pollennaptár

[gac]

"A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik, ezért az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani, azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan megakadályozni.
A védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.(...)

Itt a nyár, fellélegezhetünk! Végre elérkezett a jól megérdemelt pihenés ideje, egész évben ezért dolgoztunk. Sajnos azonban nem mindenkinek ilyen örömteli a nyaralás gondolata. Az allergiás és az asztmás betegek számára nem kis odafigyelést igényel a nyaralás megszervezése.
Európát tekintve a lakosság közel harmada szenved allergiában. Az előrejelzések szerint 2020-ra minden második európai érintett lesz valamilyen allergiás megbetegedésben, amely szinte minden korosztályt érint. Az utóbbi negyed században megkétszereződött a betegek száma, az allergia népbetegséggé nőtte ki magát.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ajánlása szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy a nyaralás alkalmával ne érje váratlan „meglepetés” az allergiában szenvedőket.

Mit tehetnek az allergiások a parlagfű "virágzása" idején?

A légúti allergia létrejötte

A világ különböző részein a légúti allergiás betegségek gyakorisága különböző, de mindenütt népegészségügyi probléma, Magyarországon a lakosság 25 százalékát érinti. Legsúlyosabb formája az asztma, leggyakoribb pedig - a többnyire kötőhártya-gyulladással is kísért - allergiás nátha. A panaszok fennállásának időtartama alapján beszélhetünk szezonális és egész évben fennálló formákról. Az egész évben tünetet okozó allergének többnyire a lakásokban találhatóak (háziporatkák, háziállatok, penészgombák stb.), a szezonális panaszokat pedig többnyire a különböző növények pollenjei okozzák (a kültéri penészgombák jelentősége sem elhanyagolható, de a pollenekénél sokkal kisebb).

Allergiát okozó növények

A népesség mind nagyobb százaléka ismeri már, melyek az allergia jellemző tünetei, s tudja azt is, hogy számára melyik növény virágpora igazán veszélyes. A virágpor- allergiákat jó néhány, kisebb vagy még inkább nagyobb egyedszámban élő, lágyszárú vagy fás növény okozhatja. Ismerkedjünk meg néhány ilyen fajjal.

Nyolcmilliárd pollen. Bármilyen hihetetlennek tűnik is ez a szám, bizony ennyi virágport szór széjjel az allergiás tünetek zömét okozó parlagfű egyetlen egyede. A támadás július közepe táján indul, augusztusban éri el csúcspontját, de a kisebb-nagyobb rohamokra egészen a fagyok beálltáig számítani lehet.
A parlagfű pollenjei a szelek szárnyán kelnek útra, gyakran igen messzire – akár 100 km-re is – eljutnak. Ha a nyár derekán hirtelen addig nem észlelt tüneteket – orr- szájpad-, szemviszketés, tüsszögés, orrfolyás – észlelünk magunkon, s ezek ráadásul nem múlnak el egy héten belül, akkor bizony nagy eséllyel mi is a parlagfű-allergiások népes táborához csatlakoztunk. A pollenek a légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe. Az előbb említett szénanáthás tüneteken kívül asztmás – fulladás, köhögés, nehézlégzés – tüneteket is előidézhetnek, sőt ekcéma (az allergiás bőrgyulladás egyik fajtája) is előfordulhat a hatásukra.

Feliratkozás pollennaptár csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×