Aranyereknek a végbélben normálisan is megtalálható vénás hálózat kitágult, előboltosuló szakaszait nevezzük. Ez a vénás hálózat tulajdonképpen egy tömítőgyűrű szerepét látja el, ily módon segíti a végbél záróizmát, hogy az tökéletesen el tudja látni a feladatát.
Az aranyeresség előfordulási gyakoriságát igen nehéz megbecsülni. Az alkalmazott meghatározásoktól, a vizsgálati módszerektől és a vizsgált betegcsoportoktól függően az adatok igen széles határok között mozognak. A betegség a vizsgált csoport tagjainak mindössze 4,4 százalékánál, de akár 86 százalékánál is előfordulhat. Ha csak megközelítőleg is igaz ez utóbbi szám, akkor gyakorlatilag elmondhatjuk, élete során legalább egyszer mindenkinél jelentkeznek majd aranyeres panaszok.
Az Egyesült Államokban és Angliában például aranyeres panaszok miatt közel hasonló arányban (évente 1200 fő/100 000 lakos) fordulnak orvoshoz a betegek. A betegség előfordulási gyakorisága a két nemben gyakorlatilag egyforma, legfeljebb hasonló panaszok miatt a férfiak előbb mennek el orvoshoz. Az előfordulási gyakoriság az életkorral nő, és a csúcsát a hatvanas éveikben járóknál éri el.
Előfordulását tekintve etnikai különbségek ugyan nem észlelhetők, de a jobb szociális helyzetűek között gyakoribb a kórkép, és erre utalhat talán a régmúltból eredő elnevezés is, mivel régen a gazdag emberek nyavalyája volt, a szegényeket nem érintette. Ennek oka talán az életmódban keresendő. A gazdag ember keveset dolgozott, jobbára csak üldögélt. Táplálkozásában is inkább a mai kor emberére hasonlíthatott, kevés zöldségfélét, növényi rostot ehetett. Ezek következtében vélhetően székrekedése is volt, és így már érthető, hogy aranyérbetegségben szenvedett.
Nevezik még Szent Fiacrius (i. sz. 600-670) betegségének is. Az ír származású, később Franciaországba vándorolt szerzetes jártas volt az urológiában és a proktológiában, vagyis a végbéltáji panaszok kezelésében. Kézrátétellel csillapította a lázat, gyógyította a vakságot, a sipolyokat, az aranyeres panaszokat, és emellett a kertészek és a bérkocsi-sok - fiákeresek - védőszentje is volt. Talán nem véletlen, hogy az egész nap bakon ülő, tehát az aranyérbetegség kialakulására veszélyeztetettek is az oltalmát élvezhették?
Az alkohol, a kávé, az elhízás, a dohányzás és bizonyos sportok oki szerepét a betegség kialakulásában különböző módon ítélik meg a szakemberek. Az azonban biztosnak látszik, hogy kialakulásában a székrekedés, a fájdalmas székürítés és esetenként a hasmenés játszik elsősorban szerepet.
Az aranyerek lehetnek külső és belső aranyeres csomók. Az előbbiek a végbélnyílás körüli vékony bőrrel fedett területen helyezkednek el, az utóbbiak a végbél belső, nyálkahártyával fedett részén. Az utóbbiak esetén - attól függően, hogy erőlködés, székelés kapcsán előboltosulnak-e a végbélnyíláson vagy sem, illetve, hogy maguktól visszahúzódnak-e, vagy vissza kell nyomni őket a végbélbe, vagy netán már vissza sem helyezhetők oda -, négy különböző stádiumot különböztetünk meg. A belső aranyeres csomók esetleg egyáltalán nem okoznak panaszt, de leggyakoribb tünetük a vérzés. A vér a székelés végén jelenik meg, rendszerint a széklet felszínén, a papíron vagy a vécékagylóban. A beteg időnként végbéltáji viszketést, váladékozást panaszol. A külső aranyeres csomók általában akkor okoznak panaszt, ha begyulladnak, bennük a vér megalvad. Ilyenkor feszülő, fájdalmas, kemény csomó tapintható a végbélnyílás mellett.
Az aranyérbetegség diagnosztizálása nem nehéz. A végbéltükrözés néhány percig tartó vizsgálat. Előnye, hogy segítségével nemcsak az aranyérbetegség, hanem más, sokkal súlyosabb végbélelváltozás, így a végbélrák is felismerhető.
Ma a hagyományos műtéti megoldásokat egyre inkább felváltják az ambuláns beavatkozások, pl. a gyűrűzés, az injekciós kezelés, de a mutéti technikák is sokat változtak, finomultak. A korszerű kezeléshez azonban mindenképpen hozzátartoznak a kúpok, kenőcsök, sőt a vénás keringést javító tabletták is.
Azonban a kezelés mellett legalább ennyire fontos a megelőzés is. A székletrendezés, a székrekedés megszüntetése megelőzheti a betegség kialakulását. A növényi rostokban gazdag étrend, napi 2-3 evőkanálnyi búzakorpa és az emellé elfogyasztott 3 liternyi folyadék optimális élettani ingerként szolgál a belek számára, hogy kiürüljenek.
És a legfontosabb talán, amit soha nem szabad elfelejteni: noha az aranyérbetegség szinte népbetegség, leggyakoribb tünete, a vérzés más betegség kísérőjelensége is lehet. Az időben felfedezett rosszindulatú elváltozás gyógyítható. Ne restelljük hát felkeresni a sebészeti szakrendelést, ha bármilyen végbéltáji panaszunk van!
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archívum
(Patika Tükör – 030414)
