Egészségügyi szolgáltatások – bizalmi viszonyaink

Hazánkban legutóbb 2008-ban vizsgálták, mennyire bíznak a magyarok a különböző honi egészségügyi szolgáltatásokban. Jelentős változás a korábbi eredményekhez viszonyítva, hogy egyes területeken szignifikánsan nőtt a tapasztalattal (vagy legalább percepcióval) rendelkezők aránya.

A mentőszolgálatba, betegszállításba vetett bizalom fokáról 2008-ban még 44% nem tudott érdemben nyilatkozni, ez az arány tavaly év végére a negyedére csökkent. A magánklinikák, magánrendelés esetén korábban mindössze 40% volt azok aránya, akik adtak valamilyen osztályzatot a bizalom megítélésére, 2012-re közel megduplázódott (75%) táboruk – nem meglepő módon főleg a fiatalabb korosztályok körében.

A vizsgált egészségügyi szolgáltatások közül a háziorvosi ellátás megítélése nem változott, a lakosság közel 65%-a egy ötös skáláról még mindig legalább 4-es osztályzatot ad a családorvosokba vetett bizalom fokára (átlagosan 3,8-as osztályzat). A járóbeteg, de különösen a kórházi ellátás esetében csökkent ez az arány, az átlagos osztályzat az előbbi esetében 3,4-ről 3,2-re, az utóbbi esetében 3,3-ról 3,1-re mérséklődött. Növekedés egyedül a mentőszolgálat esetében figyelhető meg, 2008-ban 3,7 volt az átlagos osztályzat, 2012-ben 3,9.

Érdekesség, hogy a magánegészségügybe vetett bizalom átlagos értéke is valamelyest csökkent 4 év alatt (4,3-ról 4,1-re). Ennek vélhető oka lehet, hogy e terület bővülése rendkívüli mértékben felgyorsult az elmúlt években, így a nyújtott szolgáltatások minősége is egyre szélesebb skálán mozog. Másik oldalról a növekvő kereslet elvárásai fokozódnak, és a letisztított piaci viszonyok között a fogyasztók is kritikusabbak a pénzükért elvárt szolgáltatás megítélésében. Ennek ellenére a magánegészségügybe vetett bizalom így is magasan vezet, különösen a fiatalabbak esetében.
A felmérés eredményei alapján a tavalyi évben átlagosan a lakosság 26%-vett igénybe magánfinanszírozású egészségügyi ellátást.

forrás: Szinapszis Kft.