Arisztotelész 2300 évvel ezelőtt írta: „az orvos kötelessége, hogy a beteg szenvedését, fájdalmát enyhítse.” A beteg fájdalmának csillapításához és szenvedésének csökkentéséhez való jogot ma már senki nem vitatja, gyakorlati megvalósulása azonban sok kívánnivalót hagy maga után. 2005. November 1-én a temetőbe menet találkoztunk egy régi nőismerősünkkel. Elpanaszolta hogy erős fájdalma van, aminek alapja a gerinc és csípő ízületi elváltozása.
fájdalomcsillapítás
Ezt a kellemetlen, gyötrő állapotot szinte minden ember megtapasztalta már, hiszen a felnőtt lakosság körében ez az egyik leggyakoribb panasz. Az esetek nagy részében, csak „egyszerű" fejfájásról van szó, melyet például megfázás, közeledő időjárási front, túlzott alkoholfogyasztás vagy éppen megfeszített szellemi munka hív elő. Az így kialakult fejfájás fejfájáscsillapító hatására megnyugtatóan elmúlik, ám ha gyakran visszatérő, nehezen múló állapotról van szó, akkor már bizony tanácsos szakemberhez fordulni.
A hipermobilitás a normális ízületi mozgástartományt jellemző Gauss-görbe felső végének felel meg az adott népességben.
A tünetegyüttes mostohagyerek a reumatológiában is, sokszor vélik banálisnak, pedig a betegnek sok szenvedést okoznak a különböző testtájakon megjelenő, visszatérő ízületi, illetve vázizomrendszeri és sokszor zsigeri problémák, melyeket tisztázatlan eredetűnek tartott krónikus, kiterjedt fájdalom kísérhet.
Hidroterápia
A víz gyógyító hatását már az ókorban is ismerték és használták. Ez a tudás a középkorban feledésbe merült, ám a XIX. századtól, Sebastian Kneipp munkásságának köszönhetően, ismét az érdeklődés előterébe került. A hidro- és balneoterápia eljárásainak alkalmazása személyreszabottan és differenciáltan történik. A cél a szükséges termikus, kémiai, mechanikus és hidroelektrikus hatás elérése - ezt a hőmérséklet, az alkalmazás idejének és módjának megfelelő megválasztása biztosítja. Manapság mintegy 120-féle kezelési módot alkalmaznak, locsolás, gőzfürdő, váltott hőmérsékletű fürdő, borogatás stb. formájában.
Bevett és megalapozott szokás, hogy szív és keringési betegségben szenvedőknél az orvos valamilyen acetilszalicilát készítményt rendel a betegség előrehaladását illetve kiújulásának kockázatát csökkentendő.
Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában található vénatágulatok (aranyérbetegség) . Azokat az aranyereket, amelyek a végbélnyíláson belül maradnak belső, az azon kívülre kerülőket pedig külső aranyereknek nevezik.
Az orvos gyakran teszi fel betegének a következő kérdések valamelyikét: „Érzékeny-e valamilyen gyógyszerre? Gyógyszerallergiáról tud-e? Kapott-e valaha valamilyen gyógyszertől kiütést?”
Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója.
A fájdalom – az orvosi szótár meghatározása szerint – változatos mértékű és helyű, jól körülírt vagy kiterjedt kellemetlen érzés, melyet rendszerint az érzőidegek továbbítanak az agyba. A fájdalom mint élettani jelenség része a szervezet védekező mechanizmusának, mivel bekapcsolja a motoros reflexeket, és ébren tartja a szervezet védelmi apparátusát. A fájdalomra azonnal reagálunk, s minél gyorsabban szeretnénk megszüntetni.
A fájdalomérzet a bőr, illetve a belső szervek egyes pontjairól, az úgynevezett fájdalomreceptorokból indul ki. Fájdalomérző idegvégződés milliószámra található – többek között – a bőrünkben, a csontjaikban, az izmaikban, az ízületeinkben. Eloszlásuk azonban nem egyenletes, mert – például – a hátunk közepén sokkal kevesebb található, mint az ujjbegyünkben.
A fájdalomcsillapításról
Sokak életét nap, mint nap megkeseríti a fájdalom. Noha kellemetlen, a fájdalom biológiai szempontból mégis egyértelműen hasznosnak mondható. A szervezetünket ért olyan káros hatásra hívja fel a figyelmet, ami általában a szövetek sérülésével jár.
A hideg, téli napokon gyakran kerül az asztalra valamilyen mézes csemege, mézes sütemény, s tölti be a szobát kellemes illata. Köztudott, hogy a mézet a méhek a növények virágporából és cukortartalmú nektárjából készítik. Ismerkedjünk meg most néhány olyan növénnyel, melyek e szorgos rovarok számára hazánkban a legfontosabbak s melyekből kiváló, egészséges mézet állítanak elő.
Mit tehet a család a terminális állapotú beteg ápolása során?
A haldokló beteg kezelésénél ill. ápolásánál célunk szinte kizárólag a beteg közérzetének javítására korlátozódik, figyelembe véve lelkiállapotát, fizikai terhelhetőségét, aktuális problémáit.
Minden esetben beszéljük meg, hogy ő mit szeretne, ajánljunk fel alternatívákat, válassza ki ő, hogy mit kíván azok közül.
A jobb testi- és lelkiállapot eléréséhez felhasználhatjuk többek között a különböző masszázsfogásokat, a passzív kimozgatást, a vezetett aktív és saját aktív mozgásokat, a légzőtornát.
A baleset vagy betegség következtében amputáción átesettek többségét fantomfájdalmak kínozzák. Az elveszített végtag helyén úgy érzik a betegek a sokszor rohamszerűen fellépő fájdalmat, mintha az még ténylegesen létezne. A hiányzó kar vagy láb fájdalomérzékenységét az agy téves alkalmazkodása, illetve az alkalmazkodás elmaradása okozza.A fájdalomcsillapító gyógyszerek használata a mellékhatásaik miatt gyakran ellenjavalltak, ráadásul ez a látszólag forrása nélkül maradt, hasogató fájdalom nehezen csillapítható, megszüntetése nehezebben érhető el.
A probléma megoldására az úgynevezett tükörterápiát fejlesztették ki a bochumi Ruhr Egyetemen.
Dr. Kökény Zoltán írása
Jön a nyár, vége az iskolának, ilyenkor a nagyobb gyerekek, vagy éppen az egész család vakációjuk egy részét kirándulással, táborozással töltik.
Ám ahhoz, hogy a pihenés zavartalan legyen, bizony fel kell készülni minden zavaró körülményre. Felsérthetjük a bőrünket, kificamíthatjuk a bokánkat, leéghetünk a napon, "agyoncsíphetnek" a szúnyogok, eleshetünk.
