A tüdőrák gyanúját keltő legfőbb tünet a tartós köhögés. Dohányosoknál, ahol a köhögés egyébként is általános tünet, a köhögés súlyosbodása, jellegének megváltozása szolgálhat figyelmeztető jelként. Egyéb gyakori tünetek: véres köpet, légszomj, ziháló légzés, rekedtség, ismételten kiújuló hörgő- vagy tüdőgyulladás, állandósuló mellkasi fájdalom. E tünetek tartós (többhetes) fennállása esetén orvoshoz kell fordulni.
A betegség pontos stádiumát képalkotó módszerekkel, eszközös vizsgálatokkal, kórszövettani és laboratóriumi eljárásokkal állapítják meg. Korábban mellkasröntgen-vizsgálat, illetőleg átvilágítás képezte a képalkotó vizsgálatok alapját. Napjainkra a diagnosztika eszközei is jelentős fejlődésen mentek keresztül. A mellkasi CT (computer tomográf)-vizsgálatok megjelenése sokkal árnyaltabbá tette a képalkotó vizsgálati lehetőségeket. A mellkasi mágneses magrezonanciás vizsgáló eljárás (MRI) újabb fontos kiegészítő képalkotó diagnosztikus módszer. A hörgőtükrözés módszere is sokat finomult az úgynevezett fiberoszkópos technika bevezetésével, amely száloptikás eszköz segítségével teszi lehetővé a légutak pontos feltérképezését, és a betegek számára kevéssé megterhelő. Szintén újabb lehetőség - speciális eszközzel, tűszúrással - a mellkasfalon keresztül a tüdőből történő mintavétel (ezt nevezik transztorakális tűbiopsziának). Mai ismereteink már lehetővé teszik, hogy akár köpetvizsgálattal is diagnosztizálják a tüdőrákot. A kórszövettani lelet mellett - megfelelő mintavételt követő sejttani (citológiai) vizsgálati módszerek segítségével - néhány tumoros sejt kimutatása alapján is lehetőség van arra, hogy felállítsák a diagnózist.
A terápiás döntéshozatal alapját a tüdődaganat kórszövettani (patológiai) eredménye, a betegség stádiummegállapítása és a beteg általános állapotának felmérése képezi. A kórkép kezelése négy pilléren nyugszik: ezek az ún. reszekciós tüdőműtét, a sugárterápia, a kemoterápia, illetve a támogató (szupportív) terápia.
A korai stádiumban felfedezett, sebészeti reszekciós tüdőműtéttel tumormentessé tett betegek számíthatnak teljes gyógyulásra. Újabban az elsődleges tüdőrákos betegek esetén előforduló áttét (metasztázis) sebészi eltávolítására is lehetőség nyílhat, egyedi mérlegelés alapján. Amennyiben az elsődleges tüdőrák onkológiailag megfelelő módon kezelhető, úgynevezett metasztazektómiával a magányos agyi, tüdő-, vagy mellékvese-áttét sebészileg eltávolítható. A sugárterápiában a számítógépes besugárzástervezés, az új sugárforrások megjelenése hatékonyabb kezelést tesz lehetővé. A sejtmérgeket alkalmazó (citotoxikus), kombinált kemoterápia vonatkozásában az újabb, hatékonyabb, úgynevezett harmadik generációs szerek megjelenése mutatja az előrelépést.
A közeljövő a célzott kemoterápia alkalmazása a tüdőrák kezelésében, és számos molekuláris szinten ható vegyület áll kipróbálás alatt. A klinikai gyakorlatban jelenleg egy, sejten belül (intracellulárisan) ható enzimgátló vegyület van törzskönyvezve a világ néhány országában, nem kissejtes tüdőrák esetében.
A tüdődaganatok terápiájában az utóbbi évtizedben kifejezett fejlődés mutatkozik. Ezt bizonyítja az is, hogy a hatékonyabb kezelés eredményeképpen egy adott időszakban mind több tüdőrákos beteg van életben. A hosszú távú túlélési mutatók sajnos csak lassan javulnak, viszont kifejezett előrelépés van a rövid távú, két-három éves túlélés tekintetében.
A témában további részletes információkat olvashatnak a Daganatok.hu - őszintén a daganatos betegségekről című honlapon, ahol a tüdőgondozók és a dohányzásról való leszokást segítő rendelések elérhetőségét is megtalálhatják.
(Következik: A tüdőrák - Megelőzési lehetőségek - A tüdőszűrés fontossága)
forrás: archívum
(Patika Tükör – 040804)
