A pitvarfibrilláciĂł a leggyakoribb krĂłnikus szĂvritmuszavar. A teljes nĂ©pessĂ©g mintegy 2 százalĂ©kát Ă©rinti Ă©s a 40 Ă©v feletti felnĹ‘ttek egynegyedĂ©nĂ©l alakul ki valamikor az Ă©letĂĽk folyamán. A betegsĂ©g nehezen felismerhetĹ‘, mert sok pitvarfibrillálĂł betegnek egyáltalán nincsen panasza, kĂĽlönösen akkor, ha a szĂvfrekvenciája normális tartományban találhatĂł.
Az akár Ă©letveszĂ©lyes állapotot, szĂ©lĂĽtĂ©st elĹ‘idĂ©zni kĂ©pes ritmuszavar felismerĂ©se után, a mai innovatĂv vĂ©rrögoldĂł terápiáknak köszönhetĹ‘en a szĂ©lĂĽtĂ©s kialakulása hatĂ©konyan Ă©s biztonságosan megelĹ‘zhetĹ‘. Tudjon meg többet a betegsĂ©grĹ‘l Ă©s ismerje fel idĹ‘ben a tĂĽneteket!
Mi az a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláciĂł a szĂvritmuszavarok egyik formája. A betegsĂ©g akkor jelentkezik, amikor a szĂv már nem kĂ©pes többĂ© fenntartani a normális ritmusát. Az erĹ‘s Ă©s rendszeres izomösszehĂşzĂłdások helyett gyors Ă©s szabálytalan elektromos ingerek keletkeznek, melyek a szĂv felsĹ‘ rĂ©szĂ©nek remegĂ©sĂ©t, az Ăşgynevezett pitvari fibrilláciĂłt okozzák. A gyors Ă©s szabálytalan szĂvverĂ©s a szĂv pitvarában lĂ©vĹ‘ vĂ©r pangásához Ă©s vĂ©rrög kĂ©pzĹ‘dĂ©sĂ©hez vezethet, amely sĂşlyos szövĹ‘dmĂ©nyeket okozhat.
A pitvarfibrilláció tünetei és veszélyei
Dr. Bernard J Gersh, a Mayo Klinika szĂv-Ă©rrendszeri betegsĂ©gek specialistája szerint: "A pitvarfibrilláciĂł egyike a 21. században egyre terjedĹ‘, három fĹ‘ szĂv-Ă©rrendszeri járványnak.” Számos korcsoportot veszĂ©lyeztet a pitvarfibrilláciĂł kialakulása, a kĂłrállapot mĂ©gis az idĹ‘sebb korosztályt Ă©rinti a leggyakrabban. 40 Ă©ves kor után a pitvarfibrilláciĂł kockázata megemelkedik. KĂ©sĹ‘bbi Ă©letkorban minden tizedik ember Ă©rintett lehet ebben a kĂłrban, Ă©s ez a kockázat a társbetegsĂ©gek kialakulásával (magas vĂ©rnyomás betegsĂ©g, cukorbetegsĂ©g stb.) csak növekszik.
A pitvari remegĂ©s (pitvarfibrilláciĂł) kialakulásának az estek jelentĹ‘s rĂ©szĂ©ben markáns klinikai tĂĽnetei nincsenek, Ă©s betegenkĂ©nt eltĂ©rĹ‘ek is lehetnek a panaszok. PitvarfibrilláciĂłra figyelmeztetĹ‘ jelek: intenzĂvebb, szabálytalan szĂvdobogás-Ă©rzĂ©s, szĂ©dĂĽlĂ©s, mellkasi fájdalom Ă©s lĂ©gszomj. Amennyiben a felsorolt tĂĽneteket nem tudja megmagyarázni, kĂ©rjen idĹ‘pontot az orvosához!
Ne várjon a tĂĽnetek elmĂşlására, mivel a pitvarfibrillálĂł betegeknĂ©l ötször nagyobb a kockázata a stroke kialakulásának, mint a nem pitvarfibrillálĂłknak, amely azĂ©rt Ă©rdemel kĂĽlönös figyelmet, mivel a pitvarfibrilláciĂłval kapcsolatos stroke általában sĂşlyosabb kimenetelű, Ă©s nagyobb valĂłszĂnűsĂ©ggel eredmĂ©nyez rokkantságot vagy halált.
Ne végződjön stroke-kal a pitvarfibrilláció
A pitvarfibrilláciĂłval kapcsolatos stroke megelĹ‘zĂ©sĂ©re vonatkozĂł terápia fĹ‘kĂ©nt a vĂ©ralvadásgátlĂłkra, vĂ©rhĂgĂtĂłkra fekteti a hangsĂşlyt. A vĂ©rhĂgĂtĂłk gátolják a vĂ©ralvadást a szervezetben, ezáltal jelentĹ‘sen csökkentik az esĂ©lyĂ©t annak, hogy a szĂvben vĂ©rrög alakuljon ki, amely aztán leszakadva a vĂ©ráramban egĂ©szen az agyi erekig jutva embĂłliakĂ©nt stroke-ot okozhat.
Több mint fĂ©l Ă©vszázadig csak egyetlen antikoaguláns kezelĂ©si lehetĹ‘sĂ©g állt rendelkezĂ©sre a stroke megelĹ‘zĂ©sĂ©re a pitvarfibrillálĂł betegek számára az Ăşn. K-vitamin antagonisták (KVA) formájában. Ez a kezelĂ©s hatásosan csökkentette a stroke kockázatát, azonban ennek a hagyományos vĂ©ralvadásgátlĂł kezelĂ©snek a valĂłs klinikai gyakorlatban Ă©szlelt hatĂ©konyságát szigorĂş követelmĂ©nyek Ă©s megszorĂtások nyomasztĂłan hosszĂş listája korlátozza: pĂ©ldául a kezelĂ©s rendszeres Ă©s folyamatos laboratĂłriumi ellenĹ‘rzĂ©sĂ©re van szĂĽksĂ©g.
KĂĽlönbözĹ‘ Ă©tel-gyĂłgyszer Ă©s gyĂłgyszer-gyĂłgyszer közötti kedvezĹ‘tlen kölcsönhatások alakulhatnak ki, amik jelentĹ‘s ingadozásokhoz vezethetnek a kezelĂ©s hatĂ©konyságát Ă©s biztonságosságát illetĹ‘en. Ezek az Ă©trendi megszorĂtások, a rendszeres ellenĹ‘rzĂ©sek Ă©s a napi tevĂ©kenysĂ©gek során elĹ‘fordulĂł korlátozások kedvezĹ‘tlenĂĽl befolyásolhatják a beteg Ă©letminĹ‘sĂ©gĂ©t a KVA kezelĂ©s alatt.
UtĂłbbiak alternatĂváját jelentik a fejlesztĂ©sĂĽk során a terápiás klinikai igĂ©nyt, a hatĂ©konyságot Ă©s biztonságot, a kĂ©nyelmes alkalmazhatĂłságot szem elĹ‘tt tartĂł Ăşj orális antikoagulánsok, az Ăşgynevezett NOAC kĂ©szĂtmĂ©nyek (Novel Oral Anticoagulant, NOAC). Legnagyobb elĹ‘nyĂĽk, hogy állandĂł adagban szedhetĹ‘k, kiszámĂthatĂł Ă©s reprodukálhatĂł vĂ©ralvadásgátlĂł hatást biztosĂtanak folyamatos laboratĂłriumi ellenĹ‘rzĂ©s nĂ©lkĂĽl, a gyĂłgyszer-gyĂłgyszer kölcsönhatások alacsony valĂłszĂnűsĂ©ge Ă©s a gyĂłgyszer-Ă©tel kölcsönhatások hiánya mellett. Ezen gyĂłgyszerek összesĂtett haszon-kockázat profilja Dr. Gregory Lip, a Birminghami Egyetem (EgyesĂĽlt Királyság) SzĂv-Ă©rrendszeri Tudományok Központjának kardiolĂłgusa szerint elĹ‘nyösebbnek bizonyulhat a K-vitamin antagonistákhoz kĂ©pest.