A legutóbbi időben betegjogi szempontból a két legfontosabb dokumentum az Amszterdami Deklaráció (1994) - ezt ma úgy tekintik, mint az európai betegjogi kartát - és az Európa Tanács Bioetikai Konvenciója (Egyezmény az emberi jogokról és a biomedicináról).
Hazai betegjogi szabályozás
Hazánk az egészségügyi törvény megalkotásával és érvénybe léptetésével jogrendjét a betegjogok területén az egységes európai elvekhez igazította. Ez azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve, bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének törvényi feltétele az, hogy ahhoz a beteg szabadon (tévedéstől, megtévesztéstől, fenyegetéstől mentesen), megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.
A beteget tájékoztatni kell, a kezeléssel kapcsolatos dokumentációt minden részletre terjedően megismerheti, kérésére joga van ahhoz is, hogy ne tájékoztassák.
Joga van továbbá, hogy a kezelést visszautasítsa vagy abbahagyja. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánéletét tiszteletben tartsák, adatait bizalmasan kezeljék.
A tudományos kutatásnak, az orvosbiológiai kísérleteknek szigorú törvényi feltételei vannak.
Mindenkinek joga van a szükségleteinek megfelelő, meg-különböztetésmentes egészségügyi ellátásra.
Az orvostudomány látványos fejlődése, a sérülékeny embercsoportok (gyermekek, fogyatékkal élők, öregek, haldoklók) fokozottabb védelmének igénye, az egészségügyi költségek gyors és folyamatos növekedése és az állampolgárok nagyobb egészségügyi ismerete és igénye, a hazai egészségügyi ellátás során is feszültségek forrását jelenti, melyeket kezelni kell. A betegjogok előtérbe állítása talán a legolcsóbb módja az egészségügy humanizálásának, a szolgáltatásokat igénybevevő emberek fokozottabb védelmének.
forrás: Patika Tükör - 2005-02-05