A fényérzékeny egyén fokozottan, vagy a normálistól eltérően reagál a fényhatásokra. A fényre adott reakció toxikus vagy allergiás jellegű lehet.
A fényérzékeny egyén fokozottan, vagy a normálistól eltérően reagál a fényhatásokra. A fényre adott reakció toxikus vagy allergiás jellegű lehet. Gyakori a külső anyagok, vegyszerek, kozmetikumok, stb., a szájon át bekerült vagy a szervezetben keletkezett anyagok és a fény együttes hatására kialakult kiütés. Májbetegségek, májkárosító szerek, anyagcserezavarok és veleszületett eltérések is állhatnak a háttérben.
A toxikus fényreakciót a fény UVA- és UVB-tartományának sugarai okozzák. Ez a típusú fénykiütés mindenkinél kialakul, ha elegendő mennyiségű fényérzékenyítő anyaggal kerül kapcsolatba, és a károsító hullámhosszúságú fénnyel találkozik. A fénykiütésért felelős különféle anyagok elnyelik a fénysugarakat.
Milyen a toxikus fénykiütés?
Napégéshez hasonlít. A fénynek kitett helyeken - homlok, arcfelek, ajkak, karok, kézhátak - vörös, éles határú, gyulladt területek keletkeznek. Duzzanat, csalánkiütés, esetleg hólyagok is kialakulhatnak viszonylag gyorsan, egy nap alatt. A gyulladás lezajlása után barna pigmentáció marad vissza. A kiütés kialakulásához nem szükséges intenzív napsütés.
Milyen anyagok, növények okozhatnak ilyen bőrreakciót?
Pszoraléneket, furokumarint tartalmazó növények, a fészkesvirágú krizantém, őszirózsa, dália, napraforgó, stb. és az ernyősvirágú csoport tagjai, petrezselyem, sárgarépa, pasztinák, ánizs, kömény, továbbá a citrusfélék okozhatnak bőrgyulladást. Nálunk leggyakrabban a levesízesítő pasztinák levelei okoznak hólyagos, fájdalmas, a növény levéllenyomatának megfelelő vonalas bőrgyulladást. Napsütésben végzett konyhakerti munka után jelentkezik ez a furcsa, bizarr mintázatú bőrbetegség. Bizonyos parfümökben lévő bergamottolaj a csurgásnyomoknak megfelelően vörösesbarna foltokat okoz.
Kátrány, kátrányszármazékok, de főleg gyógyszerek felelősek a fényérzékenységért. Első helyen áll közöttük a szulfonamid és származékai. Vizelethajtók, diabetes kezelésre használt tabletták, nyugtatószerek bizonyos fajtái, gyulladásgátlók, szívritmus szabályozószerek, tetracyclinek, nalidixsav is felelősek fényallergiáért. Az említett gyógyszerek helyi alkalmazása kapcsán is kialakulhatnak ezek a tünetek.
A fotóallergiás folyamat a fényérzékenyítő anyaggal kapcsolatba kerülőknek csak egy bizonyos százalékánál alakul ki. A szerrel való első találkozás után nyugvó időszak (10 nap) következik. Ám az újbóli érintkezés után 24 órán belül jelentkeznek a tünetek.
Milyen a fényallergiás kiütés?
Ekcémához hasonló, heveny, viszkető, esetleg nedvedző bőrgyulladás látható. A kiütés nemcsak az érintkezés helyén alakul ki, hanem annak határait túlhaladja. Idült ekcéemát is utánozhat: a bőr kékes-vörös, megvastagodott, hámlik, és nagyon viszket. Ez a kiütés immunológiai mechanizmussal jön létre. Helyileg és belsőleg alkalmazott gyógyszerek okozhatják.
Milyen gyógyszerek és egyéb anyagok használata esetén kell erre a típusú fényallergiára gondolni?
Nyugtatók bizonyos fajtái (fenotiazin), ritkán használt, szájon át adagolt gomba ellenes szer (grizeofulvin), helyileg alkalmazott antihisztaminok okozhatják. Szulfonamidok belső és külső alkalmazása után, fertőtlenítőszerek, pipereszappanok fertőtlenítő összetevői, fényvédő krémek, parfümök is előidézhetik.
Hogyan lehet bizonyítani a fényallergia fennállását?
- fontos a pontos anamnézis,
- bőrpróbák és fénybesugárzással kombinált próbák elvégzése,
- a külső és belső, gyanúba fogott gyógyszerek és egyéb szerek elhagyása,
- a gyógyszer bevétele a tünetek provokálása céljából.
Hogyan kell kezelni a fényallergiát?
- fényvédelem,
- a külső és belső gyógyszerek lehetőség szerinti elhagyása,
- hígított, vagy gyári kiszerelésű, korszerű, mellékhatást nem okozó szteroid készítményeket alkalmazni,
- a viszketés, gyulladás mérséklésére néhány héten keresztül antihisztaminokat adagolni.
A legfontosabb a helyes diagnózis, annak felismerése, hogy nem ekcéma, napégés a sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő bőrfolyamat. A nyár ugyan már mögöttünk van, de gondolni kell arra, hogy az allergiás fénykiütéshez nem szükséges erős napsugárzás, másrészt sokan járnak a bőrünk és a szervezetünk számára nem közömbös szoláriumba, és napsütötte tájakra is sokan utaznak.
Prof. Dr. Török Éva
forrás: archívum
(Patika Tükör – 020201)
