priznic

[gac]

A daganatos betegségek kezelésének és gyógyításának három alappillére van: a műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés. Ezek mellett az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmazzák az immunterápiát, sőt próbálkoznak a génterápia fejlesztésével is. A klasszikus onkológiai kezelések, különösen a kemoterápia és a sugárterápia jól ismert mellékhatásokkal járnak. Ilyenek pl. a hányás és hányinger, a csontvelő károsodása, és az ennek következtében kialakuló fertőzések, a szívműködés romlása, az esetleges vesekárosító hatás. Az onkológián belül szinte külön tudományterület a kezelések mellékhatásai elleni küzdelem. Ez azért fontos, mert a daganatos betegek kemoterápiás kezelésének eredményessége függ a beadható dózis nagyságától. Ha tehát a mellékhatások miatt a gyógyszerek dózisát csökkenteni kell, az hátrányt jelent a beteg számára. Ezért lett önálló tudomány az úgynevezett támogató (szupportív) terápia. E terápia célja a kezelések jobb elviselhetőségének elősegítése, s így a dózisok növelésének és ez által a terápia hatékonyságának fokozása.

Ez többféleképpen valósulhat meg. Elsősorban csökkenteni lehet a kemoterápia speciális mellékhatásait, mint pl. a hányás, hányinger, a csontvelő-toxicitás. Erre speciális hányáscsillapítókat, csontvelő-stimuláló gyógyszereket (cytokinek) fejlesztettek ki. Egy másik lehetőség a normál sejtek védelme, az úgynevezett citoprotekció. Léteznek ma már olyan anyagok, melyek például a szívizomsejteket, a vizeletelvezető rendszer sejtjeit, vagy a szervezet egészét védik meg a kemoterápiás gyógyszerek okozta károsodástól. Végül létezik a szupportációnak egy olyan módja is, amikor az egész szervezetet támogatjuk immunrendszert szabályozó anyagokkal, gyógytápszerekkel.

A fájdalom – az orvosi szótár meghatározása szerint – változatos mértékű és helyű, jól körülírt vagy kiterjedt kellemetlen érzés, melyet rendszerint az érzőidegek továbbítanak az agyba. A fájdalom mint élettani jelenség része a szervezet védekező mechanizmusának, mivel bekapcsolja a motoros reflexeket, és ébren tartja a szervezet védelmi apparátusát. A fájdalomra azonnal reagálunk, s minél gyorsabban szeretnénk megszüntetni.

A fájdalomérzet a bőr, illetve a belső szervek egyes pontjairól, az úgynevezett fájdalomreceptorokból indul ki. Fájdalomérző idegvégződés milliószámra található – többek között – a bőrünkben, a csontjaikban, az izmaikban, az ízületeinkben. Eloszlásuk azonban nem egyenletes, mert – például – a hátunk közepén sokkal kevesebb található, mint az ujjbegyünkben.

A természetes gyógymódok közül a csapból kieresztett, 14-16°C hőmérsékletű hideg vizes borogatás, vagy a szobahőmérsékleten állni hagyott (20°C) langyos vizes borogatás ugyan hőt von el a lefedett kisebb testfelületről, de lázcsillapításra inkább a nagyobb testfelületre helyezett pakolás ajánlott. A hideg borogatások ideje 1-2 óra, a langyos borogatást 3-4 óráig vagy egész éjjelre alkalmazzuk.

Tanácsok a gyorsabb gyógyuláshoz

Folyik az orrunk, zúg a fejünk, gyötör a köhögés - ezek bizony egy kiadós megfázás biztos tünetei. A panaszokat enyhíteni kell, s mindent meg kell tennünk azért, hogy felülkerekedjünk a betegségen. Az alábbi tanácsok segítségére lesznek abban, hogy mihamarabb legyôzze a kellemetlen tüneteket.Torokfájás

Egy kis kaparást érez a torkában. Úgy gondolja, majd elmúlik magától. Tévedés! Valójában az enyhe torokfájás azt jelzi, hogy számtalan vírus hatol be torkunk nyálkahártyáján át a szervezetünkbe, ott robbanásszerűen szaporodik, és terjed szét a testben. A torkunk védekezik - ezt jelzi a kaparás -, segítsünk hát neki.

A rovarcsípések közül Magyarországon a méhek és darazsak csípései a legveszélyesebbek. Ezen rovarok mérge összetételében nagy hasonlóságot mutat a kígyók mérgével. A csípés során olyan anyag jut a bőrbe, amely helyi reakciót okoz. A szúrás helyén viszkető, fájdalmas duzzanat, bőrpír alakul ki, túlérzékenység esetén akár sokkos állapotig vezető allergiás reakció (anafilaxia, gégeödéma) is felléphet.

A hőguta

Rekkenő hőség, perzselő napsütés, forróság. A nyár nem csak csodálatos élményeket, hanem kellemetlen meglepetéseket is tartogathat számunkra.

A szervezetben zajló biokémiai folyamatok csak meghatározott, optimális körülmények között mennek végbe zavartalanul. Ilyen körülmény többek között a szűk határok között változó testhőmérséklet is. Viszonylagos állandóságát a szervezet hőszabályozó mechanizmusai biztosítják.

Az anyagcsere-folyamatok és az izommunka fokozódása a hőtermelés növekedéséhez vezet, míg az izzadás és a bőr vérkeringésének fokozódása a hőleadást teszi hatékonyabbá.

Dr. Kökény Zoltán írása

Jön a nyár, vége az iskolának, ilyenkor a nagyobb gyerekek, vagy éppen az egész család vakációjuk egy részét kirándulással, táborozással töltik.

Ám ahhoz, hogy a pihenés zavartalan legyen, bizony fel kell készülni minden zavaró körülményre. Felsérthetjük a bőrünket, kificamíthatjuk a bokánkat, leéghetünk a napon, "agyoncsíphetnek" a szúnyogok, eleshetünk.

Feliratkozás priznic csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×