Súlyos heveny légúti tünetegyüttes (Severe Acute Respiratory Syndrome - SARS). Ez a neve annak a kórképnek, amely – túlzás nélkül mondható – hetek, hónapok óta tartja rettegésben az egész világot.
A sĂşlyos heveny lĂ©gĂşti tĂĽnetegyĂĽttes vĂrusos tĂĽdĹ‘gyulladás, amelyet az Ăşgynevezett koronavĂrus-fertĹ‘zĂ©s okoz. A fertĹ‘zĂ©s atĂpusos tĂĽdĹ‘gyulladás kĂ©pĂ©ben zajlik le. Ăšgy tűnhet, hogy a járvány nagyon hirtelen Ă©s váratlanul tört ki, hiszen napok alatt a világ több, egymástĂłl távoli rĂ©szĂ©rĹ‘l is jelentettek fertĹ‘zĹ‘ eseteket. Azonban a jelenlegi adatok szerint az elsĹ‘ megbetegedĂ©seket már 2002 novemberĂ©ben regisztrálták, ugyanis a WHO felĂ© a kĂnai egĂ©szsĂ©gĂĽgyi minisztĂ©rium 2003. február 9-Ă©ig 305 atĂpusos tĂĽdĹ‘gyulladást jelzett, Ă©s az addigi betegek közĂĽl öten haltak meg.
A 911-es szoba
Az SARS a WHO jelenlegi ismeretei szerint KĂna dĂ©li, tengerparti rĂ©szĂ©rĹ‘l, a 60 milliĂł lakosĂş Guangdong tartománybĂłl indult el világmĂ©retű Ăştjára, itt Ă©lt ugyanis az a 64 Ă©ves egyetemi professzor, aki Hongkongba hurcolta a betegsĂ©get, Ă©s adta tovább a kĂłrokozĂłt. Február vĂ©gĂ©n nĂ©hány Ă©jszakát töltött a Metropole hotel 911-es szobájában. A vele egy emeleten lakĂłk hazahurcolták a betegsĂ©get Kanadába Ă©s SzingapĂşrba. Egy amerikai ĂĽzletember, aki a Metropole hotelbĹ‘l elĹ‘ször Hongkong egy másik szállodájába költözött, majd Hanoiba utazott, szintĂ©n továbbvihette a fertĹ‘zĂ©st. A 2003. április 8-ai adatok szerint 2671 SARS-megbetegedĂ©st jelentettek a világ 17 országábĂłl, összesen 103 halálesettel.
TĂĽnetek
Mi is tehát ez a sĂşlyos heveny lĂ©gĂşti tĂĽnetegyĂĽttes? A betegsĂ©g rendszerint lázzal, vagyis 38 °C-nál magasabb testhĹ‘mĂ©rsĂ©klettel kezdĹ‘dik, amit egyĂ©b tĂĽnetek is kĂsĂ©rhetnek, pĂ©ldául hidegrázás, borzongás, fejfájás, rossz közĂ©rzet Ă©s testszerte jelentkezĹ‘ fájdalmak. A betegek egy rĂ©szĂ©nĂ©l már a betegsĂ©g kezdetekor Ă©szlelhetĹ‘k enyhe lĂ©gĂşti tĂĽnetek. Mintegy 2-7 nap elteltĂ©vel a betegnĂ©l száraz, köpetĂĽrĂtĂ©ssel nem járĂł köhögĂ©s lĂ©phet fel.
Ez könnyen olyan fokban is ronthatja a lĂ©gzĂ©st, hogy nem kerĂĽl elegendĹ‘ oxigĂ©n a vĂ©rbe. Az esetek akár egyötödĂ©ben is gĂ©pi lĂ©legeztetĂ©sre szorulhat a beteg. A mellkasrĂłl kĂ©szĂĽlt röntgenfelvĂ©telen pedig a tĂĽdĹ‘gyulladás nem klasszikus, hanem a szokásostĂłl eltĂ©rĹ‘, Ăşgynevezett atĂpusos kĂ©pe látszik, innen ered a betegsĂ©g gyakorta emlegetett "atĂpusos" jelzĹ‘je.
A betegsĂ©g lappangási ideje rendszerint 2-7 nap. A kezelĂ©s a nemzetközi ajánlások szerint ugyanaz, mint ami az ismeretlen eredetű, sĂşlyos, közössĂ©gben szerzett egyĂ©b atĂpusos tĂĽdĹ‘gyulladásban szenvedĹ‘ betegek esetĂ©n: antibiotikumok, amelyek az atĂpusos tĂĽdĹ‘gyulladást feltĂ©telezetten okozĂł baktĂ©riumok ellen hatásosak, szteroidok Ă©s esetenkĂ©nt vĂrusok ellen hatĂł szerek. A vĂrusok ellen hatástalan antibiotikum adásának nyilvánvalĂłan csak addig van Ă©rtelme, mĂg a vĂrusfertĹ‘zĂ©s oki szerepe ki nem derĂĽl.
Hogyan terjed?
SĂşlyos heveny lĂ©gĂşti tĂĽnetegyĂĽttes, Ăşgy tűnik, az influenzához hasonlĂłan a levegĹ‘be kerĂĽlĹ‘ aprĂł, messzire szállĂł, kilĂ©gzett rĂ©szecskĂ©kkel, levegĹ‘ Ăştján terjed, de ez nem teljesen azonos a cseppfertĹ‘zĂ©ssel. Az utĂłbbi ugyanis a kiköhögött, levegĹ‘be tĂĽsszentett, nagyobb nyákcseppekkel valĂł terjedĂ©st jelenti, amelyek csak kisebb távolságot, alig egy mĂ©tert tesznek meg. A nyákcseppek közvetlenĂĽl belĂ©legezve, vagy a környezetre tapadva (kapaszkodĂł, telefonkagylĂł, kilincs, stb.), majd onnan valaki másra átkerĂĽlve is fertĹ‘znek. ĂŤgy terjed pĂ©ldául a rhinovĂrusok által okozott közönsĂ©ges nátha.
Hogy ez mennyire lehet igaz az SARS-t okozĂł Ăşj coronavĂrusra, mĂ©g nem igazán tudjuk. Az biztos, hogy más, eddig ismert coronavĂrusok kb. három Ăłrát kĂ©pesek Ă©letben maradni a kĂĽlvilágban, azután elpusztulnak.
Honnan is Ă©rkezhetett a sĂşlyos heveny lĂ©gĂşti tĂĽnetegyĂĽttest okozĂł, Ăşj koronavĂrus?
VĂrusoknak azokat a szervezeteket nevezzĂĽk, amelyek fĹ‘leg nukleinsavakbĂłl Ă©s az azt vĂ©dĹ‘ fehĂ©rjeburokbĂłl Ă©pĂĽlnek fel. MĂ©retĂĽk nĂ©hány tized mikromĂ©ter. Csak elektronmikroszkĂłppal tehetĹ‘k láthatĂłvá, kizárĂłlag Ă©lĹ‘ sejteken belĂĽl kĂ©pesek szaporodni, Ă©s azt is csak meghatározott gazdaszervezeten belĂĽl. Ahogy az influenza vĂrusai is rendszerint mutáciĂłk rĂ©vĂ©n, folyamatosan változnak, Ăşgy nyilván ez törtĂ©nik meg más vĂrusokkal, Ăgy a coronavĂrussal is. Ez az állandĂł változás teszi kĂ©pessĂ© a vĂrust arra, hogy elkerĂĽlje a gazdaszervezet immunrendszerĂ©t. Az influenzát okozĂł vĂrus pĂ©ldájánál maradva, alapvetĹ‘en kĂ©tfĂ©le mutáciĂłra kĂ©pes ez a parányi lĂ©ny. Az egyik a vĂrus fehĂ©rjĂ©inek a sorozatos mutáciĂłk miatti fokozatos, a másik azoknak a hirtelen megváltozása. Ilyenkor váratlanul a vĂrusnak egy Ăşj altĂpusa bukkan fel, melynek következtĂ©ben igen nagy számban betegednek meg az emberek, Ă©s ez nĂ©ha világmĂ©retű járványokat, Ăşgynevezett pandĂ©miát is okozhat.
Az sem elkĂ©pzelhetetlen azonban, mint azt már az ebola Ă©s az AIDS esetĂ©n is láthattuk, hogy Ăşj, fertĹ‘zĹ‘, praktikusan halálos megbetegedĂ©seket eddig olyan ismeretlen kĂłrokozĂłk idĂ©znek elĹ‘, amelyek állatrĂłl terjednek az emberre. Noha a vĂrusok szigorĂşan csak bizonyos gazdaszervezetekben kĂ©pesek szaporodni, a fenti kĂ©t betegsĂ©g mĂ©gis átkerĂĽlt egy más fajrĂłl az emberre. Nem lehetetlen, hogy az Ăşj, a sĂşlyos heveny lĂ©gĂşti tĂĽnetegyĂĽttest okozĂł coronavĂrus is pĂ©ldául egy majomfajtĂłl származhat. Az állat hĂşsának elfogyasztása, az állat által okozott sĂ©rĂĽlĂ©s, harapás már elegendĹ‘ lehet a kĂłr átvitelĂ©re, Ă©s egy eddig ismeretlen betegsĂ©g megjelenĂ©sĂ©re.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030508)
A koronavĂrus járvány kezdetĂ©n sokaknak – köztĂĽk szakembereknek Ă©s ĂşjságĂrĂłknak is – Ă©rdemes lett volna ezt a több mint 15 Ă©vvel korábban Ărt cikket elolvasniuk alapvetĹ‘ tájĂ©kozĂłdásuk Ă©rdekĂ©ben...