Egy szĂĽlĹ‘ számára a legfontosabb, hogy gyermeke egĂ©szsĂ©ges legyen. NehĂ©z elfogadni Ă©s szembesĂĽlni azzal, hogy a gyermek egyik lĂ©tfontosságĂş szerve nem működik megfelelĹ‘en, Ă©s talán mĂ©g nehezebb megtanulni - Ă©s megtanĂtani a gyermeket is - ezzel egyĂĽtt Ă©lni. Magyarországon jelenleg több ezerre tehetĹ‘ a vesebeteg gyermekek száma, Ă©s mintegy 35-40 gyermek rĂ©szesĂĽl dialĂzis kezelĂ©sben. Gyermekeken is törtĂ©nhet veseátĂĽltetĂ©s, vannak már kisdedkorban sikeresen veseátĂĽltetĂ©sen átesett betegek is. A veseátĂĽltetett 18 Ă©v alatti gyermekek száma 70 körĂĽl van.
Amikor a kismama gyermekĂ©t várja, az ultrahang vizsgálaton az orvos ellenĹ‘rzi a magzat lĂ©tfontosságĂş szerveinek fejlĹ‘dĂ©sĂ©t – Ăgy a vesĂ©k működĂ©sĂ©t is, Ă©s már akkor jelzi, ha valami rendellenessĂ©get lát.
A leggyakoribb fejlĹ‘dĂ©si rendellenessĂ©g az ĂĽregrendszeri tágulat, amit a vizelet elvezetĹ‘ rendszerben (a vesĂ©tĹ‘l a hĂşgycsĹ‘nyĂlásig bármely szinten) lĂ©vĹ‘ szűkĂĽlet okoz. Ezen eltĂ©rĂ©st sok esetben a gyerek "kinövi", ám sĂşlyosabb esetben sebĂ©szeti beavatkozásra van szĂĽksĂ©g. A hĂşgyĂşti rendellenessĂ©gekre azĂ©rt is fontos figyelni, mert felszállĂł fertĹ‘zĂ©sek kialakulására hajlamosĂtanak. CsecsemĹ‘-kisgyerekkorban ez fĹ‘kĂ©nt a fiĂşkat sĂşjtja, a kĂ©sĹ‘bbi Ă©letkorban a lányoknál lehet gyakoribb a fertĹ‘zĂ©s.
Gyermekkorban a leggyakoribb vesét érintő betegség is a húgyúti fertőzés, amely oka bakteriális fertőzés, a kórokozó legtöbbször a székletben normálisan jelenlévő E.coli baktérium. A húgyúti fertőzések kialakulásában tehát környezeti hatás (felfázás) nem játszik szerepet. A kezelés antibiotikum kúrát jelent, végső esetben sebészeti beavatkozással jár. A gyermek-nephrológia tárgykörébe tartoznak a vizelettartási problémák is (éjszakai, illetve egyéb, szervi alapon kialakuló bevizelés, vizelettartási nehézség) – ezek a gyerekkori vesekórok igen nagy hányadát teszik ki. A gyerekkori inkontinencia hátterében valódi szervi okot ritkán találunk, a tünetek többnyire átmeneti, funkcionális eltérésekre, és pszichés tényezőkre vezethetők vissza. Kivizsgálása általában 5 éves kor felett szükséges, de nappali tünetek esetén ennél előbb is indokolt lehet.
Gyermekkorban a vese ritkább rendellenességei közé tartozik a patkóvese, ami valójában anatómiai eltérés, de ez többnyire nem jár súlyos következményekkel. Szintén ultrahangon látható eltérés a kettős veseüreg-rendszer és a cisztás vesebetegségek mindegyike alapos kivizsgálást igényel. A vese daganatai is előfordulhatnak, de jóval ritkábban, mint felnőtteknél. A vesekő gyereket is sújtó, olykor súlyos tüneteket okozó kórkép, amely legtöbbször görcsös fájdalmat, vérvizelést okoz.
DialĂzis Ă©s vesetranszplantáciĂł gyermekeknĂ©l
A gyermekkori veseelégtelenség szerencsére igen ritka kórkép. Magyarországon napjainkban mintegy 8-12 gyerek jut évente a végállapotú veseelégtelenség stádiumába, amikor vesepótló kezelésre is szükség lehet. A krónikus veseelégtelenség többnyire lassan alakul ki, klinikai tünetei későn jelentkeznek, ezért sokszor későn ismerik fel.
A nemzetközi statisztikákbĂłl lehet következtetni rá, hogy mennyi a már vesepĂłtlĂł kezelĂ©st igĂ©nylĹ‘ Ăşj gyerek. Az EDTA (European Dialysis and Transplant Associacion) adatai szerint a nyugati országokban – egymilliĂł 15 Ă©v alatti lakosra számĂtva – Ă©vente 3-6 gyereknĂ©l kezdenek „vesepĂłtlást”. Az elmĂşlt idĹ‘szakban a szám összessĂ©gĂ©ben nem változott, ám az arányok egyes korcsoportokon belĂĽl eltolĂłdtak. NĹ‘ az 5 Ă©v alattiaknál indult kezelĂ©sek aránya, az 5-15 Ă©v közöttieknĂ©l pedig kissĂ© csökken.
KrĂłnikus veseelĂ©gtelensĂ©g esetĂ©n vesepĂłtlĂł kezelĂ©st kell alkalmazni gyermekek esetĂ©n is, ami az Ă©letbentartĂł dialĂziskezelĂ©st jelenti, illetve transzplantáciĂłra valĂł alkalmasság esetĂ©n a veseátĂĽltetĂ©st.
Magyarországon elsĹ‘kĂ©nt Szegeden (1980), majd Budapesten (1985) Ă©s több vidĂ©ki centrumban (Debrecen, Miskolc, PĂ©cs) indult gyerek-művesekezelĂ©s. A gyermekkori veseátĂĽltetĂ©s szintĂ©n ekkoriban vált rendszeres eljárássá. Ma már komoly szakmai támogatása van az Ă©lĹ‘donoros programoknak, az Ă©lĹ‘ donáciĂł ugyanis optimális feltĂ©teleket teremt a veseátĂĽltetĂ©shez, az Ăgy beĂĽltetett vesĂ©k sokkal Ă©letkĂ©pesebbek.
Hazánkban Ă©vente mintegy 15 gyereknek van szĂĽksĂ©ge vesetranszplantáciĂłra. Az OVSZ statisztikája szerint 2009-ben Ă©s 2010-ben egyaránt 9-9 gyermek kapott Ăşj vesĂ©t. Nagy áttörĂ©st hozhat az Eurotransplanthoz valĂł csatlakozás is, hiszen jĂłval könnyebb donorra találni, ha szĂ©lesebb körbĹ‘l lehet merĂteni.
A vese betegsĂ©geinek idĹ‘ben törtĂ©nĹ‘ felismerĂ©se gyermekkorban kĂĽlönösen fontos. A folyamatos orvosi kontroll, a szĂĽksĂ©ges kezelĂ©sek mellett azonban Ă©ppolyan fontos a szĂĽlĹ‘k Ă©s a család alkalmazkodása is: a betegsĂ©g sok esetben Ăşj Ă©letmĂłdot, Ă©letformát követel meg, amit nemcsak a szĂĽlĹ‘knek kell kialakĂtani, hanem el is kell fogadtatni azt a beteg gyermekkel.
forrás: Nemzeti Vese Program