TudĂłsok kĂ©t, egymástĂłl fĂĽggetlen csoportja azonos következtetĂ©sre jutott a madárinfluenzát okozĂł vĂrus szerkezetĂ©nek, Ă©s emberi sejtekhez törtĂ©nĹ‘ kapcsolĂłdásának behatĂłbb vizsgálatát követĹ‘en.
Holland Ă©s japán kutatĂłk szerint az emberre is veszĂ©lyes H5N1 jelű kĂłrokozĂł csak a lĂ©gutak legmĂ©lyĂ©n lĂ©vĹ‘ hámsejtek meghatározott receptoraihoz kĂ©pes szorosan kötĹ‘dni, ezáltal a cseppfertĹ‘zĂ©sen (köhögĂ©s, tĂĽsszentĂ©s stb.) alapulĂł terjedĂ©s valĂłszĂnűsĂ©ge számottevĹ‘en csökken.
Ezek szerint a legkisebb hörgĹ‘kbe (bronchiolusok) Ă©s lĂ©gzĹ‘hĂłlyagokba (alveolusok) el nem jutĂł vĂrus patogenitása (megbetegĂtĹ‘kĂ©pessĂ©ge) kisebb a nyálkahártyát feljebb károsĂtĂł, tĂĽdĹ‘gyulladást önmagában ritkán okozĂł közönsĂ©ges influenza vĂrusokkal szemben.
Ezzel van összefĂĽggĂ©sben az a tĂ©ny, hogy az eddig jelzett emberi megbetegedĂ©sek tĂşlnyomĂłrĂ©szt olyan helyeken következtek be, ahol a vĂrusterhelĂ©s kirĂvĂłan magas volt, pĂ©ldául fertĹ‘zött állományĂş baromfitelepen, ahol hemzsegtek a kĂłrokozĂłk a megszáradt ĂĽrĂĽlĂ©k eltakarĂtása, következmĂ©nyes levegĹ‘be kerĂĽlĂ©se során.
MegjegyzendĹ‘, hogy a vĂrus mutáciĂłja (rekombinálĂłdása) során olyan elĹ‘nytelen változáson is áteshet, aminek eredmĂ©nyekĂ©ppen az Ăşj törzs – amellett, hogy megtartja a mĂ©ly lĂ©gutak károsĂtásának kĂ©pessĂ©gĂ©t – a hörgĹ‘k felsĹ‘bb szakaszain is megtelepedhet. Ez a betegsĂ©get a közönsĂ©ges influenza lefolyásához teheti hasonlatossá, amely immáron cseppfertĹ‘zĂ©ssel is jĂłl terjed.
Ebben az esetben a betegsĂ©g – statisztikailag – akár meg is szelĂdĂĽlhet, azaz sĂşlyossága Ă©s a halálozási aránya csökkenhet, de ha a rekombinálĂłdott kĂłrokozĂł elegendĹ‘ számban eljut a bronchiolusokig, alveolusokig, akkor – mint eddig – fatális kimenetelű, lĂ©gzĂ©si elĂ©gtelensĂ©ghez (ARDS) vezetĹ‘ Ăşn. intersticiális (kötĹ‘szöveti) tĂĽdĹ‘gyulladást (pneumonitiszt) okozhat. UtĂłbbi nem azonos a baktĂ©riumok okozta, Ă©s gyĂłgyszeresen többnyire jĂłl kezelhetĹ‘ Ăşn. parenchymás tĂĽdĹ‘gyulladással (pneumonia), mely az influenzás megbetegedĂ©sek szövĹ‘dmĂ©nye is lehet.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
2006-04-19