Inkontinencia, vizeletcsepegés

DEFINÍCIÓ

A vizelĂ©si inkontinencia a vizelet hĂșgyhĂłlyagbĂłl törtĂ©nƑ akaratlan tĂĄvozĂĄsĂĄt jelenti. VilĂĄgszerte ismert egĂ©szsĂ©gĂŒgyi problĂ©ma, amely mindkĂ©t nemet Ă©rinti, de elsƑsorban a nƑknĂ©l gyakori.

ELƐFORDULÁS

Az EgyesĂŒlt Államokban több, mint 12 milliĂł ember inkontinens, a 65 Ă©v feletti lakossĂĄg 15-25%-a szenved ebben a betegsĂ©gben. MagyarorszĂĄgon kb. 600.000-1.000.000 ember Ă©rintett. Figyelembe kell azonban vennĂŒnk, hogy szĂĄmtalan esetben a betegsĂ©get annak kĂ­nos, kellemetlen volta miatt gyakran letagadjĂĄk, ezĂ©rt a betegek szĂĄmĂĄnak megbecsĂŒlĂ©se nem lehet pontos. Az inkontinencia nem kizĂĄrĂłlag egĂ©szsĂ©gĂŒgyi, hanem pszichoszociĂĄlis problĂ©ma is egyben. A betegek nagy rĂ©sze a mindennapi tevĂ©kenysĂ©gĂ©ben is gĂĄtolt, Ă©rzelmileg sĂ©rĂŒlĂ©kenyebbĂ©, visszahĂșzĂłdĂłbbĂĄ vĂĄlik.

A BETEGSÉG FORMÁI

Az alapjĂĄn, hogy a vizelet ĂŒrĂŒlĂ©se milyen körĂŒlmĂ©nyek között következik be, a betegsĂ©g több formĂĄjĂĄt kĂŒlönböztetjĂŒk meg.

Stressz inkontinencia

A betegsĂ©g leggyakoribb formĂĄjĂĄban a hĂșgyhĂłlyag zĂĄrĂłizma nem elĂ©g erƑs ahhoz, hogy ellen tudjon ĂĄllni annak a nyomĂĄsemelkedĂ©snek, ami erƑs hasprĂ©snĂ©l lĂ©p fel. Ez az ĂĄllapot fellĂ©phet pl. tĂŒsszentĂ©snĂ©l, erƑs köhögĂ©snĂ©l vagy pl. nagy sĂșly felemelĂ©sĂ©nĂ©l. TerhessĂ©g idejĂ©n, szĂŒlĂ©s utĂĄn, illetve vĂĄltozĂłkor (menopauza) utĂĄni nƑk esetĂ©ben gyakori. Egyes elmĂ©letek szerint az ösztrogĂ©n (nƑi nemi hormon) hiĂĄnya, illetve a kismedence, a hĂșgyhĂłlyag, Ă©s a hĂŒvely izomzatĂĄnak gyengesĂ©ge okozza.

TĂșlfolyĂĄsos inkontinencia idƑs embereknĂ©l gyakori, ebben az esetben a hĂșgyhĂłlyag olyan mĂ©retƱvĂ© nƑ, hogy nem kĂ©pes visszatartani a felgyĂŒlemlƑ vizeletmennyisĂ©get Ă©s egyszerƱen tĂșlfolyik. Gyakran cukorbetegsĂ©g, krĂłnikus alkoholizmus, prosztata-megnagyobbodĂĄs vagy gerincvelƑ-sĂ©rĂŒlĂ©s következmĂ©nye.

SĂŒrgetƑ (parancsolĂł) vizelĂ©si inger esetĂ©n a hĂșgyhĂłlyag akaratlan összehĂșzĂłdĂĄsa következtĂ©ben ellenĂĄllhatatlan vizelĂ©si inger keletkezik. HĂșgyĂști fertƑzĂ©s (felfĂĄzĂĄs) gyakran sĂŒrgetƑ vizelĂ©si ingert okoz.

GyĂłgyszer ĂĄltal okozott inkontinencia esetĂ©n gyakran a helytelen idƑben (lefekvĂ©s elƑtt) alkalmazott vĂ­zhajtĂłk vagy akĂĄr a tĂșl erƑs altatĂłk Ă©jszakai inkontinenciĂĄt okozhatnak.

A BETEGSÉG HÁTTERÉBEN ÁLLÓ TÉNYEZƐK

• hĂșgyĂști vagy nƑgyĂłgyĂĄszati fertƑzĂ©sek
• szĂ©krekedĂ©s
• gyĂłgyszerek
• a kismedencei izmok gyengesĂ©ge
• prosztatamegnagyobbodĂĄs - következmĂ©nyes vizelet elfolyĂĄsi akadĂĄlyt kĂ©pezve
• bizonyos urolĂłgiai, illetve nƑgyĂłgyĂĄszati mƱtĂ©tek utĂĄni ĂĄllapot
• terhessĂ©g
• menopauza (vĂĄltozĂłkor)
• hormonĂĄlis eltĂ©rĂ©sek (pl. ösztrogĂ©nhiĂĄny)
• gerincvelƑ sĂ©rĂŒlĂ©sek, illetve a gerincvelƑ gyulladĂĄsos vagy egyĂ©b megbetegedĂ©sei

DIAGNÓZIS

VizelettartĂĄsi nehĂ©zsĂ©g esetĂ©n az esetek döntƑ többsĂ©gĂ©ben nƑgyĂłgyĂĄsz, illetve urolĂłgus szakorvoshoz kell fordulni. A panaszok rĂ©szletes megismerĂ©se utĂĄn fizikĂĄlis vizsgĂĄlattal (tapintĂĄssal) megĂĄllapĂ­thatĂł a kismedencei szervek elhelyezkedĂ©se. A fizikĂĄlis vizsgĂĄlat vaginĂĄlis illetve vĂ©gbĂ©len keresztĂŒli vizsgĂĄlatot foglal magĂĄba. Fontos a vizelet laboratĂłriumi (tenyĂ©sztĂ©ses) vizsgĂĄlata, amellyel megĂĄllapĂ­thatĂł az, hogy van-e genny vagy baktĂ©rium a vizeletben. Ebben az esetben antibiotikum adĂĄsa vĂĄlik szĂŒksĂ©gessĂ©.

Az Ășgynevezett urodinĂĄmiĂĄs vizsgĂĄlattal egy a hĂșgyutakba vezetett katĂ©ter segĂ­tsĂ©gĂ©vel mĂ©rhetƑ a vizeletelvezetƑ rendszer kĂŒlönbözƑ rĂ©szein levƑ nyomĂĄsĂ©rtĂ©k.

Kismedencei UH vizsgĂĄlat Ă©s hĂșgyhĂłlyag-, illetve vese röntgen meg tudja Ă­tĂ©lni a hĂłlyag a vesevezetĂ©k, illetve a vesĂ©k nagysĂĄgĂĄt, elfolyĂĄsi akadĂĄly detektĂĄlĂĄsĂĄra is alkalmas.

A hĂșgyhĂłlyag tĂŒkrözĂ©ses vizsgĂĄlata (cystoscopia) sorĂĄn a hĂșgycsövön keresztĂŒl egy vĂ©kony endoszkĂłpot juttatnak be a hĂșgyhĂłlyagba, azt belĂŒlrƑl megtekintve. Ezt a beavatkozĂĄst Ă©rzĂ©stelenĂ­tĂ©sben vĂ©gzik.
LehetƑsĂ©g van arra is, hogy megmĂ©rjĂ©k a vizelĂ©s utĂĄn hĂșgyhĂłlyagban maradt vizelet mennyisĂ©gĂ©t is.

KEZELÉS

Szåmos betegség esetén a vizelettartåsi nehézség az alapbetegség következménye, annak gyógyítåsåval a következményes inkontinencia is gyógyul.

GyĂłgyszer ĂĄltal okozott inkontinencia esetĂ©n csökkenteni kell a vĂ­zhajtĂłk adagjĂĄt, illetve ĂŒgyelni kell arra, hogy azt a beteg lehetƑleg ne lefekvĂ©s elƑtt vegye be. Bizonyos nyugtatĂłk tĂșlfolyĂĄsos inkontinenciĂĄt okozĂł hatĂĄsa ismert.

HĂșgyĂști fertƑzĂ©s (felfĂĄzĂĄs) esetĂ©n antibiotikumkezelĂ©sre van szĂŒksĂ©g.

JĂłindulatĂș prosztatamegnagyobbodĂĄs esetĂ©n hatĂ©kony gyĂłgyszerek (alfa-blokkolĂłk) vannak forgalomban, vĂ©gleges javulĂĄst egyĂ©rtelmƱen a mƱtĂ©ti megoldĂĄstĂłl vĂĄrhatunk. Hasznos lehet a gyakori vizeletĂŒrĂ­tĂ©s akkor is, ha aktuĂĄlisan a beteg nem is Ă©rzi azt szĂŒksĂ©gesnek.

Stressz inkontinencia esetĂ©n vĂĄltozĂłkor utĂĄni nƑkben hasznos lehet a hormonpĂłtlĂł (ösztrogĂ©n) terĂĄpia. A hĂșgyhĂłlyag, illetve a kismedence izomzatĂĄnak kĂłrosan elernyedt ĂĄllapota mƱtĂ©tet tehet szĂŒksĂ©gessĂ©.

Igen hasznos lehet a kismedencei izmok tornĂĄztatĂĄsa (gĂĄtizomzati torna). Mind a mĂĄr kialakult betegsĂ©g kezelĂ©sĂ©ben, mĂ©g inkĂĄbb a betegsĂ©g megelƑzĂ©sĂ©ben kifejezett hatĂ©konysĂĄgrĂłl szĂĄmoltak be az utĂłbbi Ă©vekben.

Dr. Igaz IvĂĄn