Kínából indult – atípusos tüdőgyulladás
Súlyos heveny légúti tünetegyüttes (Severe Acute Respiratory Syndrome - SARS). Ez a neve annak a kórképnek, amely - túlzás nélkül mondható - hetek, hónapok óta tartja rettegésben az egész világot.
A súlyos heveny légúti tünetegyüttes vírusos tüdőgyulladás, amelyet az úgynevezett koronavírus-fertőzés okoz. A fertőzés atípusos tüdőgyulladás képében zajlik le. Úgy tűnhet, hogy a járvány nagyon hirtelen és váratlanul tört ki, hiszen napok alatt a világ több, egymástól távoli részéről is jelentettek fertőző eseteket. Azonban a jelenlegi adatok szerint az első megbetegedéseket már 2002 novemberében regisztrálták, ugyanis a WHO felé a kínai egészségügyi minisztérium 2003. február 9-éig 305 atípusos tüdőgyulladást jelzett, és az addigi betegek közül öten haltak meg.
A 911-es szoba
Az SARS a WHO jelenlegi ismeretei szerint Kína déli, tengerparti részéről, a 60 millió lakosú Guangdong tartományból indult el világméretű útjára, itt élt ugyanis az a 64 éves egyetemi professzor, aki Hongkongba hurcolta a betegséget, és adta tovább a kórokozót. Február végén néhány éjszakát töltött a Metropole hotel 911-es szobájában. A vele egy emeleten lakók hazahurcolták a betegséget Kanadába és Szingapúrba. Egy amerikai üzletember, aki a Metropole hotelből először Hongkong egy másik szállodájába, majd Hanoiba utazott, szintén továbbvihette a fertőzést. A 2003. április 8-ai adatok szerint 2671 SARS-megbetegedést jelentettek a világ 17 országából, összesen 103 halálesettel.
Tünetek
Mi is tehát ez a súlyos heveny légúti tünetegyüttes? A betegség rendszerint lázzal, vagyis 38 °C-nál magasabb testhőmérséklettel kezdődik, amit egyéb tünetek is kísérhetnek, például hidegrázás, borzongás, fejfájás, rossz közérzet és testszerte jelentkező fájdalmak. A betegek egy részénél már a betegség kezdetekor észlelhetők enyhe légúti tünetek. Mintegy 2-7 nap elteltével a betegnél száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés léphet fel. Ez könnyen olyan fokban is ronthatja a légzést, hogy nem kerül elegendő oxigén a vérbe. Az esetek akár egyötödében is gépi lélegeztetésre szorulhat a beteg. A mellkasról készült röntgenfelvételen pedig a tüdőgyulladás nem klasszikus, hanem a szokásostól eltérő, úgynevezett atípusos képe látszik, innen ered a betegség gyakorta emlegetett "atípusos" jelzője.
A betegség lappangási ideje rendszerint 2-7 nap. A kezelés a nemzetközi ajánlások szerint ugyanaz, mint ami az ismeretlen eredetű, súlyos, közösségben szerzett egyéb atípusos tüdőgyulladásban szenvedő betegek esetén: antibiotikumok, amelyek az atípusos tüdőgyulladást feltételezetten okozó baktériumok ellen hatásosak, szteroidok és esetenként vírusok ellen ható szerek. A vírusok ellen hatástalan antibiotikum adásának nyilvánvalóan csak addig van értelme, míg a vírusfertőzés oki szerepe ki nem derül.
Hogyan terjed?
Súlyos heveny légúti tünetegyüttes, úgy tűnik, az influenzához hasonlóan a levegőbe kerülő apró, messzire szálló, kilégzett részecskékkel, levegő útján terjed, de ez nem teljesen azonos a cseppfertőzéssel. Az utóbbi ugyanis a kiköhögött, levegőbe tüsszentett, nagyobb nyákcseppekkel való terjedést jelenti, amelyek csak kisebb távolságot, alig egy métert tesznek meg. A nyákcseppek közvetlenül belélegezve, vagy a környezetre tapadva (kapaszkodó, telefonkagyló, kilincs, stb.), majd onnan valaki másra átkerülve is fertőznek. Így terjed például a rhinovírusok által okozott közönséges nátha.
Hogy ez mennyire lehet igaz az SARS-t okozó új coronavírusra, még nem igazán tudjuk. Az biztos, hogy más, eddig ismert coronavírusok kb. három órát képesek életben maradni a külvilágban, azután elpusztulnak.
Honnan is érkezhetett a súlyos heveny légúti tünetegyüttest okozó, új koronavírus?
Vírusoknak azokat a szervezeteket nevezzük, amelyek főleg nukleinsavakból és az azt védő fehérjeburokból épülnek fel. Méretük néhány tized mikrométer. Csak elektronmikroszkóppal tehetők láthatóvá, kizárólag élő sejteken belül képesek szaporodni, és azt is csak meghatározott gazdaszervezeten belül. Ahogy az influenza vírusai is rendszerint mutációk révén, folyamatosan változnak, úgy nyilván ez történik meg más vírusokkal, így a coronavírussal is. Ez az állandó változás teszi képessé a vírust arra, hogy elkerülje a gazdaszervezet immunrendszerét. Az influenzát okozó vírus példájánál maradva, alapvetően kétféle mutációra képes ez a parányi lény. Az egyik a vírus fehérjéinek a sorozatos mutációk miatti fokozatos, a másik azoknak a hirtelen megváltozása. Ilyenkor váratlanul a vírusnak egy új altípusa bukkan fel, melynek következtében igen nagy számban betegednek meg az emberek, és ez néha világméretű járványokat, úgynevezett pandémiát is okozhat.
Az sem elképzelhetetlen azonban, mint azt már az ebola és az AIDS esetén is láthattuk, hogy új, fertőző, praktikusan halálos megbetegedéseket eddig olyan ismeretlen kórokozók idéznek elő, amelyek állatról terjednek az emberre. Noha a vírusok szigorúan csak bizonyos gazdaszervezetekben képesek szaporodni, a fenti két betegség mégis átkerült egy más fajról az emberre. Nem lehetetlen, hogy az új, a súlyos heveny légúti tünetegyüttest okozó coronavírus is például egy majomfajtól származhat. Az állat húsának elfogyasztása, az állat által okozott sérülés, harapás már elegendő lehet a kór átvitelére, és egy eddig ismeretlen betegség megjelenésére.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archívum
(Patika Tükör – 030508)