyel valaha már kapcsolatba került. Ennek az a következménye, hogyha a kórokozó ismét bekerül a szervezetünkbe, akkor az már gyorsan és hatékonyan tud védekezni ellene. Ezen az elven hatnak a például a védőoltások is, melyekben élő gyengített vagy elpusztított kórokozókat juttatnak a szervezetbe. A képződött ellenanyag gyorsan elpusztítja majd a testünkbe jutott valódi, veszélyes baktériumot vagy vírust.

A demokrácia szülőhazájaként számon tartott Görögország társadalmi problémái önmagukban aggodalomra adnak okot, kiváltképpen akkor, ha az utcai zavargások során szemben álló felek fegyverarzenálja egy könnyedén beszerezhető, veszélyes eszközzel látszik bővülni. Ez pedig nem más, mint maga lézer.

A korábban inkább a science fiction világából ismert koherens, nagy energiát hordozni képes fénysugár békés felhasználásában jól szolgál ipari körülmények között, laboratóriumi berendezésekben, a hétköznapok szórakoztató elektronikai, számítástechnikai termékeiben egyaránt.

Feliratkozás sugárzás csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×