A heregyulladásokat, melyekről a későbbiekben szólunk, egyértelművé teszi a magas láz gyakran hidegrázás, és az igen heves fájdalom.
A nem gyulladásos megbetegedĂ©sek egymástĂłl valĂł elkĂĽlönĂtĂ©se sokszor nem egyĂ©rtelmű, de igen lĂ©nyeges a további kezelĂ©s szempontjábĂłl.
Mit nevezĂĽnk hydrokelĂ©nek, azaz vĂzsĂ©rvnek? A here burkai között mindig találhatĂł bizonyos mennyisĂ©gű folyadĂ©k, mely a hereburkok folyadĂ©kkiválasztĂł Ă©s -visszaszĂvĂł kĂ©pessĂ©gĂ©vel magyarázhatĂł. Ha ez a folyadĂ©k valamely okbĂłl nem szĂvĂłdik vissza Ă©s felszaporodik a hereburkok között, akár emberfej nagyságĂş duzzanat is kialakulhat. Ezt nevezzĂĽk vĂzsĂ©rvnek. ElĹ‘zĹ‘leg fennállĂł gyulladásos betegsĂ©gek (here-, mellĂ©khere-gyulladás) után is kialakulhat, az elvezetĹ‘ járatok hegesedĂ©se miatt.
JellemzĹ‘je az igen lassĂş növekedĂ©s, mely hĂłnapokig, sĹ‘t Ă©vekig is eltarthat. Az esetek döntĹ‘ többsĂ©gĂ©ben teljesen fájdalmatlan, mĂ©g tapintásra, nyomásra sem Ă©rzĂ©keny. A tĂşl nagyra nĹ‘tt hydrokele esztĂ©tikai problĂ©mát jelent, sĂşlya Ă©s mĂ©rete miatt akár a járást is megnehezĂtheti.
ElkĂĽlönĂtĹ‘ diagnĂłzis
- Heresérvtől - ez esetben a herezacskót a lágyékcsatornán kitüremkedő belek töltik ki.
- Herevisszértől - ekkor a here körül kanyargós, megvastagodott vénakötegek tapinthatók, leginkább csak álló helyzetben és hasprés hatására.
- Hereráktól - ez a herének vagy a here egy részének általában lassú, fájdalmatlan növekedése, ami az egyik legrosszabb indulatú daganat. Korán képez áttéteket a gerinc melletti nyirokcsomókban.
Ez utĂłbbi az a betegsĂ©g, amely miatt - ha bármifĂ©le heremegnagyobbodást Ă©szlelĂĽnk -, a lehetĹ‘ legrövidebb idĹ‘n belĂĽl urolĂłgus szakorvoshoz kell fordulnunk. Mert lehet, hogy egy ártalmatlan hydrokelĂ©vel, de lehet, hogy - ha korán felismerjĂĽk -, mĂ©g gyĂłgyĂthatĂł hererákkal állunk szemben.
A vĂzsĂ©rv kezelĂ©se
MegkĂsĂ©relhetĹ‘ a folyadĂ©k leszĂvása injekciĂłs tűn keresztĂĽl. Ez mindig csak átmeneti megoldás, mert a folyadĂ©k Ăşjra összegyűlik. VĂ©gleges megoldás a műtĂ©t lehet, mely az urolĂłgiában rutinműtĂ©tnek számĂt.
Dr. Török Alexander
urolĂłgus szakorvos
uro-szexolĂłgus
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030305)