Nem a kéz, hanem a személyiség ír!
Ma már a legtöbb ember elfogadja azt a tényt, hogy kézírásunk tükrözi alapvető személyiségvonásainkat. Betűink erőteljessége vagy légiessége, karcsúsága vagy szélessége, valamint ingadozása, soraink formája: egyenessége vagy hullámossága, felfelé vagy lefelé ívelő iránya sok-sok más grafológiai jellel együtt fontos információt tartalmaz a grafológus számára.
A grafológiai elemzéssel olyan személyiségrajz készíthető, amely a jellem és az írás közötti összefüggéseket tudományosan vizsgálja. Az elkészült személyiségrajzból következtetni lehet az ember tulajdonságaira. Pillanatnyi pszichés állapotunk is tükröződik kézírásunkban, de azt alapvetően nem változtatja meg.
Előfordulhat, hogy egy jellegzetesség alapján valamit megállapítunk, ami azonban nem vonatkozik egy hasonló írás hasonló megoldására. És ez bizony félrevezetheti az amatőr grafológust, aki néhány részmegállapításból kiindulva vizsgál egy kézírást.
A kézírás kialakulása
A kisgyermek három éves kora körül már sok mindenben utánozza a felnőtteket. Így tesz akkor is, amikor papírt, ceruzát talál. Marokba fogja az íróeszközt, és a papíron lágy, íves, könnyed, vagy éppen egyenes, szögesedő, merev vonalakat, formákat firkál. Alkotása sejtetni engedi személyisége alapkarakterét.
Az iskolába kerülő gyermekek eleinte igyekeznek pontosan másolni, rajzolni azokat a vonalakat, amelyeket tanítójuk mutat nekik. Később, ahogy íráskészségük fejlődik, gyakorlottabbá válnak, egyre inkább eltérnek a tanulttól, a normától. Ez az általános iskolák második-harmadik osztályában kezdődik.
A kamaszkor talán a legizgalmasabb, legsokoldalúbb, a legnehezebb életszakasz. Kézírásuk grafológiai analízise rendkívüli gazdagságot, sokoldalúságot mutat. Korlátokat törnek át szabadságukat, igazukat keresve, vagy éppen korlátok között szoronganak. A bennük zajló változások befolyásolják amúgy is zaklatott életüket, és mindez kézírásunkban is tükröződik.
A felnőtt emberek kézírása is nagyon sokféle üzenettel rendelkezik a hozzáértő grafológus számára. Az alapkarakteren kívül feltárható, hogy ki hogyan érzi magát: ereje, tudása teljében van, vagy éppen kimerült, fáradt és pihenni vágyik. Látható a szakértő szem számára az is, hogy munkahelyén, magánéletében, családi körben milyen jellegű problémákkal küzd, vagy éppen sikeres életszakaszában van.
A grafológiai munka eredményesen alkalmazható például személyiségkép készítésben, pályaorientációban, pályaalkalmasságban, vezető kiválasztásban, együttműködési készség vizsgálatban (kisebb munkacsoportoknál).
A fiatalok körében végzett grafológiai szűrőmódszerrel az írásmintákból kiemelhetők azok a jellemző lelki problémák, melyekkel tanácsos szakember (pl. pszichológus) segítségét kérni.
Ilyen személyiségfejlődést gátló tényezők például: a szorongás, magányosság, zárkózottság, kapcsolatteremtési- és tartási, valamint magánéleti problémák, téves önértékelés, túl erős önkontroll. Ha ezeket a problémákat a fiatalok nem tudják időben feldolgozni, akkor jelentkezhetnek pszichoszomatikus tünetek, esetleg szenvedélybetegekké válhatnak.
Kézírásunk egyaránt árulkodik a tudatos és a tudatalatti énünkről. Segítségével feltárhatjuk például az írás készítőjének pszichés eredetű problémáit, megismerhetjük képességeit, szociabilitását, gondolkodását. Ezért egyre többen elfogadják a grafológia segítő tudományát.
F. Király Patrícia
grafológus
forrás: archívum
(Patika Tükör – 000104)
