Nyári veszedelmek


1397

A jó idő beköszöntével a szülők nagy része retteg a gyerekekre leselkedő veszélyektől. A nyarat beárnyékoló események döntő többségét nem a klasszikus értelemben vett balesetek okozzák, hanem a kellő odafigyelés és józan belátás, a megelőzés hiánya.
Az izommunka, azaz a mozgás, szaladgálás, játék fokozott hőtermeléssel és folyadékvesztéssel járnak. A nagy melegben azonban jóval nehezebb a hőleadás, ezért könnyen bekövetkezhetnek a különböző hőártalmak. Ez a hőkimerüléssel kezdődhet, de ha nem vigyázunk, napszúráshoz és – nagyon ritkán – akár hőgutához vezethet, ami életveszélyes is lehet. A gyerekek könnyen belefeledkezhetnek a játékba a tűző napon is, ezért a szülőknek oda kell figyelniük a nap- és hővédelemre, a folyadékpótlásra és az ésszerű határok betartására.

Ha a gyereket a nagy melegben túlöltöztetjük, esetleg nem adunk neki elegendő folyadékot, az könnyen kiszáradáshoz vezethet. Ennek tünetei lehetnek a gyengeség, szédülés, szomjúságérzet, felgyorsuló légzés és pulzusszám, kiszáradt száj, csökkent vizeletmennyiség. A kiszáradás megelőzése érdekében fontos, hogy a szülő figyeljen a megfelelő folyadékbevitelre. Anyatejes babát a nagy melegben sűrűn kell szoptatni, egy éves korban a folyadék szükséglet napi 1 liter, 3-5 éves korban pedig kb. 1,5 liter. Nagy melegben, kimerítő játék vagy sporttevékenység esetén azonban még több, akár kétszeres mennyiségű folyadékra lehet szüksége a gyereknek.
Szintén a hőártalmak kategóriájába tartozik a napszúrás, amely a fentiek mellett lázzal, fejfájással, esetenként izomgörcsökkel és hányingerrel is együtt járhat. A legsúlyosabb fokozatot a hőguta jelenti, amely extrém magas, 40 fok feletti lázat, aluszékonyságot, tudatzavart, esetleg eszméletvesztést okozhat.
A fenti tünetek bármelyikét észleljük is a gyereken, azonnal vigyük árnyékba, hűtsük le vízzel, vagy vizes lepedővel, itassuk meg bő folyadékkal. Ha állapota engedi, fektessük le hűvös helységben, de folyamatosan tartsuk figyelemmel.
A megelőzés érdekében fontos, hogy nyáron 11 és 15 óra között ne engedjük a gyereket a napra. Szabadtéri elfoglaltság alatt védjük bőrét, hosszú, kényelmes, jól szellőző ruhákkal, napkrémmel, sapkával. Melegben gondoskodjunk folyamatosan a megfelelő mennyiségű folyadék pótlásáról.
A fenti esetek mindegyikére igaz, hogy enyhébb esetben otthon is kezelhetők, de súlyosabb esetben mindenképp orvoshoz kell fordulni, vagy mentőt kell hívni.
A nyár másik nagy veszélye a napégés. Ennek kivédéséről – főleg kisgyermekek esetén – szintén a szülőnek kell gondoskodnia. A napégés hosszan tartó erős napfény esetén, az UV sugárzás hatására alakul ki. A gyerekek bőre sokkal érzékenyebb, mint a felnőtteké, ezért a sugárzással szembeni óvintézkedéseket komolyan kell venni. Már tavasszal is érdemes odafigyelni rá, nyáron pedig kötelező a szabadidős programok előtt a gyereket alaposan bekenni, a bőrének megfelelő védelmet biztosító ruhával ellátni. A napégések zöme első fokú égési sérülésnek tekinthető annak minden kellemetlenségével együtt, de súlyosabb esetben akár másodfokú égés is kialakulhat.
A bőrdaganatok túlnyomó többsége összefüggésbe hozható a napsugárzással. Mindezek mellett a fehér, szeplős, vékony bőr, illetve a családban korábban előforduló bőrdaganat fokozott kockázatot jelentenek, így ilyen gyermekek esetében ajánlott a fokozott elővigyázatosság.

K&H Gyógyvarázs nyomán
szakértő: Krivácsy Péter dr.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×