A meleg nyĂĄri hĂłnapok nemcsak az utazĂĄsok, kirĂĄndulĂĄsok kedvelt idĆszaka, hanem - sajnos - a mikroorganizmusok okozta Ă©telfertĆzĂ©sekĂ© is. A melegben gyorsabban szaporodĂł kĂłrokozĂłk heveny megbetegedĂ©st idĂ©zhetnek elĆ, ezĂ©rt kĂŒlönösen fontos az Ă©lelmezĂ©s-egĂ©szsĂ©gĂŒgyi elĆĂrĂĄsok betartĂĄsa.
Az Ă©lelmiszertörvĂ©ny Ă©s vĂ©grehajtĂĄsi rendeletei meghatĂĄrozzĂĄk az Ă©lelmiszer elĆĂĄllĂtĂĄsĂĄnak Ă©s forgalomba hozatalĂĄnak feltĂ©teleit, mely magĂĄban foglalja az elĆĂĄllĂtĂłhely lĂ©tesĂtĂ©sĂ©t, a felhasznĂĄlhatĂł nyersanyagokat, a dolgozĂłkkal kapcsolatos egĂ©szsĂ©gĂŒgyi követelmĂ©nyeket, a raktĂĄrozĂĄs, tisztĂtĂĄs, elĆkĂ©szĂtĂ©s sorĂĄn betartandĂł szabĂĄlyokat, a kĂ©szĂ©tel biztonsĂĄgos tĂĄrolĂĄsĂĄt, szĂĄllĂtĂĄsĂĄt.
A megelĆzĆ intĂ©zkedĂ©sek alapvetĆ cĂ©lja az, hogy az Ă©lelmiszerek Ă©s az Ă©telek minden esetben tisztĂĄn Ă©s fertĆzetlen ĂĄllapotban kerĂŒljenek a fogyasztĂłkhoz. S hogy ez nem is olyan egyszerƱ feladat, mi sem bizonyĂtja jobban, hogy nincs nyĂĄr Ă©lelmiszer okozta fertĆzĂ©sekrĆl szĂłlĂł hĂrek nĂ©lkĂŒl. Ălelmiszer-fertĆzĂ©sre, mĂ©rgezĂ©sre akkor gyanakodhatunk, ha azonos Ă©telt, italt fogyasztĂłk hasonlĂł tĂŒnetekkel, közel azonos idĆben - a jellemzĆ lappangĂĄsi idĆ letelte utĂĄn - betegednek meg. Az esetek szĂĄmĂĄtĂłl fĂŒggĆen lehet egyedi (1-4 megbetegedĂ©s), csoportos (5-30), vagy tömeges (30-nĂĄl több).
ĂtelfertĆzĂ©s esetĂ©n Ă©lĆ kĂłrokozĂł kerĂŒl a fogyasztĂł szervezetĂ©be, ahol elszaporodva betegsĂ©get okoz. A fertĆzĂ©s mĂĄsokra is tovĂĄbbterjedhet.
Az Ă©telmĂ©rgezĂ©sek jelentĆs rĂ©szĂ©t a mikroorganizmusok mĂ©rgezĆ anyagcseretermĂ©kei, toxinjai okozzĂĄk, melyek a kizĂĄrĂłlag az Ă©telt elfogyasztĂł szemĂ©ly egĂ©szsĂ©gĂ©t veszĂ©lyeztetik.
ĂtelfertĆzĂ©st okozĂł baktĂ©riumok
- SzalmonellĂĄk: a fertĆzĂ©s kialakulĂĄsĂĄban döntĆ a higiĂ©nĂ©s szabĂĄlyok be nem tartĂĄsa. TerjesztĂ©sĂ©ben baromfi, tojĂĄs, hĂșs Ă©s hĂșskĂ©szĂtmĂ©nyek, cukrĂĄszsĂŒtemĂ©nyek jĂĄtszhatnak szerepet, melynek oka az elĂ©gtelen hĆkezelĂ©s, illetve nem megfelelĆ hĆfokon valĂł tĂĄrolĂĄs. A dolgozĂłk kezĂ©rĆl, szennyezett eszközökrĆl is kerĂŒlhet szalmonella az Ă©telekbe. A lappangĂĄsi idĆ 12-24 Ăłra, tĂŒnetei hĂĄnyĂĄs, hasmenĂ©s, rossz közĂ©rzet.
- Escherichia coli: a patogĂ©n törzsek fĆ forrĂĄsa a szĂ©klet. Piszkos kĂ©z, munkaruha, salĂĄta, nyers zöldsĂ©gfĂ©lĂ©k közvetĂthetik. TisztasĂĄggal, megfelelĆ hĆkezelĂ©ssel, szakosĂtott raktĂĄrozĂĄssal, hƱtĆkezelĂ©ssel megelĆzhetĆ. DöntĆ a dolgozĂłk szemĂ©lyi higiĂ©nĂ©je.
- Yersinia enterocolitica: a fertĆzĂ©s forrĂĄsa a beteg ember vagy ĂĄllat. TerjesztĆje az emberi kĂ©z, a vĂz, az Ă©lelmiszer (sertĂ©s, marha, baromfihĂșsok, tej Ă©s tejtermĂ©kek, cukrĂĄszsĂŒtemĂ©nyek). JĂłl tƱri a hƱtött körĂŒlmĂ©nyeket. HosszĂș a lappangĂĄsi idĆ, melyet enyhe gyomor-bĂ©lrendszeri, felsĆ lĂ©gĂști tĂŒnetek, de akĂĄr sĂșlyos ĂĄllapotok (pl. hasi nyirokcsomĂł vagy szĂvizomgyulladĂĄs) is követhetnek.
- Campylobacter jejuni: fagyasztott Ă©lelmiszerekben sokĂĄig Ă©letben marad, de nem tƱri a kiszĂĄradĂĄst. PasztĆrözött tejjel, vĂzzel, salĂĄtĂĄval, nem hĆkezelt hĂșssal (fĆleg szĂĄrnyas) terjedhet. LappangĂĄsi ideje 2-5 nap, melyet hasmenĂ©s, hasi panaszok, lĂĄz követ.
ĂtelmĂ©rgezĂ©st okozĂł baktĂ©riumok
- Clostridium botulinum: spĂłrĂĄs talajbaktĂ©rium, mely földszennyezĆdĂ©ssel kerĂŒl az Ă©lelmiszerre. Ritka, de sĂșlyos, sokszor halĂĄlos megbetegedĂ©st okoz. HĂĄzi kolbĂĄszban, hurkĂĄban, disznĂłsajtban, hĂșsban, halban, hĂșskonzervekben szaporodhat el, miközben toxint termel. LappangĂĄsi ideje 12-72 Ăłra, melyet ĂĄltalĂĄnos rosszullĂ©t, fejfĂĄjĂĄs, hĂĄnyĂĄs, hasmenĂ©s, idegrendszeri zavarok, lĂ©gzĂ©s vagy szĂvbĂ©nulĂĄs követhet. HĆkezelĂ©ssel a baktĂ©rium Ă©s a toxinja is elpusztĂthatĂł.
- Staphylococcus aureus: a baktĂ©rium ĂĄltal termelt hĆtƱrĆ enterotoxin felelĆs a mĂ©rgezĂ©sĂ©rt. NyĂĄron fĆleg a fagylalt, tĂ©len a disznĂłsajt okozhat megbetegedĂ©st. KrĂ©mek, pĂĄstĂ©tomok, cukrĂĄszsĂŒtemĂ©nyek, fĆtt tĂ©sztĂĄk is jĂł tĂĄptalajt jelenthetnek. Gyakran az ember orr-torok nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄjĂĄrĂłl, a bĆrön levĆ gennyes sebekrĆl kerĂŒl a kĂłrokozĂł az Ă©telbe, ezĂ©rt nagyon fontos a szemĂ©lyi higiĂ©nĂ©, illetve a megfelelĆ hĆkezelĂ©s, hƱtĂ©s. A mĂ©rgezĂ©s tĂŒnetei hĂĄnyĂĄs, hasi görcsök, melyek 1-6 Ăłra mĂșlva jelentkeznek.
- Bacillus cereus: fĆleg fĆtt hĂșsban, zöldsĂ©gben, fĆtt rizsben vagy tĂ©sztĂĄban levĆ mikroba okozza a mĂ©rgezĂ©st, mely utĂłszennyezĆdĂ©sre Ă©s hosszĂș idejƱ tĂĄrolĂĄsra vezethetĆ vissza. FĆ tĂŒnet a hĂĄnyĂĄs, melyet 1-6 Ăłra lappangĂĄsi idĆ elĆz meg.
A baktĂ©riumokon kĂvĂŒl Ă©lelmiszereinkben vĂrusok, gombĂĄk Ă©s parazitĂĄk is elĆfordulhatnak. A vĂrusok nem kĂ©pesek szaporodni az Ă©lelmiszerekben, de fertĆzĆkĂ©pessĂ©gĂŒk megmarad. Nyers tejben, tojĂĄsban, szennyezett vĂzben Ă©lĆ kagylĂłkban fordulhatnak elĆ, de alapos hĆkezelĂ©ssel elpusztĂthatĂłk. A mikroszkopikus gombĂĄk közĂŒl a mikrotoxinokat termelĆ fonalas gombĂĄk veszĂ©lyesek. FertĆzött takarmĂĄnyt fogyasztĂł ĂĄllatok teje betegĂtheti meg az embert. A parazitĂĄk egy vagy többsejtƱek lehetnek. A fertĆzĂ©s szĂĄjon ĂĄt törtĂ©nik piszkos kĂ©z, fertĆzött vĂz, nem kellĆen megtisztĂtott zöldsĂ©gek, salĂĄtĂĄk közvetĂtĂ©sĂ©vel.
ĂtelmĂ©rgezĂ©st egyes vadon termĆ gombĂĄk mĂ©reganyagai is okozhatnak (pl. gyilkos galĂłca, lĂ©gyölĆ galĂłca, vörhenyes ĆzlĂĄbgomba). ĂtelkĂ©szĂtĂ©sre ehetĆ, csak szakĂ©rtĆ ĂĄltal bevizsgĂĄlt, engedĂ©lyezett gombĂĄt szabad hasznĂĄlni.
Az Ă©telmĂ©rgezĂ©s gyanĂșja bejelentĂ©si kötelezettsĂ©ggel jĂĄr. Az ĂNTSZ vizsgĂĄlatot indĂt, melyben elsĆdleges a gyanĂșsĂtott Ă©lelmiszer meghatĂĄrozĂĄsa, a technolĂłgiai Ă©s higiĂ©nĂ©s hiĂĄnyossĂĄgok feltĂĄrĂĄsa, a felelĆssĂ©g megĂĄllapĂtĂĄsa.
Az Ă©telmĂ©rgezĂ©sek, fertĆzĂ©sek elkerĂŒlĂ©sĂ©re termĂ©szetesen sajĂĄt hĂĄztartĂĄsunkban is gondolni kell. Fontos a konyha rendszeres takarĂtĂĄsa, a konyhai eszközök Ă©s a hƱtĆszekrĂ©ny tisztĂĄntartĂĄsa, fertĆtlenĂtĂ©se. A szemetet fedett, könnyen tisztĂthatĂł tĂĄrolĂłban gyƱjtsĂŒk, naponta ĂŒrĂtsĂŒk. VĂĄsĂĄrlĂĄsnĂĄl csak Ă©p, egĂ©szsĂ©ges ĂĄrut vĂĄlasszunk, nĂ©zzĂŒk meg a termĂ©kek szavatossĂĄgi idejĂ©t is. ElkĂŒlönĂtve, kĂŒlön zacskĂłba vigyĂŒk haza a zöldsĂ©g- Ă©s gyĂŒmölcsfĂ©lĂ©ket Ă©s a hĂșsokat.
Az elĆkĂ©szĂtĂ©s is kĂŒlön törtĂ©njen, tisztĂĄra mosott eszközökkel. A nyers hĂșs felĂŒletĂ©t öblĂtsĂŒk le, a tojĂĄs hĂ©jĂĄt fertĆtlenĂtsĂŒk Ă©s mĂ©g a hĂĄmozni valĂł gyĂŒmölcsöt is mossuk meg alaposan.
Az elĆkĂ©szĂtett nyersanyagokat minĂ©l hamarabb dolgozzuk fel. A fĆzĂ©s, sĂŒtĂ©s legyen alapos, hogy az esetlegesen jelenlevĆ baktĂ©riumok elpusztulhassanak. Az elkĂ©szĂtett Ă©tel szobahĆmĂ©rsĂ©kleten tĂĄrolva csak 2-3 ĂłrĂĄig biztonsĂĄgos. EzĂ©rt a maradĂ©kot gyorsan hƱtsĂŒk le, zĂĄrhatĂł, tiszta edĂ©nyben tegyĂŒk a hƱtĆszekrĂ©nybe, esetleg fagyasszuk le. Fontos azonban, hogy fagyasztĂĄs elĆtt nem elĂ©g felmelegĂteni az Ă©teleket, hanem fel is kell forralni azokat. A kĂŒlönösen veszĂ©lyes, gombĂĄs, tejfölös, tojĂĄsos Ă©teleket mĂ©g mĂĄsnapig se tĂĄroljuk. Ha nem fogy el, inkĂĄbb öntsĂŒk ki a maradĂ©kot.
VigyĂĄzzunk, hogy romlott Ă©tel soha ne kerĂŒljön a csalĂĄd asztalĂĄra. Gyorsan romlanak a hĂșs Ă©s hĂșskĂ©szĂtmĂ©nyek, tej Ă©s tejtermĂ©kek, hidegkonyhai kĂ©szĂtmĂ©nyek, tojĂĄssal kĂ©szĂŒlt Ă©telek, cukrĂĄszsĂŒtemĂ©nyek, felbontott konzervek, felengedett mĂ©lyhƱtött Ă©lelmiszerek. Az Ă©telek romlĂĄsĂĄt szĂn-, Ăz-, szag- Ă©s ĂĄllomĂĄnyvĂĄltozĂĄs jelzi.
Ilyen pĂ©ldĂĄul, ha a hĂșs fĂ©nytelen, kellemetlen szagĂș; a felvĂĄgott felĂŒlete nyĂĄlkĂĄs, tapadĂłs; a tej Ăze savanyĂș, kesernyĂ©s; a joghurt teteje felpĂșposodik; a sajt penĂ©szes; a kenyĂ©r ĂĄllaga nyĂșlĂłs; a zöldsĂ©g- Ă©s gyĂŒmölcsfĂ©lĂ©k rothadtak, penĂ©szesek; a gyĂŒmölcslevek erjedtek. Ezekben az esetekben mĂĄr nem segĂt sem a sĂŒtĂ©s-fĆzĂ©s, sem a lĂĄthatĂł elvĂĄltozĂĄsok eltĂĄvolĂtĂĄsa, sem a lemosĂĄs. Az egĂ©szsĂ©gre ĂĄrtalmas bomlĂĄstermĂ©kek miatt az ilyen Ă©telek fogyasztĂĄsa kifejezetten veszĂ©lyes. InkĂĄbb dobjuk ki, mint hogy bajt okozzunk.
A nyĂĄr a tĂĄborozĂĄsok, tĂșrĂĄzĂĄsok ideje is. Gondot jelenthet, hogy mi kerĂŒljön az elemĂłzsiĂĄba. A legbiztonsĂĄgosabb, ha hƱtĆtĂĄskĂĄban visszĂŒk magunkkal az ennivalĂłt. Ha erre nincs mĂłd, akkor fokozottabban ĂŒgyeljĂŒnk arra, hogy ne gyorsan romlĂł alapanyagokbĂłl (pl. pĂĄrizsi, körözött, tojĂĄskrĂ©m) kĂ©szĂtsĂŒk el szendvicseinket. TĂ©liszalĂĄmi, paprikĂĄs szalĂĄmi, sonkafĂ©lĂ©k, kemĂ©ny vagy fĂ©lkemĂ©ny sajt (trappista, ementĂĄli) kerĂŒlhet a kenyĂ©rre.
VihetĂŒnk magunkkal gondosan megmosott gyĂŒmölcsöt (almĂĄt, körtĂ©t, narancsot) Ă©s zöldsĂ©gfĂ©lĂ©t (zöldpaprikĂĄt, paradicsomot, retket). Konzerv mĂĄjkrĂ©m, vagdalt hĂșs is kerĂŒlhet a tĂĄskĂĄnkba, de felbontĂĄs utĂĄn rögtön fogyasszuk el. A szĂĄraz kekszek, aprĂłsĂŒtemĂ©nyek nem okozhatnak problĂ©mĂĄt. Az innivalĂł lehet ĂĄsvĂĄnyvĂz, dobozos gyĂŒmölcslĂ©, otthon kĂ©szĂŒlt tea vagy limonĂĄdĂ©, de semmi esetre sem tejes ital, turmix.
Az Ă©tkezĂ©s elĆtti kĂ©zmosĂĄsnĂĄl - folyĂłvĂz hiĂĄnyĂĄban - jĂł szolgĂĄlatot tehet az illatszerboltokban kaphatĂł nedves törlĆkendĆ.
RemĂ©lem a fenti ĂłvintĂ©zkedĂ©sek segĂtenek abban, hogy Ćsszel csupa kellemes nyĂĄri Ă©lmĂ©nyrĆl szĂĄmolhassunk be barĂĄtainknak, ismerĆseinknek.
CsĂĄcsi Ibolya
dietetikus
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 010107)